Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
142t után Szeged város vette őket birtokba s mig a nádor be nem avatkozott, bérbeadás utján hasznosította őket- — E három kun pusztát később a nádortól bérelte Halas városa, míg a többi földes uraknak a rendes jobbágyi szolgálmányokkal adózott a török kiűzése idején. A kunsági puszták használata miatt Szeged városával már régen fennállott a békétlenség. Az országgyűlés 1525-ben elrendelte, hogy a kunok és a szegediek földje közé határdombokat hányjanak. A török hódoltság alatt azután az egész alsó Kunságot birtokába vette Szeged városa, amely pusztákra Mátyás király visszavonásig szóló legeltetési jogot adott a szegedieknek. Eszterházy Miklós nádor lépett fel először ezen visszaélés ellen s 1642-ben egyezséget kötött Szeged városával oly formán, hogy Szentmihály és Dorozsma pusztákat szegedi területnek ismerte el, de a többi kun pusztákért évi árendául két oszlopos perzsa szőnyeget volt köteles Szeged városa fizetni. — Ezt az állapotot 1681 ben kiadott oklevelével Eszterházy Pál nádor is fentartotta s átvette évente a két perzsa szőnyeget az árenda fejében. — A távolabb eső Bene, Bugac, Tázlár, Fejérföld és Majsa pusztákat azután Szeged Kecskemét városának és másoknak bérbe szokta adni. Eszterházy Zsigmond jászkun főkapitány azonban 1683. ápril. 15-én írt levelében közölte Kecskeméttel, hogy többé a szegediektől ki ne béreljék: Csengele, Szentlászló, Móricgát, Szánk, Majsa, Bene, Ágasegyháza, Füzes, Balota, Tajó, Zsana, Boldog-bér (Bo- doglár), Mérges, Kőkút, Pálos, Ülés és Kígyós pusztákat, hanem vele alkudjanak meg.1) 1689-ben meghagyta Eszterházy Pál nádor a főkapitánynak, hogy a kun puszták ügyét vizsgálja meg. A vizsgálat során Eszterházy Zsigmond főkapitány néhányszor megfordult Halason, mint a régi oklevelek által többször említett halasi kun székben. Innen írta 1690. július 20-án a kecskeméti tanácsnak, hogy herceg Eszterházy Pál nádor hivatalához visszafoglalta: Alsó és Felső Csengele, Szentlászló, Móricgát, Szánk, Majsa, Bene, Csólyos, Átokháza, Pálos, Ágasegyháza, Ülés, Kömpöc, Bódogh-Asszony (Bodoglár), Baracs és Bugac pusztákat. Ha tehát ezeket kecskeméti lakosok óhajtanák továbbra is bérelni, akkor hozzá és ne Szeged városához forduljanak.2) Ugyanezen halasi tartózkodása alkalmávol Halas városát is l) Oklevéltár: 57 sz. a) Oklevéltár: 115—115 ь, sz.
