Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-03-24 / 24. szám

B. mal HALASI üjfSAő wsőtew;m& Rízgsicra előjegyzést elfogad Rokolya Kálmán nagykereskedő Szilúdy Áron a. 11 sz. Mindest elültetendő tojást hi kell válogatni Március hónapban a! gondos gazd- asszony már javában szorgoskodik a baromfiak körit!. A gondosan össze­gyűjtött tojásokat elülteti idejében, hogy legalább annyi márciusi, vagy április efeji csirkéje legyen, amennyiből tojó- állományát őszre majd kiegészítheti, jól tojó tenyészállatok ugyanis csak a ko­rai csirkékből lehetnek, amelyek októ- ber-novemberre teljesen kifejlődnek és megkezdik a tojásrakást s amennyiben jó meleg óljuk van és kielégítő takar­mányhoz jutnak, egész télen adják a nagyon értékes téli tojásokat A május, júniusban, vagy még későbben keltetett csirkék sohasem hoznak annyi hasznot a gazdának, mert azok legfeljebb kö­vetkező tavasszal kezdik csak el a tojás­rakást és igy egész télen minden ellen­szolgáltatás nélkül fogyasztják az ér­tékes takarmányokat. Saját érdéke te­hát minden baromfitenyésztőnek, hogy idejében keltessen, még akkor is, ha a korai csirkenevelés több gondot és több munkát igényel is. Ez a kis munkatöbb­let bőségesen kárpótolja a gazd'asszonyt a téli tojások által nyert "bevételtöbb­lettel. Szép, egészséges csirkéink csak úgy lesznek, ha az elültetendő tojásokat gon­dosan kiválogatjuk. Nagyságra nézve legjobbak a középnagy (55—65 gr.), szépformáju, barnahéju tojások. Ügyel­ni kell a frisseségre is. Kéthetesnél idő­sebb ne legyen, mert a csiraképesség egyre gyengébb lesz, tehát a kelesi eredmény és egyúttal az állatok életké­pessége is romlik. Vigyázni kell arra is, hogy a tojások meg ne fázzanak, tehát hideg idő esetén napjában többször js össze kell szedni a tojásokat és azokat, amelyeket ültetésre alkalmasaknak talá­lunk, enyhén fűtött, de nem íulmeleg helyiségben kell tartani az elültetésig. Jó, ha 3—3 naponként meg is forgat­juk, hogy a sárgája lo ne húzódhasson 'a tojás egyik oldalába. A kelés alatt kivált tiszta és véres to­jásokat nagyon jól fel lehet használni. A tiszta tojások konyhán is felhasznál­hatók, a fejlődésnek indult, véres és el­halt tojások pedig takarmányozási cé­lokra alkalmasak. Legtöbben ezeket a tojásokat el szokták dobni, pedig ezáltal rengeteg érték megy veszendőbe. Jól megfőzve, felapritva és korpával, főtt krumplival összekeverve, kitűnő ba­romfi- és maglódisznóeleség! Nem kell azt hinni, hogy ettől rászoknak a tojás­evésre, mert nem is tudják, mit esznek. Sok fehérjét tartalmaz, tápértéke igen magas, természetesen csakis frissen sza­bad használni. Egy-egy porciónak kö­rülbelül egyharmada lehet ilyen véres, befulladt és jól megfőzött tojás. Nagy telepeken már reges-régen fel­használják az ilyen tojásokat, de manap­ság, amikor minden felhasználható anyagot valósággal kötelességünk hasz­nosítani, nem szabad engedni, hogy ez az értékes takarmány anyag veszendőbe menjen. Nagyobb mennyiségben a Baromfikeltető Központnál is kapható, darabonként egy és fél fillérért, ahon­nan a vezetőséggel történt megállapo­dás szerint és napokon, hetenként vi­hetnek az érdeklődők véres tojásokat. Ismétlem, kitűnő takarmány* amit feltét­len hasznosítani kell. JD. E. Mit tett az ONCsA az országos családvédelem érdekében ? „A szociális munkás, az élettel harcol“ Egy esztendei munka áll az Országos Nép- és Családvédelmi Alap célkitűzé­seit végrehajtó uj szerv, az Országos Szociális Felügyelőség és a törvényha­tóságok mögött. Azóta a háborús anyagnehézségek ellenére is töbezer családi ház épült és épül az országban. Jelentős összegek jutottak a háziipar erőteljes szervezése révén a sokgyer­mekes . családok kezeihez. Nagyszámú -állat iés egyéb r megélhetést biztositő vagy fokozó eszközök beszerzésére ju­tott. kamataélkijj kölcsönhöz a sokezer arra érdemes, több gyermekes magyar család. Az első évi munka eredmé­nyének leszűrése, a tapasztalatok ősz- szegezése és kiérlelése most folyik or­szágszert e. Az egyes tájegységek nép- és család­védelmi munkáját irányító szociális fel­ügyelők egymásután tartják meg kerü­leteik beszámoló értekezleteit, amelyen a közigazgatási szociális szervek, vala­mint a közjóléti szövetkezetek vezetői jelennek meg. Március 2ó-án pedig az ország, szociális gondozód hívta három­napos értekezletre vitéz B o n c z o s Mik­lós belügyi államtitkár, az Országos Szociális Felügyelőség ügyvezető el­nöke. Az államtitkár az értekezlet meg­nyitó ülésén hangoztatta, hogy a szo­ciális gondozóknak az első évben nagy kezdeti nehézségekkel kellett megküz- deniök. Ez a munka apostoli leíkületet kivált. Ä népvédelemnek egyik hatalmas szervezete a zöldkeresztes szolgálat a halállal áll szemben. A szociális mun­kás helyzete még nehezebb, neki az élettel kell harcolnia. Sokszor elsodort, önmagukban is kételkedő embereket kell a felszínre hozniok. A rendkívüli idők ezenfelül még nagyobb felelőssé­get és teljesítményeket követelnek a szociális szervektől- Az értekezlet az el­múlt évben felmerült problémákon felül időszerű szervezési és szakkérdésekkel foglalkozik, amelyeket a szociális fel­ügyelők adnak elő s^eminátiumszerüejt. Jön a nyár, védekezzünk a gyujtóanyagok — pusztításától Napjaink légihábörujának újdonságai közé tartoznak azok az angolok és oro­szok által alkalmazott gyújtogatásra szolgáló fegyverek, amelyek alakban az eddig használt és ismert gyujtóbombák- tól, gynjlócsövektől és gyujtólapokíól eltérnek. Ezek a foszforrudak, a fosz­forgömbök és a foszforos kannák. A FOSZFORRUDAK legfeljebb 10 dkg súlyú, sárga, kb. ujjnyi vastag és különböző (1—10 cm) hosszú rudacs­kák. Tulajdonságuk, hogy a repülőgép­ből leszórva földreérésük után önma­goktól meggyulladnak; 10—12 C foknál hűvösebb időben azonban meggyulladá- sukkal számolni nem kell. A rudacskák égése rövid ideig tart. FOSZFORGÖMBÖK. A repülőgép­ből kb. 2 m. hosszú -és 40—50 cm átmé­rőjű bádogtartányokat dobnak le, ame­lyek a talajszint felett 150—200 m.-nyire szétnyílnak és tartalmukat, a foszfor­gömböket széjjelszórják. A szerterepülő vékony bádogíalu gömbök, amelyek su- fya 1—2 kg, átmérőjük pedig 10—12 cm, a talajra érve feltörnek, a bennük lévő folyadék az ütődés következtében meg­gyullad és égő állapotban szétfolyik, szétfreccsen. Az égésjdő tartama1 10—15 perc. | [ i A FOSZFOROS KANNÁK alakja és mérete azonos az általánosan használt 20—25 lt-es olajos kannákkal. Tartal­muk benzinben oldott nyersgumi és foszfor. A repülőgépről többnyire hár­masával dobott kannák földre érve szét­repednek, tartalmuk még hideg időben is meggyullad és 30—35 m-es körzetben égve szétfreccsen. Égés közben a folya­dék mind sűrűbb lesz, rnig végül kocso- nyaszerü péppé válik és végül elalszik. Az égés időtartama kb. fél óra. Az el­aludt pépes anyag rátaposás, vagy szer­számmal való ásás, forgatás következté­ben előálló dörzsölés folytán ismét Jáng- ralobhanhat. A foszforcíarabkák helyét, már meg- gyullacMsuk előtt is, sötétben! halvány- zöldes derengő fény, gyakran fehér, szúrós szagu füst árulja el. Az égő fosz­fort vakító fényű láng jellemzi. A szabad1 területen (uccán, mezőn, er­dőben) talált még nem égő foszforos gyujtóanyagokat legbiztosabban úgy ha­tástalaníthatjuk, hogy lapáttal, kapával, vagy más alkalmas eszközzel (foszfor- darabokat kézzel megfogni nem szabad, mert súlyos égési sebeket okoznak) 1 m mélyre elássuk. Nehogy a gödör el­készültéig a foszfor meggyulladhasson és tüzet okozzon, a füstölgő részeket arasznyi vastagon földdel takarjuk be és a földhányást, ha lehet, vízzel locsoljuk 1®. | • Zári helyen (padlás, szoba, raktár, stb.) még nem égő foszforos darabká­kat alkalmas eszközzel (szemétlapát, sze­neslapát, hosszunyelü fogó, stb.) he­lyezzük vizes edénybe, vigyük a szabad- ba és égessük, vagy ássuk el. A helyi­I ség padlózatának azt a részét, ahol a foszforos anyaíjfót találtak* homokkal (földdel) borítsuk he és a kupacot vízzel alaposan locsoljuk meg, nehogy a pad­lózat repedései között visszamaradt kis részecskék tüzet okozhassanak. A gyuj- tóanj^agnak zárt helyiségből történő el­távolítását, nehogy annak mérgező füst­jétől megbetegedjünk, gázálarcban, — vagy ennek hijján orrunk és szájunk elé kötött nedves, Zsebkendővel (rongy- gyal) végezzük. Ha foszforos anyag oldott állapotban falra, vagy berendezési tárgyra frecs- tsent, úgy a szennyezett területet viz- zel bőségesen locsoljuk le, hogy igy a foszfor meggyulladását megelőzzük. Égő foszfordarabkákaf és foszforgöm­bök szétfreccsent részeit oltani könnyű, mert égésükkor sugárzó hő nem kelet­kezik (tehát veszély nélkül megközelít­hető) és mind vízzel, mind homokkal letakarva, égésük azonnal megszűnik. Ezzel szemben nehezebb a munka a foszforos kannák égésekor, mert az ol­dóanyagul használt benzin nagy sugárzó hője az égő terület megközelítését és az oltóanyagul felhasználható homok alkal­mazását nagyon megneheztii. A foszforos gyujtóanyagok hatástala­nításához, vagy oltásához hasznait esz­közöket (lapátot, fogót, tüzoltófelszere- relést, stb.) nedves homokban (földben) kefével, vagy seprővel alaposan le kell dörzsölni, majd legalább egy napig ég­het ő anyagoktól távol, szabadban kell elhelyezni. Foszforos gyujtóanyaggal beszórt te­rületet az anyag összegyűjtése, illetve annak elégése után még legalább 2 árán keresztül felügyelet alatt kell tartani, — hogy az utólag keletkező tüzek csirájá­ban elolthatok legyenek s az el nem égett részeket járókelők, vagy állatok szét ne hurcolják. Sértetlen állapotban talált foszforos gyujtóanyagot óvatosan vízzel telt edénybe kell helyezni és erről a legköze­lebbi csendórörsöt, vagy rendőrőrszo­bát haladéktalanul értesíteni keli. A foszforos gyujtóanyagok füstje mérgező, ezért ellene gázálarccal, ennek hiányában orrunk és szájunk elé kötött nedves vászon (szövet) darabbal véde­kezhetünk. Foszforoldattaí szennyezett ruhadarabokat azonnal le kell vetni. A bőrt ért foszfort bőséges vízzel kell le­öblíteni. Foszforral érintett testrész fáj­dalmát klórmészhintőporből képzet.1; péppel való bekenéssel {ehet csillapítani. A pépet 5—10 perc után. vizes öblítéssel, vagy fapálcikával kell eltávolítani s utá­na a sebet — az orvosi segítség megér­kezéséig — erősen nedves ruhával kell letakarni. Ha klórrnészhintőpor nincsen kéznél, a sebet azonnal fői nedvesített ruhával kell letakarni. Ä sérültet mi­előbb orvoshoz kell vinni! Foszforanyaggal szennyezett kerti és mezőgazdasági terményeket csak főzött állapotban szabad evésjre, vagy takarmá­nyozásra felhasználni. Felfűzéssel a mérgező hatás ^ejjíaíünftt. t •, Párizs végnapjai EGY BOLYGÓ MAGYAR KALANDOS REGÉNYE Irta: Terescséoy'í Gyula Folytatás í Hl — Otthon, maradi. El kell kflldenem számukra az útiköltséget. Dolgozni fo­gok. i J — Ma, dolgozni? itt? — hangsúlyoz­ta a kis Beke. — Öreg cimbora, jól kösd fel a nadrágodat. Itt ma népíroníkor- mány van. Milliomos zsidó és szocialista miniszterelnökkel. Szocialista kormány nem engednek dolgozni. Érted? Aztán meg idegennek kenyeret? Csak zsidó­nak. Ha bebizonyítod, hogy menekült vagy és zsidó, akkor azonnal naturali- zálnalí is. I Aki ezeket az ügyeket intézi, az is zsidó. Szociáldemokrata párttagsági könyved van? Tagja vagy a kommu­nista pártnak? Szabadkőműves sem vagy? Hát akkor mit keresel itt? Leg­feljebb bezárnak és kitoloncolnak a ha­tárra. Hiszen még a francia is csak nyolc órát dolgozhat, de száz frankon alul nem adják. Bolondok lesznek éppen most dolgozni, amikor a pártelnökük a miniszterelnök. Vagy csinálja a gyakor- | latban, amit eddig beléjük szédített, vagy . bukik az egész. De a milliomos zsidó se hagyja magát. Most srófjátékot játszanak. Megvan a százfrankos átlag­kereset, de szívósan és csökönyösen minden vonalon emelkednek az árak. Nem bolond a zsidó- Amit egyik kezével ád, visszaveszi rögvest a másikkal. — Csakhogy a francia se kutyaeszü. öra- bércmeiést követel. Ha nem adják meg, aklior beül az irodába és Írógépeim ta­nul a főnök ur masináján. Szinielőadá- sokat rendeznek a sztrájkolok a hadi­anyaggyárban. Kívül ötszörös kordon­nal őrzi őket a nemzeti gárda, de a gyártelepre beinenniők nem lehet... —. Most megint meg van őrülve az egész francia társaság.’ A zsidót megint ravaszságon fogták. Most, hogy az árakat már feltornázta, szóval a százas ma már annyi, mint az­előtt a kevesebb, de keményebb hatva­nas napi kereset, most azt a rendeletét adta ki, hogy a munkás csak napi hat órát dolgozhat... Most kevesebbet kap­nak száz franknál, be is számítják az ár­hullámzást, de a munkás csak rosszabb helyzetbe került. Látszólag megvan az egyensúly, csakhogy a lényeg másutt van. Abban, hogy tulajdonképpen senki sem dolgozik. Mert mi az a hat óra a franciának? Eddig ennyit'lógott el a ti-, zenkettőből. Most meg’ az egészét lógja el. Minden negyedórában <ggy hosszú slukk az iivegbőr, másik negyedóra a félreesőhely, meg a cigaretta. Aztán újra élőiről. Mire nekülendülne a mun­kának?. .. Fújtak. Vége a munkaidő­nek.-. — A süket munkás most azt lúszí, ő győzött. Pedig csak a zsidó győz itt mégis. Ha nem megy, leállítják az üze­met, a munkás meg a százas helyett eheti a munkanélkülisegélyt. Nekem már. három hónapja nincs munkám. A fele­ségre, két gyerekre kapok tiznaponk'ént három darab százast. Alkalmi munkát is vállalok — szóval úgy ahogy élek. Most is elvállaltam a Dupontnál — pék a Rivoli uccán, nála inaskodik a fiam — a raktárhelység átcemenfezését. Talán lehullik néhány garas onnét is. A kis Beke... A ráverő... egy­szerre mindent elmondott, ami Jánost érdekelhette. Egészen megbukva járt már, arcáról eltűnt a régi pir. Az ifjúság mindent szaggató ereje kiszáradt belőle. Hasa nőtt, járása lomha lett. Vállából kifeléfordultan lelóg'ó kezei, most való­ban a gorillára emlékeztették. Hogy em­ber mégis, azt csak a beszéde árulta el. Lement egy újabb liter vörösért Bor és kék cigaretta. Ebből a kettőből jutott még az idegennek is. A vöröset gyár­totta Caumel, nem kellett hozzá az Isten különösebb segítsége. A kék cigaretta sem volt valami úri tüdőnek való gyárt­mány, Bor, cigaretta, fehérkenyér a hozzá a francia szentháromság: Szabad­ság, Egyenlőség1 Testvériség és készen van a .világ legideálisabb államszerveze­te, természetesen zsidó vezetéssel. La­pok, színház, irodalom és a művészet minden ága a kezükben van. Aztán ott van Rothschild, Blum és a többi jpar- joágnds. , , } ; '(Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom