Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
— 115 — Hamar István az esedékes árenda részleteit nagyon türelmetlenül várta. Az akkori rossz közbiztonság mellett nem volt mindig tanácsos a pénzzel való utazás, mégis huszárcsapatot küldött a városra csekély késedelem esetén is nyargalóba, s ezek a katonák a pusztákon található állatállományt hajtották el több' nyíre, s nagy költségek lefizetése után kapták csak vissza a halasiak. A megmaradt iratokból azt is megállapíthatjuk, hogy Hamar a fosztogató hajdúcsapatokkal is raboltatta jobbágyait Halason, s ezek utána járván a dolognak, göbölyeiket Hamar istállójában találták meg, de sem az árát, sem a jószágot vissza nem kapták.1) Halas városa az árenda fizetését gyalogos emberekkel végeztette többnyire, s megfúrt bot belsejébe rejtett aranyakkal fizette ki a Léva várában székelő földesurat. A szomorú időkre jellemző, hogy a földesurak a földbér behajtásával a szabadszállásiak által fentebb panaszolt Sövényházi István lator katonát is Halasra küldözték, mint két nyugtája mutatja.2) A DunaTisza közti nép látva, hogy a minden oldalról való sanyargattatás ellen sehonnan védelem nem jön, nemes Naruff Nyéki Gábor kecskeméti jegyző vezetése mellett a szabad ég alatt 1672. nyarán gyűlést tartott, „mely magát országnak nevezte* és elhatározták, hogy a megyéhez, kamarához, s a végbeli fő és al- kapitányokhoz többé nem kérvényeznek, hanem egyenesen Spankau kassai főtábornokhoz fognak panaszaikkal fordulni. Kérvényüket egy küldöttség vitte Kassára, amely küldöttség Spankautó! védlevelet hozott junius 18-ról keltezve Izsák, Fülöp- szállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós, Dömsöd, Dab, Tass, Szent- márton, Vecse, Solt és Pataj faluk kerülete részére, melyben fejvesztés terhe mellett tiltja meg a végbelieknek a falvak sanyargatását, s felhatalmazza a falvakat, hogy az ily latrokat elfogják, ha ellenállnak megöljék. A foglyokat hozzá Kassára, vagy valamelyik végház német parancsnokához kísérjék a haditörvényszék elé. Midőn a határozatot hozó községek követei: Nyéki Gábor, Bene György nagykőrösi és Szántó György szabadszállási lakosok Pest megye 1672. augusztus 11.- i tisztújító székén magokat mint „ország követeit“ bemutatták és „az ország“-r\ak nevezett nép- gyűlés végzését, s a Spankau-tól nyert védlevelet felmutatták, a vármegye mindhármukat hazaárulásért letartóztatta és csak a Kamara többszörös parancsára bocsátotta szabadon. *) Oklevéltár: 80 sz. s) Oklevéltár .• 42. 45 sz.
