Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-08-18 / 66. szám

0. ©Mai HALASI UJSÄG Augusztus 18, keddi Egy bcUsssi Mspés aki három helyén született Brandstein «Manó kereskedőnek nem ártott a zsidótörvény — Dúsgazdaggá lett a keresztény cipészek fillérein — Könyörtelen volt követeléseinek behajtásánál — Rákényszeriíette a keresztény cipészeket, hogy egyedül csak nála szerezzék be a bőrárut — Nem szabad megengedni, hogy mint idegen állampolgár, a keresztények rovására tovább vezesse üzletét Alig hús? éve annak', hiogy egy róka­vörös eingár zsidó rongyosán, kopottan megérkezett Halasra. Hóna alatt féikÖ- tés bőrárut szorongatott jés korgó gyo­morral sorra járta a keresztény cipésze­ikét. Abban az időben még nemi volt borkereskedő a városban és a cipészek' Őrültek, hogy akadt valaki, aki bőr- anyaggal ellátta őket, BRANDSTEIN MANÓ [azonnal megszimatolta, hogy gusztuso­sán iveit héber szájába hamarosan be fog repülni a sült galamb. Hát be iS repült. Kirepülni remélhetőleg csak ez­után fog. ; , J A kalocsai MilcZget borkereskedőtől kapta kölcsön1 azt a (néhány darab felső­bőrt, amit a mi Manónk Halason uzsoraáron eladott. Milczger kalocsai bőrkereskedő méltá­nyolni tudta Brandstein élelmességét és hozzásegítette, hogy bőrkereskedést nyisson a Kossuth uccában. így .jött létre a »Halasi Bőr,áruház.« Évek múlva az Eötvös ucca egyik .legszebb házában díszelgett hangzatos, zamatos heve a cégtáblán. Az üzlet felvirágzott lés a »manó tudja« hogyan,' egyszerre csak kiderült, hogy Brandstein Manó megvette az ősi Murgács-család házát Miután Brandstein lelkiismerete mm volt egészen »tiszta«, esempézetí für­dőszobával látta el lakását, hogy a lelki ismeretét péntek este szappannal jól ledörzsölje és tiszta vizben megáztassa. Gumivégü sárga bambusznád séta- botjával közismert »egyéniség« a: mi zsidó bőrkereskedőnk. Valamikor a ba­tyuja lógott egy görcsös boton, most nagy előkelőséggel forgatja a korzón gyűrűs ujjai között az újonnan vásárolt sétapáldát, hogy fejedelmi fejbiccentés­sel fogadja cipészalattvalói nem annyi­ra szives, mint inkább fogcsikorgató köszöntését. Mert Brandstein Manó minden láb- belikészitőnél érdekelve van. Nemcsak Halason, hanem a környéken is. A kis­iparos, aki nem rendelkezik tőkével, kénytelen hitelbe vásárolni nála. És Brandstein nemes lélek: hitelt ad'!!... Csak annak nem ad hitelt hogy ő ki- uzsorázZa a halasi cipészeket. Ezt a vá­dat kereken visszautasítja. Mert akárki mit beszél, nem igaz az, hogy ő nemi angyali lélek. Mint legenda kering a városban, hogy egyszer egy Palesztiná­ba vándorolt hitsprsosának hosszas kö­nyörgésre 10, mondd: tíz fillér utise- gélyt adott. Hát merje tagadni valaki, hogy a jótékonysági osztóin nincs kifej­lődve benne. Arról is sokan beszélnek, hogy egy cipészmestert hogyan tett tönkre. A cipészmester felesége családi örömök elé nézett és kérte a bőrkereskedőt, hogy adjon halasztást a tartozás ki- egyenlítésére. De B rands teinnrtí régi üzleti szokása, hogy csak hitelt ad, de halasztást nem1. Kamatos kamataival szedte be a követelését a zsidó a sze­gény cipészmesteren. Házát elárverez- tette és* mindenéből kiforgatta. A szó valódi értelmében tönkretette. Brandstein