Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Az 1848/49. évek eseményei a kiegyezésig
— 155 — Kiskun Halas városa a magyar fegyverek diadalai folytán úgy a rácok, mint a császári seregek nyomása alól felszabadulván, az újoncállítás, valamint a nemzetőrök kiképzése képezte a városi tanács legfőbb gondját. Budapest első megszállása alatt Szentkirályi Móric Jászkun főkapitány a császári csapatok fővezérének rendeletéit köröztette a kerületben, amiért állásától a honvédelmi bizottmány elmozdította. A Jászkun kerületi közgyűlés azonban április 23-án úgy határozott, hogy nem kívánja új főkapitány kinevezését, mert valószínűnek tartja, hogy a kerületeket célszerűbben szándékozik a kormány rendezni. 1849-ben úgy látszik tényleg meg volt a kormánynak ez a szándéka, mert június 24-én Segesváry Ferenc főjegyző indítványára a városi képviselő-testület a IGskunságnak a kerületektől való elszakadását kívánta Kiskun Halason is. Május 20-án a Szegeden székelő gróf Batthyány Kázmér vezérfőis- pán összeíratta újra az összes fegyverképes lakosságot.— A hadsereg ellátása már nagy nehézségekbe ütközött, mind a felszerelés, mind az élelmezés terén. Május 22-én Horvát Péter kiskun százados a várostól kért cipőket, az innen toborzott katonaság számára, de a város nem tehetett eleget kérésének. Az oroszok betörése ellen keresztesháborút rendelt július 1-én a kormány, s mindenkit fegyverbe szólított. Elrendelte június 6-ra az országos böjtöt, és ünnepeken csütörtökön az ország összes harangjának a meghúzását. A város kérte a felsőséget, hogy Kiskun Halasról elégedjenek meg néhány század kiállításával, mert különben a termelés megakad, s a polgári lakosság mellett a hadsereg is szükséget fog szenvedni. Június vége felé, mivel Perczel hadserege a Bácskát elhagyta, ismét menekült a nép a rácok vadsága elől, és számos menekült érkezett a városba; a fegyelem bomlása következtében sok, ún. szabad- ságos katona töltötte az időt itthon. Július elején a kormány Halasi Kázmért nevezte ki a Jászkun kerületek kormánybiztosául. Budapest és környékének a császári csapatok által történt megszállása következtében a Jászkun kerületek hatósága elhagyta Jászberényt, és július 11-én Kunszentmiklóson tartotta közgyűlését. Azonban ez a hely sem volt már akkor biztonságban, és július 14-16-án Kiskun Halason tartotta a kerületek közgyűlését, melynek a tárgyát újabb toborzás és egyéb háborús ügy képezte. 24-25-én Karcagon, 28-án Kunszentmártonban volt közgyűlés, és úgy határoztak, hogy a székhelyet ismét Kiskun Halasra teszik át, mint legbiztonságosabb helyre, mert a Tiszántúlt az orosz csapatok már ellepték. A közgyűlés tagjai azonban nem jöhettek össze Kiskun Halas városában sem, mert a Bácskában menetelő császári hadsereg július 28-án bevonult a városba.
