Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig
hazánkfia fáradtságos előkészületek után ért el, hogy beutazhatta a magyarok őshazáját: Etelközt és Lebediát, ahhoz én véletlenül jutottam hozzá, sőt az odessai múzeumban a történeti emlékeket már rendezve szemlélhettem. Mint százados, egy kikülönített épitő- század parancsnoka lévén, a tanulmányozásokra szakíthattam időt. A háború és a forradalmak után pedig a lakásügyi kormányrendeletek megakasztván az építkezést, volt időm bőven, hogy a kiskunhalasi levéltárakat átkutathattam. Mindezeket csak időtöltésből és a régi emlékek iránti vonzalomból végeztem s nem is gondoltam rá, hogy a város történetét kiadjam, erre megint egy véletlen eset irányított. A Halasi Újságban ugyanis a halasi katholikus templom történetéről jelent meg egy közlemény, amelyre ugyanezen lap 1922. évi 64. számába helyreigazító cikket írtam. Ezen szigorúan a történeti valóságnak megfelelően írt cikkemről a Halasi Független Hírlap szerkesztői üzenetben úgy emlékezett meg, mintha az felekezeti mozgolódás akart volna lenni. Hogy tehát az egyensúlyt helyreállitsan, megírtam a halasi református templom történetét is, de ez terjedelménél fogva újság cikkben már nem jelenhetett meg s így határoztam el magam az „Adatok“ s a város történetének kiadására. Jól tudom, hogy e munkám, különösen az előadás tömörsége folytán sok kívánnivalót hagy hátra. Költségkímélés szempontjából azonban minél szűkebb keretben igyekeztem az adatokat feldolgozni, ugyanis a város képviselőtestülete e munka nyomda költségeit egyenlőre csak „ elvben“ szavazván meg, köny- nyen meglehet, hogy a tíz évi munka mellett a kiadással járó költségeket is én fogom viselni. Ha tehát e munkámnak a második és befejező része nem jelennék meg, ebben a körülményben leli magyarázatát. Kiskunhalas, 1926 október hó elején. Nagy Szeder István.