nemi egymaga űzte ezt az emberbaráti szeretettől áthatott mester­séget, volt neki egy jobbkeze is, egy mesésen fizetett segédje, aki a vásárok alkalmával soron járta a cipész-sátrakat és ahol megszimatolta, hogy pénz van, könyörtelenül elszedte utolsó fillérig a sákkbaszoritoít cipészektől. Százhúsz halasi cipész vergődik évtizedeken át Brandstein Manó hálójában, mert a zsidó kitaktikázta, hogy máshol nemi szerezhették be az árut. AZ utazók le voltak kötve Brandsteinnak. Ha egy ke­resztény cipész rendelni akart borárut az utazótól, a vigéc még csak szóba se állt vele. Ilyen a zsidó szolidaritás! Utolsó csöpp vérükig azon vannak, hogy ártsanak1 a keresztényeknek. ösZ- szefognak. Megértik egymást ; A Manó pocakot ereszt... Brandstein vagyona évről-évre növe­kedett, jól élt, bőségesen táplálkozott lés az egykor vékony dongája gettó- sarjadék szép lassan pocakot eresztett. Tekintélyre tett szert, ismerték az egész környéken, mint a rossz pénzt és, élvezte a gazdagság minden előnyét 'Egyed­uralkodó Volt a halasi bőrszakma világa-, ban. Hogy megbízott, az csak termé­szetes: egy bőrkereskedő nem lehet rossz bőrben. .Tipikus zsidókarrier volt az öve, egy vörös hajszállal sem: különb', mint a többi szerencséskezü hitsorsosé. De azért valamiben mégis különbözött tő­lük. Ö volt ugyanis Magyarországon az egyetlen zsidó, aki ° HÁROM HIELTEN SZÜLETETT! Brandstein a csodazsidó A természet törvénye szerint az em­ber egy helyen szokott születni. Ha két helyen születik, az már kissé, hogy ugymondjam: természetellenes. SDe hogy egyszerre három helyen jöjjön |a világra egy zsidó, az több, mint amennyit a reális képzelet befogadni ké­pes, az már egyszerűen — csoda,!! Hát ilyen embercsoda a mi Brandstein Manónk, mert hivatalos írás tanúsko­dik róla, hogy amikor megnősült, SZTANISZLÓBANI [(volt Lengyelországban) született. A házasságilevél bizonyítja ezt a napnál is világosabban. i i Igen ám, csakhogy később, amikor jVlanóka Halasra jött, az okmányokból az derült ki, hogy nemcsak Szíaniszló- ban, hanem j ÚJPESTEN IS SZÜLETETT! A halasi rendőrség irataiból tűnik1 ki ez , a bámulatos élettani jelenség. Szóval először Sztaniszlóbán, másodszor Új­pesten kelepek a gólya Izrael népének dicsőségére. Hanem ez még mind sem­mi. Ez egyszerre három helyen szüle­tés csodája csak ezután lepleződött le. Ugyanis 1939-től kezdve Brandstein Ma­nóról megállapították, hogy , SZLOVÄCIAI születésül Hivatalos j,rás van, erről is! Nem vagyunk rossZmájuak és- nem tesszük1 fel Branásteinről, hogy a há­romféle születéshely mögött valami csalafintaság rejtőzik. Mi egyszerűen tu­domásul vesszük, hogy egy,időben pon­tosan három helyen jött a világra, mi­után hivatalos, adataink vannak erről a csodáról. Lapozva a zsidók őstörténel­mét, egyik csodáról a másikra bukka­nunk. Hogy például száraz lábbal kel­tek át a Vörös-tengeren, az (nem olyan jelentéktelen csoda. Da Brand­stein Manó túltett még ezen a csodán is. Mert olyan zsidóról, aki egyszerre három helyen vetette alá magát a sak- terkésnek, “ mióta a világ megteremtő­dött, még nem' találkoztunk a; csodák! történelmében. Meg kell, hogy emeljük kalapunkat Brandstein Manó előtt. Ö egy világcsoda! . t , , ; A zsidó borkereskedelem tovább virágzik * De a csodák világán túl egyéb ke­vésbé csodálni valói dolgokról is kell (említést tennünk Bíandstein személyért'! iési üzleti tevékenységével kapcsolatban. Még júniusban jelent meg egy kormány­rendelet, amely előírja, hogy .1942., jú­lius 1-től kezdve i t zsidó nemi lehet borke­reskedő. [, í d‘ Hosszú időkön át, néha évtizedekig egyeduralkodóként irányították Pesten la zsidók! ,a bőrpiacot. A vidéken akad­tak ugyan kistőkéjü Vagy, egészen szó* gény keresztény vállalkozók1 is, de ezek a zsidó konkurrencia miatt képtelenek Voltak megerősödni. , Halasnak is van: keresztény bőrkeres­kedője, de miért anyagilag nein tudja felvenni a versenyt Brandsteinnel, áru- raktára kisméretű, így tehát a halasit cipészek kényszerítve vannak továbbra" is Brandsteinnál vásárolni- Annál is in­kább, mert nyakig el vannak adósodva hála. ö j j ..['(, | i , Brandsteinnak nincs szive. Ha, fülébe jut a hir, hogy valamelyik cipész ke­resztény bőrkereskedőnél vásárol, attól azgunai megvonja a hitelt és könyörte­lenül behajtja rajta a tartozást. Nagyon sok keresztényérzelmü cipészt 'tett így tőnkre. Ne felejtsük el, hogy Halasnak százhúsz cipésze van! Es ezek javarésze erősen nemzeti érzésű, igaz magyar em­berek. Elképzelhető, milyen kínos nekik! Brandstein Manó kegyeit élvezni. Hiába jött a kormányrendelet, a hely­zet siemmit sem változott. Tudnunk kell, hogy a rendelet csak a nyersbőrkeres­kedelemből tiltotta ki a zsidókat! Cipő­felsőrészeket, gumisarkokat, cipőbélésr árut és egyebet továbbra is árusíthat­nak. Brandstein tehát folytathatta a, mes­terségét, mert hiszen főjöVedelmét úgy­sem a nyersbőr képezte. A nyersbőr ma sehol se üzlet, hiszen alig van nyers­anyag. A zsidó borkereskedők, hogy érdekeiket megvédjék1, hitsorsos uta­zóiknak lelkére kötötték, hogy keresz­tény bőrkereskedőnek nö kínáljanak árut. Ezért van, hogy keresztény keres­kedő nem tudja raktárát annyira felhal­mozni és: főleg nemi tudja azzal a finom anyaggal megtölteni, amit a halasi vá­sárlóik megkívánnak a cipészektől. Így tartja sakkban Brandstein Manó, a ke­resztény láb b c-likészi tőket. Nekünk nem az a, fela.djatunk’, hogy kritika tárgyává tegyük' a. kormányren­deletet. Azzal, hogy rámutatunk a vis­szásságokra, amely abból keletkezik, hogy csak a nyersbőrt vette ki a zsidók kezéből, még nem követünk el hibát. Mi a halasi kisiparosokat akarjuk megvédeni, mert látjuk, tapasztaljuk, hogyan vergődnek egy Zsidói nagyke­reskedő hálójában. Lehetővé krtl tenni, hogy a keresztény bőrkereskedő ugyan­olyan áruraktárral rendelkezzék, mint Brandstein és akkor egyszerre minden rendbe jönne. Lefogadjuk, hogy akkor Manó bőröshöz egyetlen cipész se fog bekopogtatni se Halasról, se a környék­ről. Es akkor igazán nem- lesz értelme és célja annak, hogy a három: helyen született csodazsidó ittartózkodásir engedélyét meghosszabbítsák az 1943. esztendőre. i l Brandstein nem lehetett magyar ál­lampolgár, mert ahhoz kevés volt az a három hely, ahol született. És mert soha nem lehet magyar állampolgár, természetes dolog, hogy semmi keres­nivalója nincsen Halason. Tegyék le­hetővé, hogy a szó valódi értelmében igazán semmi »keresni« .valója np le­gyen többé, 1 i _ü j jj i j j :"t rij ' Egteplajj láliszMák meg if. MÄi ill Saíasi resúSri bünteti biréyá Mint előző számunkban mát jeleztük^ a megüresedett rendőrödről állásra! tír Bácsalmási Antal adta be pályá­zatát. Hétfőn a képviselőtestület tiszt­újító ülést tartott, amelyen egyhangúlag dr Bácsalmási Antalt, a közélelmezési hivatal vezetőjét választották meg I.;c£ aljegyző, rendőri biintetőbiróvá. Hiva­tali működését dr Bácsalmási előrelátha­tólag a halasi őszi kiállítás lezajlása után kezdi meg, . ; | y Bajtársi szolgálat A hadbavonultak családtagjainál^ gondozását a Bajtársi Szolgálat meg­kezdte. Kívánatos, hogy ebben a mun­kában a -társadalom minden rétego résztvegyen. Amikor a család fenntar­tója életének' kockáztatásával védelmei* bennünket, akkor mindegyikőnk szent kötelessége, hogy itthonmaradt szeret­teit támogassuk­A magáram aradi család élete' a nagy többségnél megtorpan. A család gon­dozása, vezetése a hitvesre hárul, öt azonban az elszakadás bánata nyomja; félénkség, tájékozatlanság, járatlanság kétségei emésztik. Mit csináljon? Ho­gyan lesz? — a hivatalokban még nemi járt! Az ilyen jószándékü, de tájékozat­lan családoknál nagy segítségre lehet a| rokon, jóbarát és jószomszéd. Menjünk! is segítségére. Ezt diktálja a magyar! összetartozandőság. : , Azok a bizonysára kevesek, akik tat- ián örülnek, hogy a .családfőtől szaba­dultak, valószínűleg fellélegzettek. Ily®»! helyen a család széthullik és tagjai ai gondos családi kiőrből rendesen az uc- cára kerülnek. Csillogó szemmel itt fut­ják »szabad« életüket. Itt, ahol aztán; mád könnyen rájuk fröccsen a sár, a szenny. Ilyen helyen a hadisegélyt cifrálkodás- fa, nyalánkságokra és divatos szemhiz- laló szórakozásokra költik ahelyett, hogy azon az okvetlenül szükségesekét szereznék be. Az ilyen családok gyer­mekei, ha ugyan vannak, aZ uccán csa­tangolnak és tiszteletlen viselkedésük­kel, istentelenkedésükkel, káromlásaik­kal botránkoztatnakl E könnyelmű csa­ládoknak még nagyobb szükségük van a gondozásra. Ha a kimerült, esetleg összetört családfő majd visszatér és nyugalmat adó otthon helyett szétdult tűzhelyet talál, ebben is Te is és min­denki részes lesz. Éppen azok, akikért: I szenvedett. Ennek nem szabad megtört témáé. i ; ! i Ha feléd csattan a léha szó: »Semmi köze hozzá!« —■ akkor jussom eszedbe, hogy az uccán, a járdáról lelépő isme­retlent is visszarántod, ha a rohanó for­galom elgázolással fenyegeti. Az illető; szeme ilyenkór is először rádszikrázikl* de Imikor a rázúdult veszély tudatára! ébred, akkor köszönő szót rebeg. Bát­ran emeld hát jóakaratu, védő', figyel­meztető, gondozó szavadat a lépten- nyoman eléd tóduló eseteiében. A jö­vendőért mindannyian, felelősek vo- gyunk! i | | 1 ‘ f | A Bajtársi Szolgalat augusztus 16-áHi délután a város közgyűlési termébe«, száz tagjával értekezletet tartott. Ezen: dr Kát hona Mihály polgármester i* megjelent és a vezetők mellett ő is biz­tató szavával erősítette az önzetlenül munkát vállalókat \ , { j A Bajtársi Szolgálat hivatali helyiségei Dohány ucca 1. sz. alatt van. K- Gy­1 AMÜÖfíYVEri az összes iskolák részé- re már beszerezhetők FUlS-pipiriileliieB (volt Hurt-féle üzlet) városház épület

Next

/
Oldalképek
Tartalom