Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
— 167 — kezén évi 1000 frt bérösszegért. A pusztákat a nádortól, mint á Jászkunok grófja és bírójától bérelte Kecskemét. A török hódoltság alatt ezen pusztákat is Szeged adta bérbe, épügy, mint a halasi Tajó és Bodoglár pusztákat is. Kötöny és Tázlár pusztákat a földesurak vették el Szegedtől. A kuruc világ után sikerült Szegednek a. régi legel etési szabadalom levelét meg- újíttatni s ezen az alapon a Kiskunság déli fekvésű pusztáit ismét bitorolni kezdte. A kuruc világ után azonban a földbirtokos Német Lovagrend erélyesen hozzálátott jogai megvédéséhez és 1712 májusában elhajtatta Majsa pusztáról az ott legelő jószágát Szábó határőr hadnagynak, akinek Szeged adta bérbe a pusztát. Hogy hatásosabb legyen a kun puszták felett az ellenőrzés, a Német Lovagrend Cometh József kamarai felügyelőre bízta a puszták kezelését, aki 1714 ben Átokháza és Ülés pusztákat Gyulai Vászó rác határőrkapitánynak adta bérbe 40 forintért. Reisweg halála után 1714-ben Orczy István lett a főkapitányi administrator, aki Comelh megbízását fenntartván, ez Majsa és Ágasegyháza pusztákat szegedi göbölyösöknek adta bérbe. 1716 ban pedig arról értesítette Orczy Szeged városát, hogy Dorozsma puszta bitorlását tovább nem tűri, ha kell a városnak, bérelje ki. Néhány szegedi polgár bérbe is vette a pusztát. 1717 augusztus *10 én Orczy főkapitány a dorozsmai pusztától tizedet vagy haszonbért követelt, amit ha nem adna meg Szeged, kilátásba helyezte, hogy kivereti őket a pusztáról. Cometh halála után 1718 ban Temesváry szegedi bíró kezelése alá adta a Német Lovagrend a kun pusztákat, aki Szeged város részére kibérelte Átokháza, Csengek, Kömpöc, Csólyos, Majsa, Ágasegyháza, Ülés, Mérges, Dorozsma és Szent-Mihály- telek pusztákat, 150 frt bérösszegért. Ez év július első napjaiban erőszakos módon, Herberstein szegedi várparancsnok katonasággal szállta meg Mérges és Ülés pusztákat és rác kaszásokkal levágatván a rétet, a termelt szénát katonasággal őriztette. E megszálláskor Mérges pusztán egy német katona Berta János halasi lakost agyonlőtte. A gyilkos a szegedi barátokhoz menekült és így büntetlen maradt, a katonaság a halasiakat az albérletben bírt pusztáról kiverte.1) *) A gyilkos ugyanis a szegedi ferencrendiek kolostorába menekült ahol az akkori törvények szerint nem volt szabad senkit sem elfogni Ide menekült 1701-ben Deák Ferenc, a későbbi kuruc vezér is, lólopás gyanúja elől s Globitz kénytelen volt kegyelmet adni neki 1701-ben egy mészáros menekült a kolostorba, aki a halasi pusztán egy juhászt ütött agyon, Bangó dános és Pap Istók betyárokat azonban elfogták, (Reizner: Szeged töri. /. 203.)
