Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-03-24 / 24. szám

B(. évfolyam, 24. szia A Harangas-téba ülte magát gyengéiével együtt egy 22 éves asszony **™1'**™”'" ------ 1 11 in r'niiiiimTiiiiiiiHiiimiiiiiMiinTiimnT''iiiTrwn nini iiiihi»«iii««hmiii * S ldkaultaSas. 042 márc> 24. kedd rWLiTlKAi, XAKÖADALMl m GAZ.DAÖAGI LAP MEGJELENIK KEDDEN ÉS PÉNTEKEN DÉLUTÁN A Magyar Élet Pár* * halasi szervezete, a halasi M.O.V.E., Ébredő Magyarok Egyesülete és a Baross Szövet* I ség halasi csoport* iának lapja. MEGJELENÉSŰNK ÖTA TÖRTÉNT VILÁGESEMÉNYEKET ALÁBB KÖ- ZÓLJÜK: e?Ó?#r : A máltai tengeti jitkőzetben egy an- SM cirkálót cs egy tízezer tonnás gő­göst elsüllyesztettek az olaszok. Több hajói súlyosan megrongáltak a tor­pedóvető repülök. ygZÉPt FÖMADt^ZÁ?JLÁS : Észak-Aírikában visszavertünk min­iden brit támadási kísérletet. Soliiun előtt egy ellenséges rombolót elsülyyesztet- fiink. TOKIÓ s Mai>uci Que/ont, a Fiilőp.-szigetek volt elnökét, aki a szigetről nem akart elmenekülni, Mac Arthur tábornok pa­rancsára meggyilkolták. LONDONc Dr Ravasz László: „Minden attól függ: egyénenkint és nemzetek szerint miképen hordozzuk a reánk váró áldozatokat • • •“ A halasi református egyház Délvidéki Emlékünnepe Újdelhit távirat szerint Cripps, az an- «oi háborús kabinet tagja Indiába érke­zett. ANKARA: Papén merénylőinek nerét április el­sején tárgyalják Ankarában. RÓWA «_ Ndhas pasa egyiptomi miniszterelnök merénylőjét, egy diákot, szabadon bo- «ájtották. »SftUH: A kém én v fagy és hóvihar tnegnehe- a*á a keleti hatímüveietefcct. A bolsevis­ták egy héten át tartó tötnegtámaüásai «lkaImával megsemmisitottünk 200 pán- fOuct. NONeY A kiskunhalasi református Egyház- községnek nagy ünnepe zajlott le az el­múlt vasárnap. A trianoni békeparancs által elszakított és valaha a kiskunha­lasi egyházközséghez tartozott délvidéki leánygyülekezetek az ^ templom falai között ünnepelték a Délvidék visszacsa­tolásának egy esztendő jubileumát. Az emlékünnepre nemc&ak a délvidéki ! egyházközségek lelkipásztorai utaztak I Halasra, hanem résztvett azon dr Ra- I vasz L ászló, a tiszáninneni reformá- i tus egyház püspöke is, aki a vasárnap 1 délelőtt tiz órakor megtartott ünnepi | istentiszteleten igét hirdetett. Magas | szárnyalása, vallásfilozófiái értefcezésé- ; ben a szenvetíéssujtotía ember és netn- j zetek Istenhez való viszonyáról beszélt. Vitéz gróf Teleki Mihály Halason Az Ausztrália védelmére alaki lőtt ha­ditanácsból az angolokat kihagyják. SZÓFIA : A Délvidéki Emlékünnepélyre Halas­ra utazott vitéz Teleki Mihály gróf volt fötómivelésügyi miniszter is, aki dr Káthona Mihály polgármester, Tóth Elek rendőríőtanácsos és Qúsz­ta s Károly dr polgármesterhelyettes, a. halast református egyház világi elnöké­nek társaságában résztrett a délelőtti ünnepi isrtcattszteieten, majd ezt követő­iig a délután még}’ órai kfedettet meg* rendezett templomi ünnepség«!. Egyházi részről dr Ravasz László •kíséretében látogatást tettek az ősi vá­rosban Ágoston Sándor délvidéki re­formátus püspök, Vásárhelyi Pál soltvadkerti lelkész, aki az elfoglalt Csele K. István pacséri lelkipásztor helyett imádkozott es Keck Zsigmond, a szomszédos Szabadka református lel­kipásztora. A délelőtti igehirdetés alkalmával R a- vasz László püspök vallásfilozófiái ér­tekezésében a szenyedéssujtottJi ember és nemzetek Istenhez való viszonyáról befizélt. Borisz bolgár király Hitler kancellár látogatására Berlinbe utazott. Ugyan­csak Németországba utazott Papén kö­vet is. BERLIN ; Az amerikai rizeken újabb tiz ame­rikai hajót torpedóztak meg. 7QKIÓ: Csapataink már elérték a Pápua-öblöt fe gyorsított menetben törnek Port-Mo- vésbyfelé. STOCKHOLM Uj-Guineában a fejvadászok; és kan­nibálok fellázadtak az angolok ellen. • tor'd: A, japánok megadásra szólították fel a Fúlöp-szigeti amefikai csapatokat. BERLIN : Jelentések szerint a japánok Csun- king-Kinában, elfoglalták Hsingcsan ki­kötőt. BERUMi A keresi félszigeten véresen vissza­vertük. az ellenség makacs támadó kísér­leteit. A szovjet több ezer halottat ha­gyott a csatatéren. TOKIÓ: Megkezdődött Burmában az általános japán támadás, a hadműveletek oly »agy területen folynak, hogy már a kí­nai határövezetek is a támadások hatás­körébe oshek. BgWM-'r. ■A svájci sajtó nagy figyelme^ fordít a balti államok önkormányzaíánax meg« adásáról szóló hírekre; Az írják „Német* ország visszaeurópasítja keletet.“ Hullj a porba ember ! Eleket mondotta többek között: — Miért van az, hogy azoknak, akik­nek a bűne nyilvánvaló, még sem szen­vednek — viszont miért szenved az igaz és miért van jó dolguk a hamisaknak? Azért van ez, mert Isten a-zt bünteti, akit szerei. — A keresztyén fegyelmezés alapgon­dolata: légy minél szigorúbb önmagad­dal szemben. A büntetésnek és a szen­vedésnek megmentő ej-eje van. Ha Is­ten fájdalommal sújt, erezd meg mö­götte az örök szeretetet. Azért büntet, hogy egyszer felemeljen és szivére szo­rítson. Ne vitatkozzunk! Hullj a porba ember, meri féreg vagy! Add meg ma­gad istenednek, hogy felemeljen, hogy eláraszthassa rád örökkévaló szeretett­nek minden melegét ftibeszélhetetlen fájdalmak osftorcsapásai alatt. . • Csak ott van nemzeti élet, ahol a nép adja a vezető réteget . • , — A 23 százalékos Írástudatlanságot iá örököltük. Nem várhattunk a szer- bektől magyar iskolákat, amikor a mon­archikus élet alatt sem voltak. Olyan öt­ezer tagot számláló községet is ismerek!, amelyből negyven év után most ke­rült ki a nép közül az első latenter em­ber. Pedig csak ott lehet nemzeti élet, ahol a nép adja a vezető réteget, Kulturéletünk nyomorúságos volt« .« — Szellemi és kulturéletünk nyoma* ruaágos volt. Csak a Színházi Elétet fe a Déiibábot engedték be a Vajdaságba« mint a magyar irodalom reprezentálni lapjait. Pedig mennyi mindent adhat­tunk volna egymásnak, ha kitudtuk vol­na cserélni irodalmunkat, népdalainkat, nemzeti kultúránkat. — Aki gazdag volt, nem vesztette eS magyarságát A városba szorult ipar* munkásság magyar öntudata meggyen- gült ! — Azt látom ma, hogy minden ember egyformán megy ugyanazon próbatéte­lek utján, mint most az egész emberi­ség a kibcszélhetetlen fájdalmak ostor- csapásai alatt-r- A két lator törvénye vonatkozik reánk is. — Minden attól függ, hogy egyénen- kint és nemzetek szermt miképen hor­dozzuk a reánk váró áldozatokat, Jaj an­nak a népnek, amelyik zúgolódva fo­gadja a" szenvedést. . —• Menjünk tehát a szenvedések utján alázattal — mint akiket Isten kiválasz­tott erre a feladatra. Krisztus nagy csa­ládjában zúgolódó, közömbös, panasz­kodó lelkek akartok-e lenni, vagy azok, akiket az Isten az örök életre kiválasz­tott." Imájában könyörgött a kormányzóért, az ország vezető embereiért, a fronton • Isten rendelte számunkra'a csak­nem negyed évszázadba babilóniai fog­ságot és annak tanulságait. A szerbek az egész Vajdaságot gyarmatnak tekin­tették. Kivételt csak a betelepítettekkel szemben tettek. Ebben az elnyomásban s magyar Kjs^azcia iorn”gtiK jói iiiicgjaji" ; ták helyüket. Ä földmunkásság semmit jj sem kapott a szorhek alatt sem. De ezt ;• nem is panaszkodhatnak, hiszen mi sem csináltunk velük semmit. Á nép nem asszimilál és nem asszimilálódhat Az asszimilációról beszélt ezután. —* Nem igaz az — mondotta többek kö­zött, hogy a nép asszimilál, vagy asszi­milálódnak Egyes emberrel megtörtén­het, hogy beolvad a körülötte élő ide­gen fajba. De ott, ahol harmincán vagy* negyvenen élnek, ez nem történik meg. Az úgynevezett »asszimilált« középosz­tály találta ki az úgynevezett »húsz mil­liós« magyar ábrándképét Az volt a baj, hogy nem hagyták kialakulni a ki­sebbségi magyar szemléletet, hogy ki­fejlődhetett volna bennünk kis nép vol­tunknak öntudata. — Az egyetemes magyarságnak a következő problémái vannak: Fölcí, poli­tikai nagykorúság, a középosztály meg­újulása a népből és kisnép voltunk ke­leteurópai küldetésének tudata. Vállalnunk keil kisebbségi nép küldet fésűnket . .. — Meg nem szabadulhatunk kisebb­ségeinktől. Velük való sorsközösségün- ket fel nem függeszthetjük. Tehát vál­lalnunk kell kisebbségi nép küldetésün­ket és befelé meg kell oldani problémá­inkat. Az a nép, amelyik a Duna-meden- céb n eőször jut el e.-re a gondolatra és| vállalja ezt a feladatot, az a nép fogja af többi kis népeket megszelídíteni. Az érdekes fejtegetés után dr Ra­vasz László püspök áldásnnöndásávaí az emlékünnepély végeiért. ÍUU«ür harcoló honvédeinkért, hogy vigyázzon rájuk, fegyvereik tisztaságára és adjon nekik győzelmet, hogy ezeket a fegy­vereket dicsőséggel hozhassák haza. Ágoston Sándor délvidéki püspök tartotta meg ezután előadását: mikép­pen született meg a délvidéki reformá­tus énekeskönyv. — Hetvén évvel ezelőtt mozgalom indult meg Kovács Albin teológiai ta­nár indítványára, hogy a református énekkönyvet ujitsuk meg. Pedig a szö­veg Szenczi Molnár Albertnak gyönyö­rű zsoltárai és fordításai voltak. Arany János sem vállalta el a szöveg megújí­tását, mire nagy gyorsasággal egy szük- Icörü bizottság egy nap aiatt végzett a munkával. Most az a cél, hogy vissza­adjuk áz énekeskönyv régi zamatét Keck Aigmobd szabadkai lelkipász­tor a kisebbségi élet reformátusainak húsz esztendős szenvedéseiről beszélt. A kisgazda és a munkásság megállta helyét

Next

/
Oldalképek
Tartalom