Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)

Boszorkányperek Halason 1751 és 1759

I. Az eklézsiáról.

A városi írástárban Palatinale Transumptum alatt lévő privilégiumok collectioja könyvének hatodik lapján olvasható hiteles oklevélből bizonyos lévén az, hogy Halas városa az 1451-ik esztendőben már olyan nevezetes kun város volt, melyben a kun kapitányok az ő 12 tanácsosaikkal törvényszéket tartottak és ugyanazon könyvben az idők folyamatja szerint felhozott dokumentumokból az is kétségen kívül való lévén hogy ezen város a rajta keresztül ment temérdek viszontagságok között is a maga léteiét kisebb vagy nagyobb népességben jó Istenünk kegyelméből e mái napig szakadatlanul fentartotta,— innen, — és ezen kívül nagytiszteletü Tóth Ferenc úr „Protestáns Eklézsiák Históriájáénak a 42. laptól kezdve az 57-ig olvasható azon tudós értekezéséből hogy a midőn az 1520. esztendő táján a vallásbei1 megjobbítás vagy reformáció Német országból Magyar országba átalszivárgott, és nevezetesen Kálmáncsehi Sánta Márton, mint valami közönséges Apostola a reformáta vallásnak Baranyából kijővén egész Munkácsig bejárt sok földet. Szinte úgy Szegedi Kis István tudós tanító a gyulai, czeglédi, mezőtúri, békési és tolnai reformáta oskolákban tanítván a megjobbított vallást ; — Sztárai Mihály pedig a Száva, Dráva és a Dunamelléki vidéken 120 reformáta eklézsiákat állított fel; — ezen körhyülállásoknak, és még azon tudós fürkészelő nyomozódásoknak. melyeket boldog emlékezetű superintendens Tormássy János helybeli prédikátor úr a XIX. század első napján kezdődő Matricula elejére tulajdon kezével írt városi és eklézsiái históriának 11-14. lapjain előad; — Mindezeknek mondom ama fentebbiekkel való öszve vetéséből a ki talált igazsággal határos hihetőség útján csaknem bizonyosan lehetne azt állítani: Hogy ebben a mindenkor fennt- állott Halas városában a reformáta vallásnak fáklyája már a XVI. század közepén vagy legalább az utolján meggyújtatott: mindazonáltal a históriai vagy még inkább a csalhatatlan dátumi oklevelek nem léte miatt által nem látható homály fedvén ezen megavult időtájakat felvett célunkra nézve, csak a sikamló pro- babilitás grádicsán állani kénytelenek vagyunk, hanem már az semmi további kétséget nem szenved, hogy 1632. esztendőben a mostani reformáta eklézsia Halason fennt állott, a midőn az iratik, hogy Fábritzius (Kovács) Jánosnak püspökké lett válasz-