Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Boszorkányperek Halason 1751 és 1759
329 következésképen egy forint váltó czéduláértó forint, 100 forintért 500 bankó czédula adódjon be. Ezen felséges rendelés szerint tehát a többek, vagy inkább mindenek között Halas városa lakosai is, a kezekben találtatott bankó czéduláknak négy ötödrészét elvesztették. Jegyzésben tétetik, hogy ezen esztendőben a halasi lakosok Szegedről a Dunavecsei kir. só-magazinumba 3957 mázsa és 40 font sót vecturázni kénytelenek voltak. 1812-dik esztendőben. Minekutána méltóságos királyi tanácsos, arany sarkantyús vitéz és nádorispányi főkapitány Rapini Steöszel József úr ő nagysága, az országgyűlési gondok szünetével magának egy néhány napi pihenő órákat vett volna, mél- tóztatott egy kedves kötelességnek teljesítésére magát elhatározni ; arra tudniillik : hogy felséges uralkodó királyunk által tek. Péter Feiencz nádorispáni táblabiró úrnak a királyi udvarnokok nemes számába lett felvétettetéséről kegyelmesen kiadott függő pecsétes adománylevelét e mai alábbirt napra ide kis-kun Halas városába rendelt kissebb gyűlésben felolvastassa, és tisztelt királyi udvarnok urat, felséges nádorispány ő cs. k. főherczegsége kegyelmes meghagyásából és engedelméből, tulajdon szülötte földén s lakhelyén mint nádorispányi biztos, azon királyi udvar- noki díszes rangjába beiktassa. Ezen czélból ő méltósága elöl- ülése alatt, tek. nádorispányi alkapitány Horváth Péter úrnak, számos jász és kun megyebeli tiszt uraknak, több vidéki papi és világi uraságoknak, a helybeli tanácsnak és több előkelő érdemes lakosoknak jelenléttekben elkezdődvén a városházánál a gyűlés, a méltóságos elölülő úr 6 nagysága egy anyai nyelvünkön készült szívre ható oratióban előterjesztette azt: hogy ő cs. k. felsége tekintetbe vévén tek. Péter Ferencz úrnak, mind elhunyt őseinek, mind 30 esztendők elfolyása alatt önön magának, a felséges uralkodóház, a haza. a vallás és a közjó dolgaiban tett hűséges, hasznos és bokros szolgálatait, megkülönböztetve kitetsző érdemeit, ő uraságát királyi udvarnoki ranggal, azzal járó czimerrel és jussokkal megajándékozni, és ez által a mint ő uraságát a felvett virtus utjának további folytatására, úgy másokat ennek követésére serkenteni kegyelmesen méltóztatott. Felolvastatván ennek következésében az illetett függő királyi pecsétes levél, a méltóságos elölülő úr öröm gerjedezések között dicsőítette továbbá is felséges királyunknak határt nem ismerő ke’ gyeiméből származott jótéteményét, édes érzésekkel magasztalta felséges nádorispánunk ebben kimutatott kegyelmes pártfogását.
