Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
131 A kapuk (porták) kiszámításánál a szegedi szandsákban a 300 oszpora jövedelmű gazda volt az egység. — A felsorolt adókon kívül fizettek még átviteli és vásári vámot, minden háztól adtak egy egy szekér szénát és fát, vagy fizettek helyette 1—1 tallért (piasztert). Azonkívül a robotmunka is kötelező volt. A Balkánon a gyerek tizedadó is szokásban volt. Magyar- országon csak zsákmányként vitték el a gyerekeket s ezekből nevelték a nőtlen janicsárokat. A janicsárok a tizenhatodik század végén a a perzsa háborúban nagyrészt elpusztultak s ettől fogva ez a fegyvernem a lezüllés útjára tért. A sokféle adót kíméletlenül behajtották a falvakon, ha a lakosság száma bármennyire fogyott is. — E miatt akárhányszor megtörtént, hogy az adószedő a falut üresen találta, elmenekült a nép a lehetetlen fizetnivalók elől. — Némely szpáhi maga zavarta el a lakosokat, hogy birtokát mint pusztát bérbe adhassa, mert igy nem kellett neki katonát állítani. így pusztult az Alföld békés viszonyok között is. De terhes és lealázó volt a török uralom más tekintetben is a keresztény népre. Ahol török lakott, ott nem volt szabad harangozni, isteni tiszteletet fenhangon szolgáltatni, nyilvános körmenetet tartani és a keresztet körülhordozni. Ha a török lovasok beérkeztek egy faluba, lovaikat odadobták a jobbágyoknak s azok felelősek voltak értök. A jobbágynak lóháton járni nem volt szabad, később megengedték ugyan, de ha török tiszttel találkozott a lovas jobbágy, le kellett neki szállni a lóról. Fegyvert a jobbágy nem viselhetett, csak a karikás ostor és a fokos volt megengedve. Turbánt 1584 óta csakis török viselhetett, ha egy keresztény a fejére tette, nem menekült meg a körülmetéléstől, törökké kellett lennie. A keresztény jobbágy kék vagy zöld ruhát nem viselhetett, házat pedig csakis 10 pik (32/з öl) magasat építhetett, a mohamedán pedig 12 pik (4‘/2 öl) magasat is. Templomot csak a régi nagyságban volt szabad sok utánjárás és ide-oda való fizetés után építeni, de ahol török lakott csak torony nélkül engedték meg az építést. — Martuzán aga 1662-ben az egész vidék harangjait elkobozta s csak hagy könyörgésre hagyott meg Kecskeméten egyet. A török hódoltság alatt a törvénykezés is más módon folyt. Ha gyilkosság történt, a megöltnek a rokona volt a vádló, aki meg is kegyelmezhetett a bűnösnek. Ha a tolvaj a vizsgálat előtt visszaadta a lopott holmit, akkor ártatlannak Ítélte a törvény. A
