Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - A közegészségügy története
— 187 — lehető legszigorúbb elkülönítésére lett volna szükség, a halottak feletti virrasztás és a halottitor rossz szokása divatozott, s a kerületi kapitány midőn ezeket tiltja, egyúttal ajánlja naponta háromszori istentiszteleten való részvételt és a böjtölést, ahelyett, hogy a templomot is becsukatta volna. A régi halotti anyakönyvekben a következő betegségek vannak a haláleset okául feltüntetve: hideglelés, félbehagyó-hideg, torokgyulladás, forró hideglelés, melybeli gyulladás, pokolvar, hurut, nyavalyatörés, sorvasztó-hideg, hektika, agyvelőgörcs, gutaütés, himlő. A gyógykezelés a kuruzsló javasasszonyokra volt bízva, akiket ha nem gyógyították meg az általuk „ megrontott" beteget, boszorkánynak kiáltott ki a nép, és halálba üldözte őket. A Búzás Andrásné elleni boszorkányügyben az egyik tanú szerint a betegeket a szegedi hóhérhoz szokták vinni gyógyítás végett, még 1759-ben is.1 - A ku- ruzslóknak a későbbi időkben is jobban hitt a nép, mint az orvosoknak. - 1818-ban az egyik városi orvos feljelentette Burján Ilonát ku- ruzslásért, de a tanács nem büntette meg, s e fellebbezés folytán a Kerületek sem, sőt engedélyt adtak neki arra, hogy a veszettség orvoslásában hasznos működését folytathassa, s orvoslási módjának a leírását felterjesztették a helytartótanácshoz. Az orvoslást iparszerűen folytatták a borbélyok, az elődeiktől tanult tapasztalat és gyakorlat alapján. 1759-ben Muraközi Márton borbély gyógyított. 1761-ben Török Ferenc és Szigeti Ferenc Chirurgus borbélyok állítottak ki egy látleletet. 1763-ban Szigeti bérelte a városi borbélyműhelyt 10 frt. évi bérösszegért. 1764-ben egy bujakóros beteg gyógyítása miatt pereskedett a két borbély. - 1774-ben királyi rendelet folytán Nagyszombatban az egyetem mellett működő vizsgáló bizottság előtt vizsgára kötelezte Horvátovszky Zsigmond kerületi fizikus Török Ferenc és István borbélyokat, de ezek öregségükre hivatkozván vizsgázni nem mentek, ennél fogva „ belső kúráknak, levágásoknak, foghúzásoknak gyakorlásától eltiltatván, egyedül borotválásra, haj- nyírásra és köpülyözés követésére redukáltattak ". - Mindamellett 1777-ben Török István borbély egy beteg karján átvágta az ereket, s annak elromlott a karja. A sérült beperelte kártérítésért a kezelő borbélyt, aki 25 forint kártérítést fizetett, azonkívül a másik borbélynak, Török Ferencnek gyógyításért és orvosságért 10 frt-ot. 1773-ban Lo- sonczi István borbély is gyógyított. Az 1780-ban elhalt Szigeti Ferenc borbély hagyatékában a borbélyi profassiójához tartozandó műszereit a következőkben sorolták fel: két tokban tizenkét beretva, köpölyözőszerszám nyolc rész, tizenöt üveg köppöl, vágó egy, tokostól és réz mécses. Fogvonó egy, polikán egy, taszító egy, érvágó kettő, borotvakő egy. - És ezen Professióhoz tartozandó Manuele Chirurgicum nevezetű könyv. 1 Adatok 126. lap
