Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - A legújabb idők
— 183 — Május 4-én Szolnokot már úgy kellett visszafoglalni az oláhoktól, és 7-én fegyverszüneti tárgyalást kezdtek, amelyek sikerre nem vezetvén, a vörös hadsereg a csehek frontja ellen kezdett 14-én támadást, és június 19-ig Kassa, Zólyom, Abos, Selmecbánya, Korpona, Nagysu- rány környékéig nyomultak előre a vörös csapatok, amikor az előnyomulást beszüntetvén, tárgyalásba kezdtek a győztes hatalmakkal, de július 1-én ismét kiújult a harc, mert az oláhok nem voltak hajlandóak a Tiszántúlt kiüríteni. Július 24-ig sikerült is Kisújszállás-Túrkeve-Kar- cag-Mezőtúrig az előrenyomulás, de az oláh-cseh túlerő augusztus elsőre az egész vörös társaságot átdobta a Tisza folyón, s a csapattestek felbomlottak, Szolnokot megszállták az oláhok. A siker minden reménye nélkül indított hadjárat ily dicstelenül ért véget. A kalandos vállalkozást kezdő Tanácsköztársaság megbuktatására úgy az itthoni, mint az elmenekült polgári elemek is megmozdultak. Aradon gróf Károlyi Gyula alakított kormányt, amely az oláh köteke- dés miatt Szegedre tette át székhelyét június elején, s a megszálló franciák védelme alatt nemzeti hadsereget szerveztek Horty Miklós parancsnoksága alatt. Erre a hírre úgy a vörös hadsereg katonái, mint az üldözött polgári személyek tömegesen szöktek át, s jelentkeztek Szegeden a fehér hadseregbe szolgálattételre. Budapesten június 24-én a dunai monitorok és a Ludovika növendékei, Kalocsa-Dunapataj vidékén pedig június 20-23-án a vérig sanyargatott nép kezdett forradalmat, de vérbe fojtották mind a két megmozdulást. A Tanácsköztársaság kormánya ezek után a belső szervezést kommunista módra akarta végrehajtani. A helyi pártvezetőséget július első napjaiban újraalakították, s Bernáth Lajos tanár helyett a feltétlenül kommunista érzelmű Hódi Géza festőt választották meg párttitkárrá, aki mellé a központ Jäger Jánost állította segédtitkárul. Tervbe vették, hogy a várost 74 bizalmi kerületre osztják a lakosok szemmel- tartása végett. Felvetették az általános munkakényszer eszméjét is, de leszavazták, mert azoknak sem jut munka, akik eddig dolgoztak. — A tanítók átképzésére tanfolyamot nyitottak, azonkívül egy szocialista és egy agitátorképző iskolát is. Az előbbin egyik tanár is oktatott. — Az utcán három embernél több nem csoportosulhatott, s a publikációt is megszüntették. Dr. Szűcs István csendőrfőhadnagy volt a parancsnok. Az új párttitkárok megfélemlítésül július 1-én Dr. Thúróczy Dezső ügyvédet és Zilah János kovácsmestert elhurcoltatták éjnek idején, de a lakosság felzúdulása következtében szabadlábra helyezték őket. Közben élelmezés, főként Budapest ellátása jutott csőd elé. Június közepén a főváros éhségkiáltvánnyal fordult a vidékhez támogatásért, de a kommunista fehér pénzért nem igen volt hajlandó árut adni senki. Pusztamérgesen és Göbölyjáráson a megszállott Bácskából csempészett árukkal nagy piacok fejlődtek ki, s a pesti nép kék pénzért
