Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-03-24 / 24. szám

S. oldal KA'EÁ&Í UJS'Jlö (Din Is - gálic előjegyzését már most RENDELJE MEG nagykereskedőnél SziHdy Áron uce* 11 srám GAZDA ÚJSÁG Állattenyésztőink felismerték a marhasó fontosságát Nyolcszorosára emelkedett a fogyasztás IlMMI M EM! A mentőknek ez a jelmondata nem­csak tömören rámutat a baleset lehető­ségére, amely rendesen váratlanul mindnyájunkat Iépfen-nyomon sújthat, de kötelesség' csiráit is magában rejti Kötelessége mindenkinek bajbajutott embertársán segíteni. Ezt igy kívánja a becsület, die a saját és hozzátartozóink, szeretteink érdeke is azt követeli. Mi­lyen jói esik, ha sajátmagunkon, ha hozzátartozóinkon, akiknek sorsáért re­megve aggódunk, bajbaesésükkor va­laki segít. De ha ezt szinte megkívánjuk embertársainktól, kötelességünk, hogy mi is készen legyünk mindig és minden körülmények között másik embertársun­kon segíteni. A megfelelő segítséget azonban csak úgy tudjuk megadni sze­retteinknek és embertársainknak és azt csak úgy kaphatjuk meg tőlük, ha va­lóban ismerjük is a helyes segítségadás módjait. Erre tanít meg minden érdek­lődőt az elsősegélynyujíási tanfolyam. A balesetes további sorsa, nem egy­szer az élete attól függ, hogy az első segítségei szakszerűen kapta-e meg. Gondoljunk csak egy ütőérből spriccel­ve vérző embertársunkra, idegen test­től fuldokló gyermekünkre, akiknél ha a megfelelő segítség néhány Perc alatt nincs kéznél, elveszítjük legjobb bará­tunkat, legféltettebb kincsünket. Ezért mindenkinek, férfinek és nőnek kötelessége az elsősegélynyújtás ismereteit megszerezni, azt alkalomad­tán gyakorolni, mert csak ezen isme­retek birtokában tudhatja a megfelelő helyes támogatást szeretteinek és em­bertársainak megadni. Rosszul nyújtott első segély nemcsak nem használ, de egyenesen veszélyesebb lehet, mint ma­ga a baleset által előállott állapot. Egy kis orvosgárda összefogott és el­határozta, hogy első segélynyújtási tan­folyam keretében megadja minden ér­deklődő számára azt a lehetőséget, hogy a legkülömbözőbb baleseteknél szüksé­ges segélynyújtás teendőivel megismer­tessen. A tanfolyam. hugVét utáni kedden, áp­rilis 7-én este fél 8 órakor kezdődik a közgyűlési teremben, hogy napi mun­kája után kézműves és hivatalnok, apa és anya, fiatal és öreg, mindenki részt vehessen- Az előadások kedden, szer­dán, csütörtökön, szombaton, három héten át tartatnak meg. A tanfolyam zavartalan és eredményes elvégzésének | legelső feltétele a pontos és minden elő- j adáson való megjelenés. jelentkezni lehet továbbra: is a tiszti- orvosi hivatalban lehet. AZ ALTATÖPOR HATÁSA Ludfábné: Mondja csak szomszéd- asszony, jól aludt attól az altatóportól, amit az este bevett? Z s ei a tin n é: Hiszen aludni csak tudtam volna, ha nem evett volna egész j éjjel a méreg azért, hogy olyan rettentő I drága volt az a nyavalyás altatópor! 6 A tudományos megállapítások 'és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt tisz­tázták már, hogy a só elsőrendű élet­szükségletet jelent nemcsak az ember­nek, hanem az állatnak is. A só fűsze­rező hatása megjavítja az állati takar­mány izét és ezzel nemcsak- bővebb táp­lálkozásra, hanem oly takarmány fo­gyasztására is -ösztönzi az állatot, melyet só nélkül csak kisebb mennyiségben, vagy kelletlenül enne meg. A só ezen­felül még élénkíti is az állat emésztését, elősegíti az anyagcserét, fokozza az ét­vágyat és ezzel előmozdítja a hizlalást és a jószág megerősödését. A v a d, különösen a szarvas, őz és a dámvad só nélkül elcsenevészesedik, — gyenge s értéktelen fejdiszt növeszt és a tavaszi betegségekben könnyen el­pusztul. Ha azonban rendszeresen meg­kapja, azt a sómennyiséget, amelyet szervezeté' megkíván, úgy zökkenő nél­kül tér át a téli avar- és rügytáplálék­ról a zöld fü fogyasztására, leromlás nélkül vedlik és testi megerősödése, kü­lönösen agancsképződése, szemlátomást állapítható meg. Hasonló hatékony hatással van a só a jószág megerősödésére is, előmoz­dítja a hizlalást és a tejtermelést, mert az állat jobban érzi magát és nyugod- tabban viselkedik. Az állatélettani és takarmányozási kí­sérleti állomás véleménye szerint a fe­NNBl jőstehén, vagy a ló évi szükséglete 9 kg. só, mig a sertés, juh vagy kecske megelégszik 3 kilogrammal. Nyáron a legeltetés ideje alatt természetesen ki­sebb az állatok sószükséglete, mint té­len, az istállózás hónapjaiban. A marhasó adagolásánál az a leghe­lyesebb, ha csak az izesitéshez szüksé­ges sómennyiséget keverjük a takar­mányba, a további sóíelvéieit pedig az állatra bizzuk, mert az ösztönösen érzi, mennyi sóra van szüksége. Ezért a só- jövedék kétféle alakban hozza forgalom­ba a denaturált marhasót, úgymint rneg- őrölt állapotban és öt kg.-os sajtolt tég- laalaku darabokban. Ez utóbbi az u. n. nyal ósó. Mindkét sófajtát mérsékelt áron árusítja a sójövedék, az állatok sóellátása igy igen csekély költségbe kerül és bőségesen megtérül a fokozott hízás és tejhozam révén. Állattenyésztőink egyre inkább felis­merik a marhasó hasznosságát, ami a fogyasztás rohamos emelkedésében jut kifejezésre. Sóbányáink ma több marha­sót adnak el, mint a békebeli Nagy-Ma- gyarországoti és nyolcszor annyit, mint húsz évvel ezelőtt. 1913-ban 2547 tonna volt a sófogyasztás, amely 1923-ban 1200 tonnára csökkent és az elmúlt év­ben már megközelítette a tízezer tonnát. De a marhasóíelbasználás még ezzel sem érte el a kívánatos mértéket, mert állatállományunkhoz viszonyítva na­gyobb sófogyasztás volna indokolt. CUKORBETEGEK ES INSULIN A háborús gazdálkodás ésszerűsége kényszeríti az illetékes hatóságot, hogy az insulineloszfás rendszerét megte­remtse. Ezért mindén orvosnak és gyógyintézetnek be kell jelenteni cukor­betegét a hatóságnak. A betegek! ér­deke, hogy a rendelkezés által megadott időben, ez év március 15. és április 15. közti időben- jelenjenek meg kezelő or­vosuknál, illetve olyan gyógyintézetben,' ahol megfelelő osztály van, hogy insulin szükségletüket szakszerűséggel megál­lapíthassák. A háborús viszonyok parancsolólag megkövetelik, hogy a körülményes eljá­rással előállítható és aránylag drága gyógyszer csakis azoknak álljon rendel­kezésre, akiknek élete fenntartásához feltétlen zsükségies. Megállapítható, hogy az utóbbi időben az insulin gaz­dálkodással bizonyos visszaélés történt, mert nem a fenti elv szerint történt an­nak felhasználása. Tudni kell, hogy az insulin nem gyógyszer a szó értelmét illetőleg. Az insulin nem gyógyítja meg a cukorbeteget, csak azt a hiányzó té­nyezőt pótolja, amely a beteg szer­vezetének háztartásából hiányzik. Elfe­lejtik, hogy nemrég — hiszen az insulin felfedezése csak a közelmúltban tör­tént — a megfelelő diéta volt az. egyet­len »gyógyszer«, ami a cukorbeteg ren­delkezésére állott. Az insulin használata óta a diéta háttérbe szorult. Pedig a könnyebb cukorbetegek tisztán megfe­lelő diétával munkaképesek maradnak. Súlyosabb cukorbetegeknek pedig meg­felelően beállított diéta mellett sokkal kevesebb insulinra lesz szükségük. Ezért a nagy magyar egyetemesség ér­dekei ellen vét az az orvos és beteg, aki ezeket a mai rendkívüli gaz­dasági helyzetben, figyelmen kívül hagyja és ellenkező cselekedete ember­telenség, mert attól az embertársától ve­szi el szívtelenül a szűkös insulin meny- nyiséget, akinek valóban az eleje fenn­tartására elengedhetetlenül szükséges. Az insu lint ma már nemcsak cukor­betegek gyógyítására használja, az or­vostudomány, de más irányban is fel­használja. így hizlaló kúra, nőibetegsé- gek javítására segítségül veszi. Magától értetődő, hogy ezekre a kisegítő tény­kedésekre ma gondolni sem szabadi A rendelkezésre álló szűkös insulin meny- nyiséget mindén körülmények között meg kell hagyni a súlyos cukorbetegek számára. Minden cukor b c t eg t eh át f. évi március 15 és április 15 között állapíttassa meg a megfelelő szakorvossal rendelkező gyógyintézet* ben az ő insulin szükségíe- tét, nehogy az insulin jut­tatásból kimaradjon. tisztiorvosi hivatal;"“ nr Üzemágak kiépítésére, uj üzemekhez szükséges épületek emelésére, meglevő épületek felújítására, tehenészet ss&rrezéiére, állatállományok kicserélésére 2—15 évi időtartamra, úgynevezett „középlejáratú** kötelezvény­kölcsönöket folyósít. Ezen kőlo^nők után utólagos félévi 4‘1,%-os kamatot kell fizetni, váltót adni nem kell I A m. klr. mínisutfciumnak 2130/1941. M. E. sz. rendelete alapján aa 194C. évi munkálatok elvégaéaéhea ■Msffsasdetfláffl termelési kiteleket lolyósltanlb Bővebb felvilágosítással szolgál az Igufafóság Halasi Né és Hitelszövetkezet Párizs végnapj ai EGY BOLYGÓ MAGYAR KALANDOS REGÉNYE írta: Terescsényí Gyula Folytatás 9 Alig tudta megköszönni. Kábultan és szinte holt fáradtan támolygott az ajtó felé. De belülről i«pdésett már s nap­sugár és ujjongó, felszabadult ittasság mámora kezdett kiáltozni benne.- Öh, ez a pénz... Micsoda baromi életformába kényszeritették ezen a föl­dön az embert, hogy élni tudjon... Ahelyett, hogy... de már nem gondol­kozott. Rohant fel az emeletre és be- szédült az ajtón. ' i — Rozika nem is sejthette, hogy ez a pénz — Isten tudja, talán az életét m entette meg... r Caumelck francia parasztok voltak. Még nem falta be őket a városi er­kölcs. Valahol Auvergne sziklás vidékén akkor tanulhatták ezt, amikor az asz- szony napszámba járt és az ember sze­net lapátolt a bányában. A MQTOR í I SZABÁLYOSAN MŰKÖDIK Sokat hallott a petróleumról... a benzinről-., a nyers és finomított ola­jokról... Melyek' nélkül elpusztulnak a népek, vagy legalább is szolgai állapot­ba kerülnek. Mert megáll a motor. A huszadik század, a gépesített technika... a civilizáció fejlődése... semmi sem volt ahhoz képest, amilyen mértékben János motorjára hatott ez a nyers olaj. A surlődö, nyikorgó és több helyen be­gyulladt összetételeket ismét szabályoz­ta. Az agy, a szív, az értelem kezdett a normális összhangba kerülni a külvi­lág motorizált erőivel. Futhatott néhány kilométert. S ez annyit jelentett: mehetett munka után. Csák arra kellett vigyáznia, néliogy pótlás nélkül fogyjon ki az olaj, mert akkor végül is elkopik az acél, mert ön­magát emészti fel. De fontos volt á tápanyag is. Feladta Rozikára pirospettyCs ruhácskáját, ügy nézett ki benne, mintha a Tulipánher­cegnő érkezett volna le a földre. Liliput országból Balkézben a koffer, jobbjá­ban Rozika keze, igy indult el János a bevásárló körútra. Ez a száz frank óriás titkokat tárt fel előtte. Sok kérdésére adott választ is ez a pénz. Száz frank... A francia munkás kiharcolt egynapi munkabére, amelyet nyolc órai munkával keres meg. . Amint vásárolt, minduntalan összeha­sonlításokra kényszerűit. Otthon legfel­jebb öt pengőt ‘kereshetne naponta az ugyanolyan értékű munkás, mint itt, aki száz frankot kap. Amikor számolt, lé kellett ülnie, meri olyan hihetetlen aránytalanságot látott, ami szinte meg­szégyenítette. Száz frank. •. Vehet érte ötven kiló kenyeret... vagy hetven liter, tejet. Hatszázhat van levente fajsúlyú, kék cigarettát. Vagy két pár cipőt. Vagy nyolc kiló zsírt Vagy kifizetheti az egy­heti lakbérét — 25 frank — egyheti kosztját, 35 frank. Vehet meg cigaret­tát, öt liter bort, elmehet a moziba is és adhat a koldusnak.is öt frankot.,. Mig otthon?... ' \ 1 Néni számolt tovább. Csak annyit ér­zett, ebben az aránytalanságban ször­nyű tragédiák úsznak, mint etnberho.lt- tetemek. Alig kétezer kilóméterre egy­mástól az egyik nép munkásgyermeke tobzódik a jólétben — mig a másik? A német, az olasz, a magyar?... Vájjon termelhetnek-e ilyen magas fizetések mellett olyan árut, amelyet a más nem­zetek fia megvásárolni tudhat az ala­csony keresete miatt? Vájjon meddig, tarthat ez a bőség és kik azok, akik ezt fizetik? Alig bírta elrakni a kofferben, any-, nyi mindent kapott a százasért. Húsz frankot még félre is tett a reggeli te­jekre. Most aztán be lehetett rendezni a konyhát. Sohase tudta, hogy mennyi /érzék la­kozik benne a női dolgok iránt. Hogy mi is az a háztartási takarékosság. A! hetilapok női tanácsadórovatát soha­sem olvasta ej, most mégis szinte ön­magától adódott a szakértelem és az egyéb konyharecept. Begyújtott a kályhába. S mig kavar­hatta a rizskását, eszébe jutott, mi len­ne akkor, ha vizet is melegítene? ; j ... ... L. {Folytaijnk) j J:j v ffllháus gfj mä

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom