Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)

Boszorkányperek Halason 1751 és 1759

- 268 —

„rulose.“ stb. Datum in Halas feria quinta proxima post Festum Conceptionis Beate Mariae virginis, anno domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo primo.

Ezen levél magában foglalja Kalász Balázsnak, és Harkai Nagy Istvánnak a határokon való ellenkezésöket és megegyezésöket.

1452-dik esztendőben a Buthemer nemzetségéből való Cheke János és Péter, az Eremeen Tamás nemzetségéből származott Thetel Mihállyal a halasi székhez tartozó Jakabszállási kapitányságon vetélkedvén, azután az iránt megegyeztek és egyezésükre László királytól consensust nyertek 1457-dik esztendőben.

1456-dik esztendőben Marczali János Somogy és Zala vármegyék, úgy a királyi kunok grófja, László királynak különös parancsolatjából a halasi székhez tartozó kunok dolgait, jövedelmeik administratióját, elöljáróik választását és az igazság kiszolgáltatását elrendeli, melyben mind a regalis, mind a ruralis kunok • úgy megegyeznek, hogy a melyik fél a említett rendelések ellen vétene, vagy azt feltörné, a másik rész azon 1000 aranyat megvehessen.

1475-dik esztendőben. Tóth László és Domonkos kun kapitányok a halasi székhez tartozó Csolyosszállási, Fejértói, Majos- szállási, Kempeczszállási stb. más desencusokban lakó kunoknak a pestis és más nyomorúságok által javaikban, és népességekben lett elfogyását Mátyás király előtt felfedezvén, kérésekre azt nekik megengedi, hogy akárhonnan oda lakosokat hívhassanak.

1508-dik esztendőben Ulászló király meghagyja, hogy mivel a halasi székbez tartozó kunok nagyon megkevesedtek, és különben is méltatlan visszaélés volna az, hogy a köztök lévő tiszteket ők a magok költségén és eleségén tártsák.; azért ennek- utánna ők a tisztjeik tartására semmit se adjanak ; hanem éljenek azok a magok erszényökből.

1561-dik esztendőben a Paksi familia hamis kitétel mellett, mintha tudniillik Halas városa Csongrád vármegyében feküdnék, ezen várost 1. Ferdinand magyar királytól felkérte, de abból mint törvénytelen birtokos I. Leopold császár és király által kivettetett, amely alkalmatossággal Pest vármegyének is meghagyatott, hogy a maga portái közé való számlálásból hagyja ki.

1643 dik esztendőtől fogva 1696 dik esztendeig, az akkor rendetlen időkben, ezen város is a török járma alatt nyögvén, az erösebbség és -hatalmasság jussán Pest vármegye portái közzé számíttatott és oda királyi adót fizetett.