Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Jászkun-Kerületek Önmegváltása
— 21 — hatósághoz csatoltattak, tartományi ügyekben pedig a kir. Helytartótanács alá is rendeltettek. Erdődi gróf Pálfy János nádor előterjesztésére 1745. nov. 22-én adta ki Mária Terézia a 23 Artikulusból álló királyi regulátiót, amely további intézkedésig a törvénykezési és közigazgatási ügyvitelt szabályozta.1 Az országgyűlés pedig az 1751. évi XXV. t. с.-ben csekély módosítással jóváhagyta, melyet ezután Mária Terézia Bécsben 1751. okt. 5-én újra kiadott. Ez a királyi rendtartás volt érvényben a József császár korabeli közigazgatási változásig (1787-1790), azután a régi rend állíttatván vissza. 1799. ápr. 18-án József főherceg az ország nádora által kihirdetés végett a kerületekhez küldött „a Jász és Kun megyebeli törvényszékeket tárgyaló Statútumok" is érvénybe léptek, amely 13 cikkből állott és érvényben voltak 1851-ig, amidőn az idők szelleme érvénytelenné tette. - Az V. statutum azonban, az özvegyasszony jussáról még ma is érvényben van. A jászkunok önmegváltásának a királyi oklevél kibocsájtása után következett csak a nehezebb része, a fizetés teljesítése. A három teljhatalmú megbízott arra is fel volt jogosítva, hogy a három kerület nevében kölcsönöket vehessen fel. Kölcsönvettek báró Palm Ferenctől háromszázezer rfrt-ot, gróf Grassalkovich Antal személynök és Almásy János főkapitány kezessége mellett 6 %-ra, azon felül az egyes városok és községek, így Kun Halas városa is, vettek fel több oldalról kölcsönöket.1 2 3 A Jászkun kerületek 1745. júl. 12-én tartották ünnepélyesen első közgyűlésüket a megváltás után Jászberényben. Általános volt az öröm, s ekkorra már az eddig békétlenkedő, s az önmegváltás terhét vállalni nem akaró Árokszállás és Fényszaru községek lakói is megnyugodtak. - „Július 11-én a kerületek lovas bandériumokkal elébe mentek gróf Pálfy János nádor biztosának: gyaraki gróf Grassalkovich Antal királyi személynöknek és Jászfényszaru község határán üdvözölték, mint a jászkunok második megváltóját. A kerületi ezred őrnagya, Almásy Ignác lovagolt a katonaság élén, őkegyelmessége maga hintájában vitetvén, Rudnyánszky József kir. táblai ülnök, s Pest és Heves megyék több főtisztviselőjének környezetében eljutott a menet Jászfényszaru helységbe, ahol megreggelizvén, a katonaság vezetése alatt érkezett Jászberénybe, melynek bírái és tehetősebb polgárai elé1 Oklevéltár 182. 2 Oklevéltár 186 és 198. - Albert főherceg, kir. helytartó is készíttetett 1768-ban egy 13 artikulusból álló statutum tervezetet. A statútumok szerint a leány örökösöket becsár helyett az 1745. évi redemptio alapján fizethették ki a férfi örökösök, de amikor az 1847: XV. t. c. az ősiség felfüggesztéséről életbe lépett, ez a jogfosztás megszűnt, s azóta a folyó értéket kell kifizetni a leányörőkösök részére az ingatlanok megváltása esetén. 3 Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 93. lap.
