Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A Rom. Kath. Egyház története
16 tilalom elleniére Jiasonszenvi gyógyítással is foglalkozott szívességből. Az egyház tagjaival és az egyháztan,áccsal sehogy sémi fért össze s a Halasi Újság hasábiáin egymást érték ellene a nyilatkozatok és ellennyTatkozatok, sőt a bírói ítéletek közlései is. — A tanyait lakosok elszaporodása következtében u. n. zugiskolákat állított fel a tanyákon, a honnan a tanulók év végén bejártak vizsgázni a katolikus elemi iskolába. — Miikor ezeket a tanfelügyelöség tilalmazta, szabályos róm. kát. tanyai iskolák felállítására szervezte meg Bodogláron és Táj ón a gazdákat, ekkor meg a város református vezetősége támadta meg méltatlanul, ezekért hagyta el a várost. Véber István lett az utóda, aki 1853 december 6-án született Hatvanban, s 1878 augusztus 4-én szentelték pappá. Buják, Kiskundorozsma, Ujkéeske, Nagykáta plébániáin káplánkodott, 1883-ban letette a zsinati vizsgát s aztán administrator volt Heréd', Izsák és Szegvár plébániáin. — 1885-ben foglalta el a halasi plébánosi állást s 1902-ben segédesperes lett. — Az ö idejében épült fel ké[t részletben 1887. és 1893. években a katolikus elemi iskola és a parophia épülete 1905-ben, melyre kiutalta kérésére a m. kir. vallásalap az éveken át fel nem vett hittanári és káplántartási dijait 18.000 Koronát. Halász D. Ferenc 1910- ben készíttette a Szentháromság szobrot. Maradandó alkotásaival megörökítvén nevét egyházában, 1912-ben nyugalomba vonult Kiskun-Halason, s 1933 február 22-én hunyt el. — Követte: Gulyás Ferenc plébános, aki Csongrádon 1880 november 3-án született és 1903 junius 24-én szentelték pappá. — Káplán volt: Püspökhatvan, Galgamácsa, Kiskun-Halas és Hatvan városokban, 1907-ben Vecsésein, majd Nagykörösön volt adminisztrátor. 1912-ben tette le a zsinati vizsgát s foglalta e! a kiskunhalasi plébánosi á-lásfc. Az ő idejében 1913-ban épült 'az uj kántoriak, megszervezte ési fel- álli'totta az egyháztanács 1922-ben a r. kát. polgári leányiskolát s ujraöntették a hívek a világháborúban a haza oltárára áldozott harangokat. — Egészségi állapotára való tekintettel a bagi plébániára ment át 1927-ben. Címzetes esperes ltett 1923-baib. Dr. Kovács Vince tett az utóda 1928-ban, aki Gál- gamácsán 1886 augusztus 9-én született. Teológiát a bécsi és budapesti egyetemeken végzett s 1910 november 16-án szentelték pappá. Káplán volt Czeglédbereel, Káló, Úri és Mindszent községekben. 1914-ben missiós lelkész volt Majsa- Jakabszáriáson, majd Kecskeméten zárdalelkészi plébános iett, azután adiminisitrátor Kiskun-Halason, 1928 január 5-én plébánossá választatván, dr. Hannauer István váci püspök április 29-én iktatta be a halasi plébános! állásba, s rövidesen h- esperessé nevezte ki. Miután a város képviseLőtestülete megtagadta a felsővárosi iskola mellett levő Erzsébet ligetnek templomhely céljára való átadását 1930-ban, a hívek
