Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-09-25 / 77. szám

S. Oldal FTÄLASI UJSÄ0 Szépfcmbef* 25, kedd Jólszabott; ruhát készen is vásárolhat HEGYES VEHGEl uriszabóná Városháza (piactér.) tógí CkJ Október 5-én kezdődnek Halason a lóvizsgálatok Értesítik1 a város közönségét, hogy a lovak és öszvérek vizsgálata, illetve osz­tályozása a város területén a következő, sorrendben; fog megtartatni. Október 5-én délelőtt 8 órakor Ki?i- kunhalas m. város belterületén a régi vásártéren; október 6-án délelőtt 8 óra 30 perckor Felsőszálláson Csikós Sán­dor tanyáján, déli 12 órakor Felsőszál­láson Nagypál Ferenc tanyáján; októ­ber 7-én délelőtt 9 órakor Balotán Cé- kus Balázs tanyáján, 13 órákor Balotán Nagy Pál tanyán (Gyenizse Balázsnál); október 8-án délelőtt 9 órakor Eresztőn Babenyec Cs. Vendel tanyáján, 13 óra­kor Felsőszálláson Gyevi Antal tanyá­ján; október 9-én délelőtt 9 órakor Boi- dogláron ónodi Istv'án tanyáján; 10-én délelőtt fél 9 órakor Rekettyén Baki, Károly tanyáján, 13 órakor Füzesen Vas M. Lajos tanyáján; 12-én 9 órakor Zsal­uén Modok Ferenc tanyáján; 13-án déll­előtt 9 órakor Fehértón Farkas Dezső tanyáján, 13 órakor Fűzésen Monda Benő tanyáján; 14-én délelőtt 9 órakor Felsőkisteleken Biró Mihály tanyáján, 13 Órakor Pirtón Sárközi Takarék tanyá­ján; 15-én délelőtt 9 órakor Tájon Ba|. fcenyecz Cs. Mihály tanyáján, 13 órakor .Tájon Bőrösök Mihály tanyáján. Felhívják az érdekelteket, hogy a há­roméves kort betöltött lovaikra és ösz­véreikre az előirt uj mintájú marhale­velet sürgősen állíttassák1 ki és1 minden lótulajdonos a ma(rhalevelet az osztályo­zásra feltétlenül hloZza magával. Az osz­tályozásra minden lovat, csikót öszvért elő kell vezetni, mert az elmaradt lova-1 kát és öszvéreket sem vásárra felhajtani, j sem1 eladni nem lehet. Az1 elmaradásért szigorít büntetés j,ár. | GAZDA UJSÄ0 Vessünk minéS több őszi gabonát, hogy ezáitai biztosítsuk jobb megélhetésünket Az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása miatt az ország kenyérgabonasziikségle- tét csak beosztva, takarékosan tudjuk biztosítani. Nem könnyű a gazda hely­zete, hiszen a háború sok igaerőt esi munkáskezet vont el a mezőgazdaságtól, de körültekintéssel, az igás- és munkaj- erő jó kihasználásával ezeket a nehézsé­geket leküzdheti és eleget tehet azon kötelességének, amelynek teljesítését tőle le a nemzet elvárja és a gazdabecsület megköveteli. Hazafias kötelességünkeet ezekben a történelmi időkben ugyanígy kell teljesítenünk most is, a harctéren éppen úgy, mint a barázdán. Az állam megsegítésére siet a gazdá­nak, támogatást nyújt neki. Bánffy Dániel 'báró föídmivelésügyi miniszter a mezőgazdáságfejlesztési törvényben nyert felhatalmazás alapján rendeletét ki, amelynek értelmében azok a gazdák, akik az őszivetést legalább az elmúlt évnek megfelelő területen rendesen el­végzik, a tavasziak alá végzett őszi szán­tások után termelési jutalomban része­sülnek. Igyekezzen tehát minden gazda, legyen azon, hogy az ősziek, különösen pedig az őszi kenyérgabonák tavalyi ve­tésterületét fenntartsa, mert ebben az ■esetben a tavasziak alá végzett ősziszán­tás minden kát. holdja után 10 pengő jutalomban részesül. Ugyanebben a kedvezményben részesül az, aki többi őszigabonát vet, mint tavaly vetett, mert a többletvetés minden kát. holdja után 10 pengőt kap. Ugyanarra a holdra ter­mészetesen a 10 pengős termelési juta­lom csak1 egyszer jár: mégpedig vagy azért, mert őszi szántás, vagy vázért, mert (áz a kait. hold már meghaladja a ta­valyi őszi vetésterületet. A tavalyinál nem nagyobb őszi vetésterület után ju­talom nem jár. A termelői Jut álmák végeredményben az őszivetések jövedelmezőségét, is eme­lik. Egy másik előny az, hogy a terme­lési jutalmak arra serkentik! a gazdát, hogy minél több ősziszántást végezzen, ami a tavasziak nagyobb, jobb1, bizto­sabb termésére vezet. Az ősszel szántott föld ugyanis jobban raktározza el a téli csapadékot, mint a szántatlan föld, ezért a tavasziak száraz időjárás mellett is jobb termést adnak az ősszel szántott földeken. Minden szempontból igen üd­vös intézkedés történt tehát, mept a ter­melési jutalmakról szóló rendelet a köz­ellátás érdekeit éppen úgy előmozdítja, mint a több és jobb termelés, vagyis; a mezőgazdáság fejlesztésének1 célkitüzá sesit. I Ma nem vehetjük félvállról a közmon­dást, hogy ki mint vet, úgy arat, hanem elvárjuk és megköveteljük1 mindenkitől, hogy úgy vessen, hogy az eddigieknél többet, jobbat is arasson. ttőrösy főz­és kádfürdő hétfő kivételével min­den nap nyitva van SZAPPAKOLÁS HÉVÍZI GYÓGYiSZAPBÓL .Gyógymasszázs • Fenyő-fürdő Kávéházban, vendéglőben és kereskedőnél kérje kifejezetten a Kisknn-tod gfógyiitőrt SS sin Üdil frissít gyógyít KKBiZESlS Telefon szu 16 6 Gyártja t vitéz Felső szent iván és Kling KISKUNSÁGI RUM. ÉS LI KÓRGYÁR KISKUNHALAS Felsőnád&r u* MNatHRMMiasiMMat a gázán A föídmivelésügyi miniszter a legelte­tési társulati, birtokossági közösi, községi közlegelők, valamint 500 hat. holdnál nem nagyobb birtokon gazdálkodó zöld­mezőszövetségi tagok tulajdonában lévő rétek és legelők gyepesítését az 1943. évben is körülbelül 40 százalékos ked­vezmény nyújtása mellett jóminőségü, hazai származású, tehát fagyálló es szá­razságtűrő gyepvetőmagvak1 kiosztásá­val mozdítja eló. A kiosztással a földmi­vel és ügyi miniszter az Orsz. Zöldmezői- szövetséget bízta meg. Azoknak a legel­tetési társulatoknak, birtokosságoknak és; községeknek, amelyek a fenti kedvez­ményben részesülni kívánnak', igényüket az illetékes vármegyei gazdasági fel ügyeiőségnél, az 500 kát. holdnál nem nagyobb birtokon gazdálkodóknak pe­dig az illetékes kerületi zöldmező aja kutatnál kell bejelenteni. , Milyen kézilámpái szalad használni a légvédelmi elsoléiiftés idején ? A honvédelmi miniszter rend'eiétet adott ki kézilámpáknak a csökkentett vi­lágítás ideje alatt a polgári lakosság ré­széről történő használata tárgyában. A rendelet kimondja, hogy; -csökken­tett világítás alatt csak olyan kézilám­pát szabad használni, amely gyenge kék- fényt sugároz. A kézilámpának’ olyannak kell lennie, illetőleg azt olyan szerkezet­tel, ernyőzéssel kell ellátni, hogy fénye használat közben lefelé irányítható le­gyen s ebben a helyzetében a fényfor­rást a vízszintes] felett látni ne lehessen. A Ozemágak kiépítésére, nj üzemekhez szükséges épületek emelésére, meglevő éptletak felújítására taheaésset sisrvőaásére, állatállományok kieserélósóre 2—15 évi időtartamra, agy nevezett j»kÖ2sépl©járafii‘* kötelezvény­______________________kölcsönöket folyósít. Ü sea kőidnek utáx utólagos évi 4!|,%«©§ kamatot kell fizetni, váltét adni nem kell Bővebb felvilágosítással ssolgál es IgRaBgaSdaAg. ISiiisii ifcaaii és Hitelszövetkezet A jövő esztendőben minden termelőnek megfelelő mennyiséget kell termelnie Irta: JURCSEK BÉLA közellátási államtitkár A háborús állapotokkal együttjár min­denkor az a jelenség, hogy egyes cik­kekben hiányok mutatkoznak. E hiányok általában két csoportba sorolhatók. Van­nak olyan hiányok, amelyeket a kellői nyersanyagok megszerzésének csökkent lehetőségei, vagy az ezeket pótló anya­gok előállításának akadályai miatt meg­szüntetni alig áll módiinkban. Itt tulaj­donképen csak a meglévő készleteknek okszerű felhasználása és szétosztása a segítség. ' ;' I || | j | a-: A másik jelentkező hiány a békebeli termelési és forgalomba'hozatali módok­nak szükségszerű megváltoztatásából ered és különösen a ínezőgázdásági ter­mékek szükségleteinek vonalán okszerű megszervezettséggel feltétlenül leküzd-, hető olymódon, hogy az ország lakossá­gának élelmiszerszükségletét mindenki részére biztosithassük és1 így nemzetünk­re háruló kötelezettségeinknek teljes mértékben eleget tehessünk. Az élelmiszerekkel való ellátás meg­szervezésének1 szükségessége mindig akkor jelentkezett, amikor e vonalon a rendes zavartalan ellátásban hiányok mutatkoztak. A mezőgazdasági termelés Vonalán országunkat nemcsak a háborús szükségletek folytán megnövekedett ki- vánalmak, hanem az elmúlt évek ember­öltőkön át nem; tapasztalt kedvezőtlen időjárási viszonyai is oly feladatok meg­oldása elé állították, amilyenekre vissza alig: emlékezhetünk. j ; i ■ A feladat az, hogy elsőrendű élelrni- szerszük'ségletejnek beszerzési lehetősé­gét mindenki részére egyformán meg- valósitsuk, amely egyenlő elbánás talán egyeseknél nagyobb fogyasztási lehető­séget is eredményez, sokaknál azonban az igényekről való lemondás kötelessé­gét vonja mágiával. Vannak’, akik ezt nem akarják megérteni és ebből ered az a törekvés, hogy sokan saját, jo,bb' ellátásukra való tekintettel egyes cikke­ket a részükre meghatározott mennyi­ségnél nagyobb tömegben igyekeznek mindenáron megszerezni és ennek kö­vetkeztében az árat is drágítják. Ugyan­akkor, akik e termékeket magasabb áron eladják, a saját részükre különleges helyzetet akarnak teremteni, anyagi bol- dogutásuk gyarapóriásával. Mindenkinek tisztában kell lenni az­zal, hogy az igy kialakult zugkereske­delem és feketepiac az ország rendelke­zésre álló termékeiből veszi el árumenv- nyiségeit és ezzel megakadályozza az adagok emelésének lehetőségeit. Az áruk felkutatása és igénybevétele tulajdonképen (nem közellátási feladat, amely amellett, hogy igen nehéz, igaz­ságosan alig végrehajtható'. Ezért ha­tározta el a kormány a termelés és köz­ellátás zavartalan biztosítása érdekében azt, hogy, a jöívő gazdasági évtői kezdő­dően uj utakat választ. Cél az, hogy a termelésből mindenki, akinekl'ez; a hji- vatása, munkájával: arányosan vegye ki részét és teljesítse kötelességét és hogy az előállott feleslegek elegendő rn’eny- nyiségekben valóban a köz érdekeit szol­gálják. Ezért a jövő esztendőtől kezdve minden termőterületnek a megfelelő mennyiséget meg kell termelnie. A jövő esztendőtől Skezdve: tehát á ter­melőnek minden katasztráljs hold kát. tiszta jövedelmének aranykoronája után egy bizonyos értékű termésmennyiséget kell feleslegként termelni, búza értékben kifejezve. Ezért a beszolgáltatott meny- nyiségért a megállapított árak fizettet­nek ki. E mennyiségeié mindén cikkben fedezni fogják mindazokat a szükségle­teket, melyek országiunkban a mezőgaz­dasági termelés vonalán mutatkoznak, viszont nem lépik túl a termésmennyi­ségnek' lazt a határát, amelyet — figye- lembevéve az összes előrelátható és esetleg nem várt körülményeket — a termelő maga is biztosan megtermelhet. Az egyes cikkek értéke és szükséglett viszonylatai búza értékben lesznek ki­fejezve és mindazok’ a termelők, akik a beszolgáltatandó iöbbteimelésükkcl e buzaértéket meghaladó mennyiséget szolgáltatnak be, e többletmennyiségért magasan jutalmazott árat fognak! kapni. Viszont mindazok, akik területeiken megfelelő szorgalmat ki nem fejtve, a hiány értékét többszörösen meghaladó büntetést kell, hogy fizessenek1 a köz­inek azért, mert a haza földjén pem megfelelően gazdálkodtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom