Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - A régi földesurak birtokperei

— 84 — a város, azonban annál jobban meggyűlt a baja Hamar István leszár- mazottaival. Hamar István és Bottyán Katalinnak Mihály és Erzsébet nevű utód­jai voltak. - Hamar Mihálynak Ferenc, István és Mihály nevű fiai, Judit, Katalin és Ilona nevű lányai maradtak. Hamar Erzsébet Bottyán Jánosné lett és leányai jussán Kun Sándorné, Andrássy Zsigmondné, Semsey Andrásné, Nagy Jánosné, Beöthy Imréné, Beöthy Sándor, má­sik ágon: Szabó Jánosné, Halász Mihályné, Laky Sándorné, Thaly Ist­vánná, Galambos Péterné, Laky Mihály, Sándor és Gábor, Thaly Ist­ván, Zsigmond és Ferenc és Mindszenthy Sámuelné örökösei marad­tak. Az örökösök közül csak Hamar Istvánnak Mihály fiától származó unokái léptek fel peres úton Kiskun-Halas város ellen, és 79 éven át tartó pereskedésükkel tartották izgatottságban a város lakosságát a tetemes perköltség okozásán felül. 1771. május 16-án Kiskun-Halas város, mint királyi koronabirtok védelmére a jászkun statútumok alapján a kir. helytartó Szlávy Pál igazgatót küldte ki, a város pedig Bernád József ügyvédet bízta meg képviseletével, miután a Hamar család mozgolódásáról értesültek. - Hamar Istvánnak István és Mihály nevű unokái ugyanis teljesen el­szegényedvén, kiskoruktól fogva béres és más paraszti munkában tengetvén életüket, a kezük közt levő adománylevelek és más iratok alapján 1766. május 12-én átruházták tulajdonjogukat Kesselökői Majthényi Károly helytartói ítélőmesterre és nejére Beleznay Anna asszonyra és maradékaikra azzal, hogy a megnyerendő puszták hiva­talosan megállapítandó becsárából egyharmad részt igényelnek kész­pénzben az engedményesektől1 Az engedmény a következő pusztákra szól: Fejértó, Balatta, Rekettye, Füzes és Eresztő Solt megyében; Bo- gách, Pétery, Szent Kozma Pest megyében; Péertó, Lada Csongrád megyében; Fejéregyház, Saythy és Szanád ugyancsak Solt megyében; Bárony Czeryca, Temerin, Obroncza, Pascha, Czurok, Male Szercze, Szent András, Kétfüle Bács vármegyében, melyek közül a várost Fe­hértó, Balota, Rekettye, Füzes, Eresztő, Pirtó és Lada és talán Fejér­egyháza, Szánk és Bodoglári határ között fekvő Fehérföid puszta érintette. 1682. körül ugyanis a lévai vár tisztjei: Mihalek Miklós, Paui Hamar István és András, Bottyán János, tüzesi Hamar András és László, id. és ifj. Agárdy István kapták adományba az 1657-ben adományozott pusztákon kívül a fenti birtokokat11 Hosszas tárgyalások és a régi idevonatkozó okiratok felkutatása után a per 1777-ben megindult, de Hamar István unokái nem győzték türelemmel kivárni a per végét, s az engedményezést visszvonva, Bes­1 Bács Bodrog megyei Tört. Társ. Évkönyve 1887., 176. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom