Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Az 1848/49. évek eseményei a kiegyezésig
— 168 — hogy az adó az egyesektől behajtható-e? Sürgeti a várost, s ha az idő itt van, végrehajtat. Nem gondolnak azzal, hogy a korábbi adókat a város pénztára fizette be, s annyira el van adósodva, hogy kölcsönt se kapnak. Pénztára üres, vannak hivatalnokok, hogy november 1. óta egy krajcárt se kaptak 1864. február 16-án összebeszélés folytán sokan betolakodtak a főbíró szobájába, hogy miért hozta a város nyakára a katonai végrehajtást, s tömegesen, tiszteletlenül követelték a főbíró nyilatkozatát. Főbíró ezt a főkapitánynak jelentvén Aczél kiskun kapitányt küldte ki vizsgálat végett. A kiskun kapitány tapasztalta, hogy Halasra utazása közben, február 23-án reggelre három fegyveres egyén akart 2-3 óra közt betörni a főbíróhoz, аЙ különben egy aljas névtelen levelet is kapott. A főbíró Orsai Vilmos és Martin József adószedő emiatt lemondott. A tanács ismertette a február 25-i közgyűlésen az itteni viszonyokat. A pénztár üres, és így fizetni nem tud. A kapitány bujtogatásban látja az egésznek az okát, s a jelenlegi terhes és nehéz viszonyok között, amidőn a politkai és törvénykezési ügyek mellett, az újoncozás és az ínségmunkák is gyakorlott, tapasztalt kezeket igényelnek, szerinte a hivatalnok el nem bocsátható. A közgyűlés is egyhangúlag a lemondások el nem fogadása mellett határozott. Főjegyző előadta, hogy a nép közt terjesztett következő pletykák a bizalmatlanság okai: 1. ) Őfelsége tetemes pénz- és gabonasegélyt küldött, ebből kitelik az adó, de azt elköltötték az urak. 2. ) Az adóvégrehajtást a főbíró és az elöljáróság hozta a nép nyakára. Ő felsége erről semmit sem tud, mert nem lehet az, hogy ha „király adót végrehajtasson akkor midőn szárazság és ínség van, s pénz- és gabonasegélyt ad." 3. ) Az adóvégrehajtásért fizetendő 20 krajcárt nem látja a katona, mert az urak és az adószedő zsebében marad. 4. ) A császár Őfelsége megküldte az államkölcsönt kamatostól, hogy fizessék belőle az adót, de elköltötték az elöljárók és az urak; legelőadót azért kell fizetni, mert a takarékpénztárt elköltötte Deák Péter és a főbíró. 5. ) A mai Szabadság téren levő óvoda telkén fennállott gőzmalmot adóból csináltatták az urak, abba jussa van minden elöljárónak, az ínséges búzát a bíró adja oda, ahol megőrölik és pénzért adják el. 6. ) A császár két mázsa bankót küldött, amelyből a főjegyző 18 fontot, 33.000 frt-ot le is hozott, s a főbírónál van, hogy az ínségesek adóját fizesse. Mindezeket a közgyűlés aljas pletykának minősítette, s az elöljáróságnak bizalmat szavazott Búza Imre rendőrbiztos kivételével, aki helyett Gál Gábort választották meg.
