Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-03-06 / 19. szám

MaFdUB 6, ptflték WTCLARI UJSXG 9. offlal Megrögzött zsebtolvaj asszonyt fogtak a piacon FEGYELEM 0 BARÁZDA FHOHTJfltl Még a régi világháború idején mon­dotta egy neves és világhírű agrárpoliti­kus, hogy az eke most fegyver, a baj rázda pedig csatatér, a háborús nehéz-’ ségekkel diadalmasan megküzdő ke­nyértermelés csatatere. Ezt a súlyos igazságot akkor még nem igyekeztek a hadviselő országok kormányai intézke­déseikben mindenhol érvényre juttatni. Ma azonban — hála Istennek1 — ezt nem mondhatjuk'. Sokat tanultunk a múltból. A magyar kormány a háborús nehézsé­gek ellenére igyekszik tető alá hozni a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló tör­vényt és addig is, amig ez megtörténik, mindent elkövet, hogy fegyelem és rend legyen a barázdák frontján, hogy a gazda termeljen, termelni tudjon és ki­hozza a földből azokat az értékeket, amelyekre a hazának, a hadseregnek és a front mögötti országnak szüksége van. Lépten-nyomon ta’álkoZunk kormány­rendeletekkel és intézkedésekkel, ame­lyek a gazda érdekeit szolgálják úgy, hogy rendelkezésére bocsátják mindazo­kat az eszközöket, amelyekre szükség van. Rendelkezésére bocsátják pedig olyan méltányos áron, amely összhang­ban áll a mezőgazdasági főtermény árá­val. Éppen most jelennek meg a gazda­ipari cikkek árainak megállapításáról szóló különböző rendeletek. Minden olyan ipari cikkek ára szigorúan meg van, vagy rövidesen meg lesz állapítva, lamely a termelő gazdának kell, hogy üzemét zavartalanul folytathassa. Meg­állapították immár a csizma és a Lószer­szám árát, ezenkívül gondoskodott a kormány például a rézgálicszükséglet ki­elégítéséről és a raffiahán;s pótlásáról. Gondoskodás történt arról is, hogy haszon állatállományunk értékben és minőségben javuljon. Ezért juttat a kor­mány tenyészállatokat a faluknak és ezért tette lehetővé, hogy az idei te­nyészállatvásáron kedvezményes áron és fizetési 'feltételekkel vásárolhassanak úgy egyes tenyésztők, mint a községek és állattenyésztő közületek. Mindezzel szemben az egyetlen kívánság és feltétel az, hogy a gazda megtegye kötelességét, földjét jól megművelje, ugyan­csak ked\“ezméiiyesen beszerez­hető jó vetőmagot használjon é9 igyekezzék az ország olaj­szükségletét olajos magiak ter­mesztésével biztosítani. Viszont gondoskodás történt arról is, hogy a termelő ezekért a termelvénye- kért mindenkor megkapja a megfelelő árat és hogy azokat tőle át is vegyék. Jóleső érzéssel vette az ország a köz­ellátási miniszternek azt a legutóbbi be­jelentését, hogy a kenyér- és burgonya- szükséglet az uj termésig biztosítva van. Nem is szabad itt semmiféle zökkenő­nek beállani és nem is lesz ilyen zök­kenő, ha a gazdaközőnség kellően mél­tányolni fogja a kormánynak a termelés védelmét célzó intézkedéseit, és bizo­nyos, hogy gazdáink így is cseleksze­nek. Bizonyos, hogy katonás fegyelem marad továbbra is a barázdák frontján és a csatát odakint harckocsik és ágyuk, idebent pedig az eke fogja megnyerni. Ellenőrzik a halasi tejes kofákat Kalocsáról néhány nappal ezelőtt bi­zottság szállt ki Halasra, hogy ellenőriz­ze a tejtermékeket árusító kofákat. Ti­zennégy kofaasszony árujából vettek mintát. A vegyelemzés fogja megmutat­ni közfogyasztásra alkalmas és kellő zsirtartalmu-e az a túró és vaj, amit a halasi közönség drága pénzért vásárol. Mindazok ellen, akiknek áruja kifogás ■alá esik, — szigorú eljárást indí­tanak. A szerdái hetipiacon a déli órák felé nagy riadalom tamadt a késesek sátrai körül. Egy asszonyt értek tetten éppen abban a pillanatban, amikor az egy má­sik asszony szoknyája zsebéből kiakarta emelni a pénztárcáját. A piacot ellenőr­ző detektív a zsebtolvaj asszonyt bekí­sérte a rendőrségre, ahol rövidesen megállapították a személyazonosságát. Özv. Miklós Pálné soltvadkerti nap- számo:asszony a tettenért zsebtolvaj, már hasonló ügyekkel nem először fog­lalkoztatta a büntető hatóságokat. Vitéz Endre László, Pestvármegye alispánja a napokban küldötte szét a vá­rosok polgármestereinek és a községi elöljáróságoknak az ez évre szóló gaz­dasági munkabéreket megállapító kör­rendeletét. A minden részletre kiterjedő rendele­tet, lapunk korlátozott terjedelme miatt csak részleteiben közölhetjük. Gondos­kodás történt azonban arról, hogy a mindenkit érdeklő, igen fontos határo­zat füzet alakjában is megjelenjen, hogy mindenki maga tájékozódhasson arról, milyen munkabért kérhet s a munkaadó- milyen bért köteles fizetni. A nyomtat­vány a Hurt-féie papírüzletben szerdá­tól kezdve kapható. A körrendelet fontosabb részei a kö­vetkezőket tartalmazzák: Három munkáskategória A napszámosokat és idénymunkáso­kat három osztályba sorozza a rendelet. Első osztályú munkás az, aki a tizenki­lenc életévét betöltötte és nehéz mun­kára képes. Másodosztályú munkás az a nő, aki a tizenhé-t életévét betöltötte, de az ötvenöt évet nem haladta túl. Eb­be a kategóriába • tartozik a tizenhat évét betöltött teljes munkabírású férfi, de aki még nincs tizenkilenc éves és azok, akik bár betöltötték tizenkilence: dik évüket, de nehéz munkára nem ké­pesek1. Harmadosztályú munkás pedig az, aki a tizenhat és az a nő, aki a ti­zenhét életévét még nem töltötte be; végül az a férfi, aki a hatvanadik és taz a nő, aki az ötvenötödik életévét be­töltötte. i i Mennyi a bér ? A három csoportba osztályozott mun­kások legkisebb, de egyszersmind a leg­nagyobb napszámbére a következő: Január 1-től február 28-íg I. o>. 2.— P, II. o. 1.80 P, III. o. 1.60 P. Március 1-től április 30-ig I. o. 2 60 P, II. 0. 2.10 P, III. o. 1.60 P. Május 1-től június 15-ig 1. O'. 3 2Ö P, II. O1. 250 P, IH. o. 2.™ P. Junius 16-tól aug. 15-ig I. o. 4.— P, II. o. 3.20' P, III. o. 2.40 P. Aug. 16-tól oki. 31-ig 1. o. 320 P, II. o. 250 P, III. o. 2.— P. Nov. 1-től dec. 31-ig I- o. 2-80 P, II. o- 2.30 P, III o. 1.80 P. Élelmezés mellett, teljes, napi három­szori, seggel, délben, vagy este főtt étel, az I. osztálynál napi 1 P 30; a II. osztálynál napi 1.—; a III- osztálynál napi 80 fillér levonható a napszámbérből. Mennyi a munkaidő ? A munkaidő napkeltétől napnyugtáig tart. Ebédidő az egész évben egy óra és uzsonnaidő április 15-től szeptem­ber 30-ig fél óra. A munkaszüneti napokon végzett napszám munkáért a mindenkori nap- szambéreknél 25 százalékkal magasabb munkabér jár. Csütörtökön délelőtt már meg is tar* tották ügyében a tárgyalást. A zsebtol­vaj asszony körömszakadtáig tagadta a bűncselekményt. Azt állította, hogy a pénztárcát nem lopta, hanem a földön találta. A kárvallott, özv. Arvay Györgyné és a szemtanuk1 azonban el­lene vallottak. Miután beigazolódott, hogy Miklós Pálné közismert piai zsebtől vajnő — a járásbiróság nem hozott ítéletet, hanem letartóztatták és átadták a kalocsai kir. ügyészségnek. ... j |' csénlés, kaszálás, zsákolás, kézi műtrá­gyázás, forgatás, permetezés, szénkéne- gezés, az önállóan végzett metszés, va­lamint a különleges kézügyességet igénylő munkák után. Ezeknél a mun­káknál a béremelés húsz százalék. A részes-munkások jövedelme A körrendelet ezután a részmunkások jövedelmét határozza meg. Általában az aratás, hordás, asztagolás 'részbére élelmezés mellett gyengébb termőképes- ségü földön a szem" és szalma tizenegye­dik, a jobb termőképességii földön pe­dig a tizenkettedik része. Élelmezés nélkül a tizedik, vagy a ti­zenegyedik. A rendelet ezután részletesen megje­löli a cséplés, kazalozás részbérét. A burgonya és a tengerimivelés bére A jobb termőképességii földön a bur­gonya résznrivetés munkabérét a termés egynegyedében állapította meg az alis­pán. A gyengébb termőképességii föl­dön pedig a termés egyharmada. A tengerimivelés részes munkabére, jobb földön egynegyed, rosszabb tala­jon a termés egyharmad része. A ré­szelés a szárra és a köztesnövé rt vekre is kiterjed. Ezután a kender, a lein, a mák, a ta­karmányrépa, a cukorrépa, majd a ka­szálások legkisebb munkabérét részle­tezi a rendelet. A szőiőmunkások bére A szőlőművelés szakmánybéréí kát. holdanként agyagos talajon kétszáz pen­gőben, homokos talajon százhatvan pen­gőben állapították' meg. A nyitás szakinánybére agyagos, föl­dön holdanként huszonkét pengő; ho­mokon tizenhat pengő. Ezután a summás munkások bérét ál­lapítja meg a rendelet. Külön osztályozza a 6 hónapra szerződöttekj, a 6 hónapnál rövidebb időre s végül a hónaposok járandóságát. A legalább hat hónapra szerződött elsőosztályu munkás élelme­zés mellett kap száz kg. búzát, száz kg rozsot és nyolc pengőt. A hónaposok közül az első osztályba sorozott mun­kás bére élelmezés ’mellett száztíz kg. búza, száztiz kg. rozs és nyolc pengő. A kertészek fizetésének megállapítása után a gazdasági legkisebb cselédbérek­kel foglalkozik a rendelet. Az egészséges gazdasági cselédek legkisebb évi bére: tizenhat mázsa ga» hona, ezerhatszáz négyszögöl tavaszi­nak szántott föld; kétszáz négyszögöl kert és állattartás. A bentkoszíos éves cselédek legki­sebb bére teljes ellátáson felül az első osztályúak havi 37.50, a második osztá­lyúak havi 31 P és- a harmadik osztályba sorolt munkásnak havonta 25 P kész­pénz. S/ngeszliv gyógymód és az oriikkévalósán A napokban egy amerikai tanulmányt olvastam az autószuggesztív gyógymód­ról. Coué-izmusról. A lényege ennek az, hogyha a beteg ember — még ha gyó­gyíthatatlan is — tovább akar lebzselni ezen az árnyékvilágon, elég az, ha nap­jában vagy százszor elismétli ezeket a gondolatokat: Meggyógyulok... Kűtya- bajoiiu sincs. Száz évig élek... és a be­teg feltétlenül meggyógyul. ügy hallom, hogy a komoly orvostu­domány is sokat foglalkozik mostaná­ban ezzel a szuggesztiv gyógymóddal. Legutóbb szintén egy amerikai profestf- szor próbálta ki önmagán a kúrát. Az il­lető, orvostársainak1 egyöntetű vélemé­nye szerint gyógyíthatatlan rákbajban szenvedett. Mit tett a halálraítélt ember? Fütyült az orvostudományra és egyszerre elkez­dett vakon — fanatikusan, minden gátló és kétkedő gondolatot kizárva — hinni a gyógyulásában, az életben. A halált* okozó fekélyre fordította minden figyel­mét. , - ; ' | Nem fog tovább terjedni ... El kell, hogy pusztuljanak a kórokozók... Már döglenek is — mondjuk ilyenféle for­mában kezdte a gyógymódot. De ismét­lem, hogy ez a beteg vakon hitt akara­tában. A biztos halál előtt állott, köny- nyen kísérletezhetett önmagával. És mi lett az eredmény? Fél esztendő után u jból megvizsgáltatta magát ugyanazokkal a professzorokkal. Csoda történt. A fekély e]meszesedett, a rák­fene nem terjedt tovább s a professzor ma is él, ha ugyan időközben egy tégla nem esett a fejére — ami ha megtör­tént, csak annak az eredménye lehetejf, — hogy nem hitt a tégla halált okozó erejében és nem védekezett ellene. Ezzel a modern gyógymóddal kapcso­latban jut most az eszembe a magam életének egy kis epizódja. Én ugyan so­hase hallottam akkoriban erről a gyógy­módról, de mindenesetre fanatikus ra­jongással hittem az életemben. Tisztára nevetséges dolognak tartottam, hogy tizennyolcéves kóromban, éppen hogy nagyobb lélek ze Ivét elek között kezdtem magambaszivni a levegőt, egyszerre csak süket, vak legyen körülöttem! a vi­lág. Tisztára ostobaság. Odáig mentem, hogy még azt is hittem, ha mindenki el is pusztul, én maradok. íme szuggesztiv gyógymódomnak’ egyik esete: 1917 május 13-án az olasz pergőtűz, alatt bentrekedtem egy hul- lámpléhhel fedett lyukban. Éreztem, ha kimozdulok és futok, biztosan beleszala­dok a halálba, de azt is tudtam, ezt a fedelet egészen biztosan rám fogja nyomni valamelyik gránát. Viszont azt meg fanatikusan hittem, — hogy .nem halhatok meg. Már most mi történt? Az ösztönömre hallgattam csupán. Az élet szavára. Fontos az, hogy aki élni akar, annak hallása is jegyen. Egy­szerre csak azt éreztem, most inaim kell. Rohanni ... bélé a gránátverésbe... d* innen el,.. kiugrottam. És akkor azt hit­tem, minden rajongó hitem az életben, önámító butaság. Közvetlenül a lyuk szája előtt egy mázsás döglött olasz ak­na feküdt. A robbanások beguritották az árokba. És még az iitődések után sem robbant fel. De az a pillanat, ami­kor átlépem ezt az ekra zit-szörnyeteget.. . Azt mondanom sem kell, hogy a huí- fámpléhvel fedett lyukat néhány percr* rá csakugyan benyomta egy gránát, úgy találtam rá a pergőtűz elálltával. Mi ebből a anulság? Ennyi: Vakon- fanatikusan, rajongva hinni az életben. A teremtő hálás annak, aki vakon hisz keze munkájának törékeny alkotásában. És akkor talán elérünk odáig, hogy a saját akaratunkból meg tudjuk hosszab­bítani az életünket és sohase halunk meg. Egy kis árnyalati kitéréssel termé­szetesen, mert tessék elképzelni, ha egyszer egy nép ilyen öntudatos életsze­relemmel hinni kezd jövőjében — az életben, kérdem: nem az örökkévalóság népe az? T. Gy. Felemelt napszámbér jár az aratás, us Halasi Takarékpénztár Régi h«lasl ember régi pén»lnté?eM®* d I ** o * i k fehétilek mellett folyósít kolc onoKe Semmisére* aereiendö »eüékkdüséget (lefelé* téti költség stb.) nem számit f e ? Betéteket a legkedvezőbb kamattal gytmé?csé*ta'« a .S*kat «élkel *zO**n«l fizeti Itt az uj gazdasági műnk abér rendelet T Négy pengő a légin agasabb munkabér

Next

/
Oldalképek
Tartalom