Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

- 54 — birtokosoknak s ezek tisztjeinek, valamint a városoknak, helysé­geknek és ezek biráinak az egész országban, hogy a tőlük, neve­zett szállásokra költözni akaró embereiket, a földbér és más tar­tozásaik lefizetése után minden vagyonukkal szabadon s ürügy nélkül elmenni engedjék. — 1475-ben ismét kiadott ez ügyben Mátyás király két oklevelet*) , Hunyady dános 1456-ban halt meg, s utána sógora horog­szegi Szilágyi Mihály lett Halasnak s a vele együtt elzálogosított városoknak a birtokosa. 1459-ben Szilágyi örökös nélkül elhalván, 9z uradalom mint rokonra és királyra Hunyadi Mátyásra szállt vissza. Alig öt esztendő múlva, Mátyás király egyik kedves rokoná­nak, dengelegi Pongrác János erdélyi vajdának adományozta e birtokot1) aki valószínűleg a boszniai hadjáratban szerzett érde­meit akarta Pongrácnak megjutalmazni, midőn 1464 szept. 7-én neki adományozta a Csongrád megyei Szabadkát és környékét. Pongrác János 1476 dec. 22 halt meg és Mátyás fia örö­költé a vbirtokait. Pongrác Mátyás, hogy mikor halt meg, nem tudjuk. Volt két nővére is, az egyik Katalin, Újlaki II. Lőrinchez ment nőüi, míg a másik Zsuzsánna volt, akit Oroszlánkői Meny­hért vett el. Pongrác Mátyásnak gyermekei nem maradván, bir­tokai a királyra szálltak vissza, aki azokat 1501-ben dec. 8-án2) Corvin Jánosnak adta cserébe az oppelni hercegségért. Corvin Jánosnak már 1490 jan. 17 én biztosították az or­szággyűlési rendek több helység között Halas birtokát is. Ugyanis a köztük létrejött egyezség szerint „Donathoria, Futagh, Debrecen, Thwr, Warsan és fíalas városok, Sambok, Thewk és Perbar faluk stb. iránt az határoztatott, hogy ezek a hercegnél és örököseinél örökjoggal maradjanak.“3) A hivatkozott oklevelek nem mindegyike sorolja fel 'az adó mányozott helyeket, de az okmányok egybevetésénél kitűnik, hogy Halas és Szabadka mindig érdekelve van bennök, kezdve az 1439. évi elzálogosítástól, az Ujlakiné Pongrác Katalinnak 1519 beli óvásáig, Török Imre birtoklása ellen. Corvin János herceg 1504 okt. 12-én halt meg, s halála előtt ugyanezen évben kelt okmány4) szerint Szabadka, Madarász, Ta- vankút, Sebestyénháza és Vörösegyház helységeket odaajándékozta *) Oklevéltár: 9. 10, 11 sz. 1) Oklevéltár 8 sz. 2) Oklevéltár l5s sz. 3) Gyárfás István: A jászkunok története 111. 318 1. 4) Oklevéítár : 13 sz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom