Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

jószágkormányzójának enyingi Török Imrének,- ennék neje Paksi Krisztinának, s Miklós és Bálint nevű fiaiknak,' továbbá Sulyok István nejének Krisztinának és Perneszi Imre nejének Ilonának, mint Török Imre nővéreinek.

A Török család birtoklását megzavarta az a körülmény, hogy Corvin János özvegyét Frangepán Beatrixet, György brandenburgi őrgróf nőül vette, s annak birtokait magának adományoztatta, amely ellen 1511-ben1) Török Imre tett a budai káptalan előtt panaszt, hogy jóllehet a birtokok őtet illetik és tényleg bírja is őket, az őrgróf mégis a városokat a királytól magának adományoztatta és már be is vezettette magát azok birtokába.

Török Imre óvásának úgylátszik meg volt a sikere, a brandenburgi őrgróf tovább nem háborgatta. — Török, II. Lajos királytól (talán 1519 ben) királyi szentesítést is nyert birtokcímül, de néhány hét múlva a Török család ellen is óvást tett a budai káptalannál Pongrác János leánya Katalin, Újlaki II. Lőrinc neje, aki tóthi Lengyel László által ünnepélyesen eltiltja Török Imrét a Bodrog vármegyei Szabadka vár és hasonnevű városnak, Madarász Tavankút, Fábián-Sebestyén3) Veresegyháznak, úgyszintén a Csong- rád megyei Halas városának elfoglalásától, amelyek örökségképen őt illetik apja után, hasonlóan óvást tesz a király ellen, nehogy ezen birtokot másnak adományozza.2)

Az óvás sikerre nem vezetett, mert Török Imre halála után is fia Török Bálint bírta a birtoktestet, akit 1522-ben Nándorié' hérvár eleste miatt, mint a vár egyik parancsnokát birtokaitól megfosztott ugyan a király, de kegyelmet kapván, mint Szabadka kapitánya őrködött tovább, s birtokait visszanyerte.

Midőn a török 1541-ben Budát csellel megszállta, Török 'Bálintot fogságba vitette a szultán és a Konstantinápolyi hét torony nevű erődben 1550-ben fejezte be életét. — Birtokai , Halassal együtt török kézre estek.

Hogy Török Bálint fiai Ferenc és János gyakorolták-e földesúri jogaikat e területen, annak nem maradt fenn-nyoma, s lehetséges, hogy az itt felállított török erőd vonal: Szeged, Szabadka, Jankóvác, Madaras, Baja, Kalocsa ebben megakadályozta őket.

Nagyon valószínű azonban, hogy a Török család birtokjogára hivatkozva kapták adományba Török Imréné Paksi Krisztina örökségeképen a Paksiak 1561-ben Halas városát, az itteni száraz révvel együtt, amely valószínűleg a város melletti tavon átvezetett

1) Oklevéltár; 15 sz.

2) Oklevéltár; 16, 17 sz.

3) Ma Sebesics és Verusics szabadkai puszták-