Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-03-17 / 22. szám
Március T7, keiíd ffÄLÄSI UJSÄÖ. I. oldal Március Idusának ünnepén kegyelettel hódolta szabadságharc hősei emlékének Halas város egész társadalma Vitéz gróf Teleki Mihály ez alkalommal lelátogatott választói közé és ünnepi beszédet mondott Bejárta a polgármesterrel az összes egyesületeket — Sürgette a zsidókérdés százszázalékos megoldását — „Magyar leiekből építünk uj magyar világot** — mondotta Kettős ünnepe volt Halas polgárságának az elmúlt vasárnapon. A mindig függetlenségi város hagyományaihoz híven méltósággal cs az elődök iránti hálás tisztelettel ünnepelte meg a magyar szabadságharc emléknapját. Ünneppé avatta ezt a történelmi dátumú napot az a körülmény is, hogy betegségéből felépülve választópolgárainak látogatására Halasra utazott a fővárosból vitéz gróf T c 1 e k i Mihály volt földiniyelésügyi miniszter, a város országgyűlési képviselője. A szeretetteljes fogadtatás talán még melegebb volt, mint máskor. Azzá tette ezt a körülmény, hogy ismét egészségesnek láthatták a város jótevőjét és barátját, akinek betegségéről az elmúlt hetekben néha aggasztó jelentések éikézfeje a fővárosból. Délelőtti ünnepsegek A róm. kath. templomban vasárnap délelőtt 9 órakor, a református és evangélikus temp'omokban 1') órai kezdettel ártották meg az ünnepi istentiszteletet. Pontban déli tizenlet órakor hatalmas tömeg részvételé, el őrségváltás volt az Orszagzászlóná'. A város túlsó arcán is meglátszott a nagy novizeti ünnep iránti tisztelet. Nem akad! ház Halaspn, amelynek ormán ne lobogott volna a szabadságharcban száz és száz alkalommal diadalra vitt nemzeti szinti zászló. A hivatalosan rendezett ünnepségen kívül mindén kör és társadalmi egyesület a maga kebelében is táncnélküli összejövetelen emlékezett meg a szabadságharc évfordulójáról. Megérkezik vitéz Teleki Mihály gróf Mialatt siirü csoportokban özönlött az ünneplő tömeg a színház épületében rendezett délutáni nemzeti ünnepre, a városháza kapuja előtt egy kis csoport, élén dr Kát hona Mihály polgármesterrel és Tóth Elek rendőrtőtanácsos- sal gróf Teleki Mihály megérkezésére vártak, akinek autója pontban fél három órakor gördült a városháza kapuja elé. A polgármester köszöntötte szívélyes szavakkal a város képviselőjét; Mint tiszteletbeli polgára ennek a árosnak, hazajöttem — itthon vagyok hangsúlyozta T c 1 c k i Mihály gróf. ' kis csőport ezután a polgármester ószobájába Vonult és letárgyalhat az égető közügyeket, amik a lanafban leginkább érintik Ha'nep a színházban Ipalatnyi hely sem Több mint hétszáz e, hogy áldozza- és űdv<......... j elenlétükkel T e be k í M í h á fy grófot. A társadalom minden rétege képviseltette magát őzen a legszentebb magyar szabadságünnepen. Az egyik páholyban tisztikiildöttséggef megjelent B r e s z A Hiszekegy eléneklése után Tegzes Miklós nyolcadik girrmázista diák lélekből átérzett lendülettel szavalta el minden idők legmegrázóbb költeményét, a >'Talpra magyar-t.« Dr Kát hona Mihály polgármester lépett ezután a dobiig óra. Tiogy megnyissa az ünnepélyt. — Szimbólum ez a UVSS7 — mondotta többek között. — Mint a termeszeiben, úgy harcunkban is az élet fog diadalmaskodni a halál fölött. A harc az uj Európáért for lyik, amelyben Európa tij nemzetei küzdenek a leig á z ó hatalmakkal. A mi hitünk szerint ez a harc a mi győzelmünkkel fog végződni. Ez a mélységes hit ural ma minden magyar lelket, amikor visszaszáll a kilencvennégy evvel amelőtti időkre. Ez a magyar lélek leteszi most a legendás 48-as idők ve- zéreinek, közkatonáinak meglévő vagy jeltelen sirhantjaira a megemlékezés koszorúját. — Ezen a március Idusán, mintha a történelem újulna meg. Kilencvennégy évvel ezelőtt a Majtényi síkon porba- hullott szabadságzászlót ragadták fel elődeink, hogy az oszírák beolvasztási törekvések ellen hadbaszálljanak, netovszky Erik itt. lcir. alezredes, a, halasi állomásparanesnok. Ott voltak az egyházak vezető lelkipásztorai, valamint a polgárság, munkásság és a gazd'atár- sadálom képviselői. ! hogy —• ahogyan akarták' — a magyarság örökre eltűnjön, mint Európa nemzete a világ színpadáról. — A szűk látókörű császár azonban az orosz cárt hivta a magyar szabadságharc leverésére, nem törődve azzal, hogy a magyarság pusztulása a szláv uralmi törekvés,r níá*- — Alig ébredtünk rimr&üi £s kezdtük építgetni az elp. ztitott Hazát, amikor azt látjuk, hogy aii& üszász- zsidó hatalom a vörös cár hordáival akarja rabszijra füzetni a magyar népet. — Nagy küzdelem előestéjén vagyunk. Könyörtelenül le kell számolnunk a bolsevista törekvésekkel, hogy a második magyar ezredévet megéljük. A történelem szekere d ü- böfö g most. Sok magyar hős feje fölé fog Glóriát fonni, hogy mi i 11 m a r adhassunk a Kárpátok övezte drága Hazában. Erős hittel, bízó lélekkel kell az eseményeket fogadnunk. Lelkünk ezen a napon visszaszáll a múltba, a szabadságharc hőseihez. Erről az ut r61 u j magyar léleknek keli visszatérni, hogy minden áldozatot vá fialni tudjunk azért a szent, magasztos célért, amelyért 48-as őseink vérüket ontották. — Mi magyarok néma esküvéssel fogadjuk, hogy rábök tovább nem leszünk!... Ha nem igy lesz — ha ezt a napot elfeledjük — halotti torát ü n - nepíi ez a nép március Idusán, mert eltűnünk a nemzetek sorából s akik esetleg megmaradnak, rabszijra fűzve űzetünk el a vörös cár hordái által valahová Ázsia pusztaságaira. — De nem vagyunk egyedül. Nagy nemzetekkel megyünk az uto|n s a győzelem? A miénk! — Most hálát a<^ok az Egek Urának, i tv Te Te ki Mihály gróf felgyóiiít hetegsé^SilöUsmét itt van közöttünk és vezérel bennuTr -’+ Hála Istennek, hogy nem vagyunk o ■ ■ Őrt álló és vigyázó barátunk van, aki olyan pontokon áll nemzetünk sorsának irányításában, ami a mostani harcunkban a legfontosabb. ö vigyáz arra, hogy a hadsereg küzdelme és a külpolitika irányítása egyvo- nalban haladjon. Ezekkel á gondolatokkal nyitom meg nemzeti ünnepünket — fejezte be nagyhatású beszédét Kathona polgármester. Az Iparos Dalkar »Harci dala« szakította meg rövid időre az ünnepség szónoki programmját. Zugó tapsvihar köszöntőbe ezután vitéz T e i e k i Mihály grófot, akit az ünnepi beszéd elmondására kértek fel. Dr, Kathona polgármester l „Halotti torunkat üljük, ha nem tudjuk megvédeni szabadságunkat!../’ Vitéz Teleki Mihály gróf: A sátánnal szövetkeztek, hogy mindent, ami emberi - kipusztitsanak... — Az évente megújuló nemzeti ünnepségünknek jelentőségét abban látom, hogy a magyarság magábaszállhat, visz- szaemlékezhet és terveket kovácsolhat a jövőre nézve. De ami a szabadság ünnepén leginkább a szivünkbe markol az: az örökös történelmi tanulság. Mit tett a liberálizmus — A világ — fejtegette Tefeki Mihály gróf — 1848-ban három eszményt hirdetett. Szabadság — Egyenlőség — Testvériség. Ez a hármas gondolat a magvar humuszban is gyökeret talált. . Til i I I i ' De a 18-ik század uralkodó eszméit a magyarság saját életéhez igyekezett 3 í f o r m á I n i. Ugyanígy állunk mia is az uj koreszmékkel. Ami' hozzá tud simulni a magyar lelkiséghez, ba elfogadtuk, azért helyt állunk és életünket adjuk. Az elmúlt évtizedek liberálizmusa az egyéni önzés szolgálatába állította ezt a hármas gondolatot. , A szabadságból tőkeuraid ifi lett, az egyenlőségből szabadosság, a testvériességből — testvér i e t í e n s é g. A magyar népben azonban örökké élt és élni fog ennek a három eszménynek magyar értelmezése. 1848-ban ezeket a gondolatokat lerögzítették. De a letiport szabadságharc után, a Bach-korszakban, ■ ^zemágak kiépítésére, uj üzemekhez szükséges épületek emelésére, meglevő épületek felújítására, tehenésze», szervezésére, állatállományok kiosexélésére 2—15 évi időtartamra, úgynevezett «középlejáratú“ kötelezvénykölcsönöket folyósít. ibank 'tkez et félévi 4’|2%-os kamatot kell fizetni, váltót adni nem kell I 30/1941. M. E. sz. rendelet« alapján az 1942. évi munkálatok elvégzéséhez hiteleket lolyóeitítnk. Bővebb felvilágosítással szolgál az lgadósáv. majd az Ausztriával való dualisztikus monarchiában sem volt meg a lehetősége. annak, hogy ezek a magyar eszmék diadalra jussanak. — A háború utáni uj Európában ezek az eszmék azonban magasztos értelmükben megvalósulnak. A közösség gondolata, a szociális gondoskodás, — teljes mértékben diadalra j u ina k. Fegyverrel a kézben álljunk a vártán — De vessük össze a két korszakot. Mi a helyzet ma? Úgy érzem, sokkal nagyobb veszély fenyegeti hazánk függetlenségét, mint 1848-ban. — Az angol-szász plutokrata hatalom két részre osztotta a világot. A szegény és gazdag népekre. A sátánnal szövetkeztek, hogy mindent, ami emberi — kipusztitsanak. A családöt, a nemzeteket és Szibériába hurcolják az utolsó emberig. | — Becsületünk, 48-as hőseink emléke^ a magyarság szabadságszeretefe azt követeli, hogy felfegyverkezve álljunk a várták. Künn a frontokon, de itt a belső vonalon is. Ha élni akarunk, szembe kell nézni a bajokkal. Soha se volt olyan szükség egységre, mint ma! Célunk az legyen, hogy az ország gazdaságilag megerősödjék, a szociális kiegyenlítő-
