Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
- 139 — A háborúskodást Szavojai Jenő herceg, a nagy hadvezér ügyes taktikája vitte nyugvópontra 1697-ben. A török szultán Tököiy Imrével együtt ugyanis nagy haderővel kelt át Pancsova mellett a Dunán s első céljául Szeged bevételét tűzte ki a seregnek. A törők sereg a Tisza jobb partjára átkelvén, nyomult előre Szeged ellen. Midőn azonban a szultán kémek utján értesült arról hogy Szegedet Rabutin generális parancsnoksága alatt az Erdélyből kivont hadsereg őrzi, megváltoztatta haditervét és Zenta mellett át akart kelni a Bánátba. A mint Jenő herceg ezt a változott helyzetet észrevette, Pétervárad körül időző hadával s a Szegeden levő sereg segítségével megrohanta a Tiszán innen rekedt törököket s döntő győzelmet aratott, mert az átkelt török csapatok is fegyvert, felszerelést hátrahagyva megfutottak 1697 szeptember 11 én. A zentaí diadal következtében a szultán békére kényszerült. 1699-ben kötötték meg vele 25 évre a karloviczi békét, melyben a szultán lemondott a magyarországi volt birtokairól, de a Maros, Tisza, Duna áltat határolt Bánát még török kézen maradt. Az így támadt határ biztosítására a beköltözött szerbekből a folyók mentén katonai határőrvidéket létesítettek. Ekkor keletkezett a mai halasi határban a Várhelyen volt Jankofdza török földvár helyén Rác-Ivánka falu, Szabadka helyén Szent-Mária helység, és Jankovácz, Mélykút, Baja, Mérges, Tompa is rác lakossággal települt be. Ezek a helyek katonai közigazgatás alatt állottak s nem voltak a megyéknek alárendelve. A háború befejezte után megkezdődött az uj uralom berendezkedése, és az ország pénzügyeinek rendezése. A százötvenéves török uralom, a régi megyéket és a birtokviszonyokat felforgatta, a 16 éves háború, a pénzértéket lerontotta s a termelés elakadása folytán nagy drágaság uralkodott. A jelenkorban élők, akik az 1914—1918 évi világháborút és következményeit ismerjük, eltudjuk képzelni a felszabadulás utáni gazdasági állapotokat s azokat a kormányintézkedéseket a melyeket eddig a történetírás alapján nemzeti sérelmeknek tartottunk, elkerülhetetlenül szükségesnek kell minősítenünk. Az ujszerzeményi birtokigazolás, és az ezzel járó fegyver- jogváltság bevezetésével a birtokviszonyokat és az állam zilált pénzügyi viszonyait igyekeztek rendbehozni. Birtoka a törvények szerint akkor csak nemes embernek lehetett, és ezt a birtokjogot egy bizottság előtt hiteles okiratokkal kellett igazolni, és a fegy- verjogváltságot meg kellett fizetni, a ki ezeknek nem tudott meg-
