Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Boszorkányperek Halason 1751 és 1759
-279 dénárt, mint a német vitézi rend által, részére kiszabott dc- putálumot. 1715 dik esztendőben készült a reformátusok oskolája. 1716 dik esztendőben micsoda excessusokat tettek, Halason keresztül menvén a császári regementek, az akkori elöljárók specifice feljegyzették, melynek summája tészen 220 rfrtot 94 dénárt. 1717-dik esztendőben Prinz Eugenius protectioaalist adott arról Halas városának, hogy r.yo/ntatott comissariatica assignatio nélkül a halasiak semmiléle katonaságnak forspontot ne adjanak. Mindazáltal a Belgrádból felmasirozó katonaság annyi húst és bort csikart ki a várostól ingyen, a mely megért azon időben 297 rftot 66 dénárt; ezenkívül többet 500 darabra menő forspoutos lovaknál és ökröknél bagázsiájok elvitelére elhajtottak Izsákig, Fülüp- szál'ásig, Dömsödig, Kecskemétig és Szegedig is. Mindennyi sanyargattatások között 1718 dik esztendőben ámbár ő cs. királyi felsége nevében a budai főhaditanács, és a fő provincialis comissariatusi hivatal oltalmazó parancsolatot eredeti formában adott ki az iránt, hogy semmiféle veclurát, praejuncturát, kenyeret, bort, sert, zabot vagy szénát, nem tartozik a város adui provincialis comissariusi assignatio nélkül, vagy készpénz fizetés nélkü1, mégis ezen esztendőben is a keresztül masírozó, és az elmúlt zűrzavaros időkben a rendetlenséghez szokott katonaság kenyérben, borban 109 írtig s 85 dénárig való kárt tett a városnak. Ezenkívül több rendbeli forspontokaí vitt el erőhatalommal, minden fizetés nélkül. 1721- dik esztendőben báró Kian Kristóf, mint a német vitézi rendnek a jász és kun birtokokban plenipotentiariusa, Halas városa részére három országos vásárt, úgymint: Renata, Márta és Erzsébet napjaira, előtte való napon tartandó baromvásárral együtt, VI. Károly császár és királytól kinyert, a mely diplomáért fizetett a város 130 rfrtot. * 1722- dik esztendőben. A most írt három vásárról szóló provinczialis levél tek. Heves vármegyének Egerben tartott közgyűlésében felolvastatott és kihirdettetett. 1723 dik esztendőben készíttették a város elöljárói, az előttük megfordúlt dolgok összeírására, az első jegyzőkönyvet, vagyis protocollumot, a melyet micsoda buzgósággal és használni akaró szent szándékkal kezdett el a városnak akkori nótáriusa
