Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-08-14 / 65. szám

Augusztus 14, pintelc HALAS! UJSAO 3, «Bal Magyar háztulajdonosok! Milden zsidó üzletbérlőnek fel keil mondani, lieg y a feeFesztéuy kereskedelem megeFŐsödjók Keresztény ország vagyunk és nem nézhetjük, hogy a zsidó előnyösebb helyzetben legyen a kereszténynél — A keresztény kereskedők ki vannak szoritva a vásárlási szempontból kedvezőbb üzlethelyiségekből, mert azokat mind zsidók bérlik ank’ónyvek az összes iskolák részé­re már beszerezhetők MlS-papiitóta (volt Hurt-féle üzlet) 1—3 várai kiás épö £«i Halason, mint azt Kovács András múltkori cikkében olvassuk, körülbelül ezer zsidó lakik. Ezek a halasi zsidók utolsó szálig kereskedelemmel foglal­koznak. Vesznek' és eladnak. A vérük­ben van az üzleti szellem. Abban nőttek fel. Az az ő világuk. Nekünk semmi ki­fogásunk választott foglalkozásuk ellen. Ha a tisztesség határain belül űzik ezt a mesterséget, mi nem bántjuk őket. De ha szabályellenes dolgokat müvei­nek, ha árdrágitanak, ha csalnak, irgal­matlanul lesújtunk rájuk. Ha aztán ilyen leleplező cikkünkben olykor elragadtat­juk magunkat, azon ne csodálkozzanak a zsidók. Ne adjanak okot rá, hogy Ír­junk róluk és akkor nem tör ki belőlünk az a jogos elkeseredés, ami talán sok­szor a túlzásokra csábit ja fantáziáinkat. Mi nem gyűlöljük1 a zsidókat, csak a fajtánkat szeretjük jobban. Körmünk szakadtáig védelmezzük ke­resztény polgárainkat, mert azt akarjuk, utolsó csepp vérünkig harcolunk érte, hogy a mi ezeréves országunk ne zsidóország, h anem keresztény ország legye n, mint amilyen az átkos liberális korsza­kot megelőző történelmi időkben volt. Be kell látniok a zsidóknak, hogy ezt az országot nem az ő számukra alapí­totta Szent István királyunk s hogy csak betolakodó i d e g e h ek­ei k, akármennyire is hirdetik ősmagyarságu- kaí. Mi a kulisszák mögé látunk és tud­juk jól, hogy állótilagos magyarságuk csak s z i n é szk ed ésí i nidfcig ti S3: minta népet ipta amikör erre törekszenek. A világot csak lelkiségében, szellemé­ben lehet eggyé forrasztani. Ezerkilenc- száznegyvenkét év előtt hirdette ezt az isteni igazságot: Jézus Krisztus. Az erejében legyőzhetetlen Szeretet az, amely a világon békességet és rendet teremthet. A zsidóság azonban nem a szeretetet, hanem a gyűlöletet hirdeti. Nem a lelkiség fontos neki, hanem az anyagi érvényesülés. Materiális a végle­tekig. Az élvezetek habzsolása nála a főcél. A lemondás, az alázat isteni tör­vényeiről ’hallani sem akar. Merőben más az a szellem, ami őket hatja át és nekünk kötelességünk felnyitni azok­nak a megtévesztett keresztényeknek a szemét, akik ebben a vérzivataros világ­ban nem tudják, merre igazodjanak. tton*»!: éMjftiü (el már eavszer tormáéi étaalnkbsl Hosszú bevezetésünk tulajdonkép­pen a halasi keresztény háztulajdono­soknak szól. Fel kell, hogy ébresszük őket abból a narkózisból, amibe a zsi­dóság szelleme kergette őket. Halas zsidóságának zöme keresztény háztulaj­donostól bérli üzlethelyiségét. A legfor­galmasabb, A LEGJOBB HELYEKET A ZSIDÖ KERESKEDŐK FOGLALTÁK EL! A keresztény kereskedő kénytelen be­érni az ddugottabb helyekkel és éppen azért NEM TUDNAK VERSENYEZNI A ZSIDÓKKAL! Nem igaz, hogy a keresztény kereskedő rossz üzletember. De hogyan boldogul­jon, ha üzlethelyisége nem esik a vá­sárlók útjába? Legfőbb ideje volna segíteni végre ezen a bajon. Lássuk, ki 3 ietony a gáton ? kalian! a Patalomért i A zsidóság ősi jellemvonása a nem­zetköziség. Az ő hazájuk az egész világ. Ezt az ösztönös, évezredes világ­nézetet nem lehet belőlük kiégetni. Ez­zel születnek. Ezz.el nőnek fel. Kérdez­zük: hogyan lehet igaz magyar ember az, aki nemzetközi ábrándokban él ? A zsidó álma: uralkodni a világ felett. A biblia emlője oltja belé a téves eszmét,, hogy ő Isten kiválasztott népe. 1 Nem akarunk a hitvitázás veszélye» területére kalandozni. Egy bizonyos: Is­tennek nincs kiválasztott népe, mert Is­ten előtt minden nép egyenlő. A törté­nelem, melyet felülről az Isten formált olyanná, amilyenné lett, azt tanítja, hogy á világot egyesíteni nem lehet. Megpró­bálták már néhányszor, de sohase sike­rült. isten úgy alkotta az embereket, hogy nemzetekre osztva helyezkedjenek el a földön. Beléjük oltotta a honvá­gyat, amely mindig visszahozza őket oda, ahonnan elkerültek. A nemzeti ér­zés a leghatalmasabb, legőszintébb érzés a világon. Mi magyarok vagyunk és ha országunk kicsi is, de nemzeti érzé- | sünk éppen olyan kiolthatatlanul lobog bennünk, mint bármelyik más ország népében, mely Istent, Hazát és Becsü­letet ismer. ü hazátlan zsidók A zsidóság azonban nem érez hon­vágyat, nemzeti érzése nincs, mert hi­szen hazája s i n c s. Szétszóródva élnek a világban és titkos céljuk, hogy kipusztiíva a földről min­denféle nációt, egyedül ők uralkodjanak az eg'ész világon. Az Isten «s a természet törvé­nyeit tagadják mag, Éppen a minap intézett a szabadkai i Baross Szövetség felhívást a ke-f resztény háztulajdonosokhoz, hogy A ZSIDÓ ÜZLETBÉRLETEKET AZONNALI HATÁLLYAL MONDJÁK FEL! A keresztény kereskedelem és ipar boldogulása elsősorban alkalmas üzlet­vagy nrühelyhelyiségtől függ. Ezért kérjük mi halasiak is a keresztény, ma­gyar háztulajdonosokat — legyenek azok magán vagy jogi személyek — éljenek a kormány 5777 1941. és 590 —1942. számú rendeletben biztosított jo­gokkal, amely módot ad a háztulajdo­nosoknak A ZSIDÓ BÉRLÖK BÉRLEMÉ­NYEINEK FELMONDÁSÁRA. A kormány megtette e téren a köteles­ségét, amikor a rendeleteket kiadta, il­letve amikor valamennyi minisztérium felszólította az alája rendelt hatóságot, önkormányzatokat, intézményeket, ala­pokat stb., hogy AMENNYIBEN ZSIDÓ ÜZLET­BÉRLŐI VANNAK, AKKOR AZOKNAK MONDJANAK FEL! Minden magyarnak kötelessége, hogy íorsközösséget vállaljon a keresztény irányzat és a magyar jövő érdekében. Erre a sorsközösségre hivatkozva KÉRJÜK A HALASI KERESZ­TÉNY HÁZTULAJDONOSOKAT, HOGY ÉLVE JOGUKKAL, MONDJANAK FEL ZSIDÓ ÜZLETBÉRLÖIKNEK! Reméljük, hogy kérésünknek foganat­ja lesz és Halas város .külső képéről LETÖRÖLJÜK AZT A SZÉGYEN^ FOLTOT, hogy itt, az ország kellős közepében, eg-}' ízig-vérig magyar vá­rosban, a kunsági rónák büszke fészkében az üzlethelyiségek cégtábláján SCHÖNHEIM, SPITZER, LAK-“' GERMANN, PRÄGER, ENGEL, BERGL, WOLF, LÖBL, POLLÁK ZSIDÓ NEVEK DÍSZELEGJENEK! Kicsim! és Nagykoros között épül majd a Duna- Tisza csatorna Az 1942. évi állami költségvetés a földművelésügyi tárca keretén belül 300 pengőt irányzott elő a Duna—Tisza csa­torna megépítését megelőző előtanulmá­nyokkal, talajvizsgálatokkal, mérésekkel és tervkészítésekkel kapcsolatos szemé­lyi és dologi kiadásokra. A Duna—Tisza-csatorna elkészítésé­nél a műszaki szempontok ma már ki­zárólag a közlekedést tartják fontosnak. Az ötven méter szélesre tervezett csa­torna közel 1500 tonnás uszályok köz­lekedésére volna alkalmas. Ha figye­lembe vesszük azt, hogy a Duna—Tiszt­es atom a megépítésével az eddig 645 kilométer hosszú viziutat 110 kilomé­terre lehet majd lerövidíteni, már nyil­vánvaló a csatorna óriási jelentősege közlekedési szempontból s ezen kerese­tül üzemköltség szempontjából is. A csatorna erkészitésénéx szakszem­pontból a Soroksár—Kerekegyháza vo­nalon futna s Kecskemét és Nagykőrös között Ujkécskie mellett torkolna a Ti­szába. A csatorna költségei ezidőszerint 130 —150 millió pengőt tennének ki. Mint­hogy pedig az előkészületek annyira előrehaladtak, hogy a tényleges munka is megindulhat, arra számítanak, hogy ez valóban 1943 tavaszán meg is indul 15 millió köbméter föld megmozgatá­sával, jelentékeny mennyiségű kőanyag és cement felhasználásával. A munká­kat az előszámitások szerint nyolc esz­tendő alatt fejezik be. Az uj európai gazdasági térben rend­kívüli nagy jelentősége lesz a Duna— Tisza-csatornának nemcsak az ország belső életében, de azért is, mert hiszen a németek a Dunát összekötötték már Európa valamennyi számottevő folyó- lyával s igy a magyar gazdasági élet is bekapcsolódik majd közvetlenül viei utón Európának lüktető, lendületes munkájába. A bácskai Csantavéren ae egész köz­ségben arról a különös lakodalomról beszélnek, amely most zajlott le igen különös körülmények között. Az egyik jómódú gazdálkodó egyetlen leányának akarták megtartani a lakodalmát, de a kislány közvetlen az esküvő előtt, ami­kor már együtt volt a hatalmas vendég­sereg is, megszökött az egyik szolga­legénnyel, magára hagyva vőlegényét. A szökés nagy izgalmat keltett, d* ázért a lakodalmat csendben megtar­tották — menyasszony nélkül. A ven­dégsereg késő éjszakáig együtt volt és igyekezett vigasztalni a vőlegényt, aki a hajnali órákban a jó bor hatása alatt beletörődött sorsába, különösen akkor, amikor az örömszülők kárpótlásul neki ajándékozták a többezer pengő értékű kelengyét és a bútort is. A szökés ügyé- ! ben egyébként feljelentést tettek a I csendőrségen, amely megindította a nyomozást Vitéz Bánky Róbert a szegedi színház élén A szegedi színház élére vitéz Bánk Róbert, az Uj Magyar Színház kitüni igazgatója került, aki évekkel ezelőtt színtársulatával Halason is játszott. Vitéz Bánky Róbert éveken kereszt tül, — akkor is a mai keresztény, ma­gyar irányzatot képviselte, amikor kö­rülötte a zsidó szellem már-már elnye­léssel fenyegette a keresztény szinmü- vészetet, nemzeti kultúránk egyik fon­tos pillérét. Vitéz Bánky Róbert a szegedi szerződés aláírása után nagy lelkesedéssel és huszáros nekivágássai kezdte meg a szervezkedését és a színi- évad előkészületeit. A vidéki színészet legjobb erőit elsőnek kötötte le a sze­gedi színházhoz, akik állandó biztos törzstagjai lesznek a szegedi társulatnak. Az uj színigazgató minden téren gyö­keres újításokat vezet be, miután az a célja, hogy a szegedi színpadot sgy- szinvonalon tartsa a fővárosi színpadok­kal. 1 Himiiiiimwiiiiiiii Üzemágak. kiépítésére, uj üzemekhez szükséges épületek emelésére, Meglel épületek Mujítisir*, teheaósiet sssmtésére, állatállományok kicserélésére 2—15 én időtartamra, úgynevezett Jkozépiejárafii“ kötel«*v*my­tofyósN. Halasi ás Hitelszövetkezet ifcsea k&asönök utájs ntéiagos éri 4‘!,%«os kamatot kell fizetni, váltót mmi nem keil föenyasszonyszöktetés a lakodalomból Az egész vendégsereg rakta a vőlegény fájdalmas szivére a gyógyító balzsamot i .■* r i . • z-s ;_____/ ( ____. ^ _ í' » 11_____ J ________11___«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom