Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-08-07 / 63. szám
Augusztus 7, péntek HALASI UJSÄO 3. oI3aI A női munkaszolgálat első és legfőbb kötelessége : Haladéktalanul megkezdeni a meleg ruhák gyűjtését az orosz fronton küzdő katonák részére Lukács Béla, tárcanélküli miniszter, a íMEP országos elnöke emelkedett hangit vezércikket irta a honvédség javára Történő téli ruha gyűjtéséről. — Tudjuk, — irja többek között, — hogy a magyar kormány és a legfelsőbb hadvezetőség mindent elkövet, hogy a második világháborúban résztvevő magyar katona semmiben se m s Z e n ve d j e n hiányt. Mégis felhívom a MÉP szervezeteit, hogy kötelességeinket fokozottabb mértékben teljesítsük harcoló honvédéinkf iránt. j ! i HaíadéktalanuI szervezzék meg az orosz hactéreti lévő honvédalakulataink részére a téli ruhanemű gyűjtést. Gyújtsunk szőrmés kesztyűt, kötött, szövött alsónadrágot, énnelegitőt, szőrmés sapkát, hósapkát, szőrmés mellényt, lábszármelegitőt, hószemüveget, sífelszerelést, tábori takarót. Szerreze- teink nőtagjai ugyanakkor szervezzék meg a kötődélutánokat. Mindezt hon- védeink győzelméért! MI A STRÓMANSÁG ? A magyar ipari és kereskedelmi életi met érdemel a bíróságoknak ez a gya- átállitása során sok vita merült fel, ki j korlata azért is, mert a kereskedelmi tekinthető álvállalkozónak? {és közlekedésügyi minisztérium határoMig közigazgatási hatóságaink és í zatával hasonló álláspontra helyezke- szerveink sok esetben már akkor meg- \ dett, amikor kimondotta, hogy az ugy- állapitották a strómhaanságot, ha vala-1 nevezett bújtatás (stróhmanság) fenn- mely keresztyén vállalatban pusztán f forgását csak az egyes konkrét esetek csak a zsidó tőke vett részt, addig bi-| kapcsán lehet megállapítani. Ennek a ’ róságaink több leseiben arra az állás-1 bújtatásnak rendszerinti esete az, hogy pontra helyezkedtek, hogy a stróhman-Ja tőkét, illetőleg felszerelést, berende- ság esetének fennforgását csak akkor j zést szolgáltató kívülálló személy az üz- lehet megállapítani, ha a zsidótörvény! let vezetésében, vagy irányításában közált a 1 tilalmazott egyén nemcsak tökéit j vetve, vagy közvetlenül résztvesz. ad, hanem az üzlet vezetésében és irá- ] A stróhmanság fogalmának ilyen el- nyitásában is résztvesz. Különös figyel- • térő értelmezése kérdésében a budaFináncnak néztek Átokházán IRTA: LAKATOS VINCE Az áldott Napocska magasra kapaszkodott már a föllegtelen égen. Úgy fújja ránk a meleget, hogy, Ködmön Illésnek még a nyelvetöve is izzad. Pe- dighát elég szellős textilanyagban bóbiskol itt mellettem a fakó taslakaiap alatt. A lovacskák is úgy lógatják! fülüket, farkukat, a kenyőcs után siró fakószekér előtt, mint a beteg malac. A tüzesre izzott homokon, a száraz vadzab alatt lustán lépegetnek még a fürge gyíkok is. Pedig csak juhászdél van, tizenegy óra lehet. Ebben a pillanatban még úgy tuclorn, hogy Szögedébe megyünk. Illés kocsijára tigy kerültem, hogy ott abrakotltak a lovai Alsótanya, csárdája előtt. Illés azalatt betért egy nyelet betyárvallatóra s hogy velem egy asztalnál dütötte torkába a szódavízzel fölbosszantott kövidinkalevet, liát megkérdeztem tőle: — Maga hová való szomszéd? — Má hogy én r— e? — Má hogy maga. — Átokházára. — Hazafelé tart? — Nem én. Előmék. Na, gondoltam magamban, eljutok én a szomszéddal Szögedébe. Tán még hamarább is érek, mint a kisvasút. — Hát — kérdem, — efvinne-e engem? : ‘ j j — El én, — azt mondja, — mög'fér a kocsin, csak teljesödjön föl. Aztán, hogy a lovacskák is bevágták az abrakot, Ülés is behajiniotta a második, meg a harmadik nyelet bort (azt már persze az én kontómra), hát csakugyan fölteljesedtünk a kocsira. Gyanús volt nekem mindjárt induláskor, hogy a lovacskák mintha nem is keletnek, hanem nyugatnak vették volna az irány- zékot. Már nyelvemen volt a szó, de akkor megszólalt Illés s miközben a madzagcsapós lóderitőt megsuhogtatta a hajszás kanca fölött, igazi átokházi illendőséggel megkérdezte: — Hát az ur mög hun lófringol ebbe a kutyának való melegbe? Mondom neki, hogy gyüvök-mögyök, mint a zsidóban a fájdalom. Azt mondja: — Értőin. Aztán szalonnát csapásol, vagy gyugott liszte t ? — Egyiket se. — Hát akko nem értőim'. Avval aztán pipára gyújtott s ha már egyszer az ember szájába vette a pipát, akkor nincs helye az oktalan beszédnek. Mert azt mondja az itteni közmondás: ha sokat jár a pofa, elalszik a pipa. S mert a közmondásoknak mindig igazuk van, jóravalő ember nem is kívánhatja a másiktól, hogy ne tartsa be a szabályt. Hallgattunk hát a csurnas/ár- ülésien, mint az öreg disznó a búzában. De aztán megint csak fúrta az oldalami, hogy nem lesz itt valami rendben: nemhogy kisebb számot mutatnának, de mindig csak nagyobbat számolnak a csináltut melletti fehér kőkarók. Már éppen szólni akarok Illésnek1, hogy engem meg tán nem ás jófelé visz, amikor fölemeli a lóderitőt, kinyújtja a karját, körülmutat a pusztán az jostornyéllel, aztán azt mondja: — Hát ez itten mán Átokháza. Az ott a Ruzsa-fa... — Na —- borzolom föl a toliam — az ördög bújjon keenek a bocs korába! Hát nem azt mondta, hogy nem hazafelé megy? — Nem is azt mondja. — Hazurtil gyüvök. — Na nézd már, hát nem átokházi maga ? — Dehonnem. Hát oda mögyök, a tanyámra. Előfelé. Ekkor eszméltem aztán rá, hogy a szögedi tanyai embör akkor megy »haza«, amikor a városba igyekszik. És akkor megy »előfelé«, amikor a városból hazatér a tanyájára. Így van ez tán Attila apánk ideje óta. (Mert nekem beszélhetnek a tudósok, amit akarnak: Attila volt az első király, aki magyarul beszélt a Tisza pariján. Bizonyítsák be, ha tudják, hogy nem igaz). így tudják ezt az összes illetékesek Alsótanyán, Felsőtanyán, Domaszéken, Zákányban, Átokházán. S vájjon hát kötelesek-e ők számolni azzal, hogy némely tudatlan városi útfélé még most sem érti a szót magyarul? Illés kiveri a lőcsfejen az avas, szuty- kós pipából a huszfilléres »állami dör- göldösszéből« származó bagót. Aztán laposakat pislant felém, úgy féloldalvást a bozontos szemöldöke alól. Egy kicsit mosolyog is a Jotnpos bajusza alatt S most már tisztán látom, hogy a vén égetni való szántszándékkal járatta ki velem ezt az iskolát. De hát ilyenkor úgy tesz az okos ember, hogy csak be-! felé kívánja Illést a kopaszok közé, kifelé pedig hallgat. S poroszkilunk to-j vább még vagy három kilométert, ami-! kor ujfenn megszólal Átokháza homok-! baszakaöt-nyaku fia: — No, én most má itt lefordulok a j makfásutról. Az ott az én tanyám, ott: benn az ágácosnál ■.. Ott cudarkodok' tiz hold homokon,... A dülőut sarkán Istennek ajánljuk! egymást, elkezelünk. Illés máj- lendíti is az ostort, de meggondolja magát és : mégegyszer utánam fordul: — Montija má, szömlész ur, aztán! j hány pöngőre büntették mög a Turu! Macát? fj — Melyik Turu Macát? — Hát akinek a szalmazsákjábul elvitték a szömlész urék a múlt hétön az oldalszalonnát, mög a levelesdoí- hánt... — Nem vélekszek rá — mondom- —• Mert egy az, hogy akkor láttam a Turn Macát, amikor kee a Mária Teréziát.. Más meg, hogy nem vagyok finánc. — Nem-e? i| — Nem ,ám. — Hcjnye! — bond el Illés képe. —- Hát mé nem mondta? Én pedig mög- hitölíem volna rá. Azok szoktak itt kuj- torogni, gyünni-mönni, mint a zsidóba a fájdalom. Aztán azok beszélnek olyan politikusán, hogy az emberfia k!i ne találja, mibe járnak. Hejnye, hejnye. Hát' most má möhet a tekiníetös ur ebbe a büdös melegbe vissza... Van ide vagy tizenöt kiíómétör Alsóíanya... ügy gubbasztott Illés a szárülésen, mint akit őszintén furdal a lelkiismeret. De aztán mégis megvigasztalta magát: — Lássa, úgy van ám az, hogy mon-j; dott szóbul ért az embör... Különbenf möíg: messziről gyűlt embör azt mond, \ amit akar. Na, Isten á.. • Gyi Csillag, gyi Madár... Hát igen. így jár a messziről gyütt embör, ha nem tud magyarul. Aztán a teíejibe még fináncnak is nézik Átokházán. v j ' Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Nem lehet engem azzal vádolni, hogy a szélsőjobboldaliságban túlzásokra' vetemedem. Kiegyensúlyozott keresztény halasi polgár vág}-ok, aki a rendes társadalmi harmóniát hirdetem. A zsidókérdésben is eléggé mérsékelt vagyok. Azt tudom: a zsidó ne ugráljon, mert könnyen megütheti a bokáját. A zsidó maradjon veszteg! és örüljön, hogy él. A mai gondterhes időkben a zsidók ne árdrágitsanak, hanem érjék be a megengedett haszonnal. És főleg a zsidó ne dolgozzék földalatti szervezkedéssel a keresztény társadalom érdekei ellen. De Inem a nézeteimet akarom én most a nyilvánosság elé hozni. Csak éppen meg akarom említeni, hogy él itt Halason egy zsidó bőrkereskedő, bizonyos Branstein Mór nevezetű, aki a legfeketébb Galíciából származott ide húsz év előtt. Tűrhetetlen állapotnak tartom, hogy egy ilyen vérünktől, fajunktól idegen elem éket verjen az ország keresztény egységén. Branstein Mór húsz év alatt vagyonos zsidó lett Halason, de nem emlékszem, hogy egy fillért is áldozott volna valaha is jótékony célra. Önzőn, behúzott csígaszarvakkal élte le aranyimádó életét. Miért tűri a hatóság, hogy ez a Branstein Mór, aki idegen állampolgár, mert magyar állam- polgárságát nem szerezte meg és nem is fogja megszerezni soha — mondom, miért engedi a hatóság, hogy az ilyen megberetvált galiciáner itt éljen közöttünk? Ha tőlem függne, nem hosszabbítanám meg ittartózkodási engedélyét. Együtt mondom a miniszterelnök úrral: Ki velük az országból! Egy keresztény po!gárMiliiféie faj bor öli, rum és likőr különlegességeket Ifj. Benkovics fűszerestől Árpád ucca 27 szám Halasi fasarsiptear Régi halasi ember régi pénaslntézattel tíal^^ieik ttSwStLfilyisit Ifllciiifliii SsmminéTen nevesendő meüékkőltségat lerele- xási költség stb.) rím számit I« Betéteket a legkedvezőbb kamattal gyümölcsözte- a azokat faimoudáa nélkül azofinsí visszafizet [resti kereskedelmi és iparkamara véle- mnyező bizottsága most állástfoglalt és a stróhmanság fogalmát így határozta meg: 1 I »Álvállalkozó mindenki, aki másnak \ vállalkozói tevékenységét saját sze-jí mélyével leplezi. Ennek megfelelően aj zsűri áz üzleti tisztességbe ütköző te-jj vékenységnek tekinti az ál vállalkozó jj’ Í 'l magatartását abban az esetben, haj másvalakinek az erkölcsi, vagy tör- i vényi rend által tiltott vállalkozói tevékenységét saját személyével, il- f letve üzleti magatartásával leplezi.« Háló és kombinált bútorokat, sortónt, recamlert keresztény cégtől Nyerges Lajos kárpitot és lakberendezőnél. Raktár: Kígyó u. 3. ' Tekintse meg kirakatomat Dohány «. 6 ez. alat
