Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - A közigazgatás története
109 — 565. 576. 577. 578. 579. 580. 581. 582. 583. 584. 585. 585. 586. 590. 622. Kapitány Kvártély háza, Musa András féle Kerületi Kvártély háza Törzs Kvártély háza Kvártély és Őrség háza Város Kvártély háza Kis bolt Fő u. Zseny István féle ház déli része. (1985-ben: Köztársaság u. MSZMP székháza) Állami Központi elemi iskola Kolozsváry ház, a Fő utca nyugati oldalán (1985-ben: Áfész központja) Jegyzői lak Anyakönyvi épület Jegyzői lak (1985-ben: jórészt üres telek) Régi városháza. Kvártélyház. a Régi kerületi tömlöc Régi kapitányi lak emeletes épülete Görög boltok (4) Görög lakóház Ref. lányoskola Polgári Olvasó kör (1985-ben: Elemi Iskola) Békás korcsma Brinkus ház a Vajda és Szász Károly utcák sarkán. Hogy a házszámozás néhol nagyot ugrik a szomszédos házaknál is, annak az az oka, hogy a háztelkek legnagyobb része nem volt bekerítve, s a mai utcasorok csak később alakultak ki. A pusztai középületek is sorszám szerint vannak felsorolva: 3. sz., Bodoglári csárda 19. sz., Balotai erdő- és csőszház 49. sz., Fehértói erdő- és csőszház 1040. sz., Pirtói csárda 1047. sz., Kiserdei csőszház Ezek a sorszámok azonban nem tekinthetők tanyaszámoknak, mert még 1810-ben is csak 35 gazda, 17 bérlő, 13 kertész és 4 juhász család lakott a pusztákon, tehát ezek a számok a földmérés végett tizennégy részre osztott kerület helyrajzi számai voltak A határ felmérésére 1786. június 28-án Besnyey Gergely jegyző által készített tervezet szerint Kiskun Halas város területe 14, a felmérés végett hozzákapcsolt Mérges puszta 2 szakaszra osztatott.
