Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-02-13 / 13. szám
ff. Dim halasi ujaxa Fe&rttöf 11, p?nMí <r O zra^P^c<.±:%., ’' •■ Ta"Uí GAZDA ÚJSÁG gazdAk figyelem i Jól bevált tavaszi búzával pótoljuk az ősziek hiányát a többtermelés érdekében Uj elnököt választott a Zenekedvelők Egyesülete A /teneked velők Egyesületének évi közgyűlését kedden tartották meg'. Az Egyesület múlt évi működéséről elhangzott beszámolók után sor került a tiszt- Ujitásra. v I 1 Az eddigi elnök, Erid rich Lajos ínórnök lemondott az elnökségről, az aleluök dr Schuller Imre orvos időközben eltávozott Halasról. A közg'yii- Jés egyhangú lelkesedéssel elnöknek tír G uszt os Károly h. polgármestert, aleluökuek dr Szom hat liy Károly orvost választotta meg. Az uj tisztikar bizonyára tovább fogja vezetni az. Egyesületet azon az utón, amely a további fejlődést jelenti. Három kukoricadrágitót halálra ítéltek Horvátországban. — A kragujeváci szerbek még a havat sem akarják elsc- penii a házuk elől. A város polgármestere hivatalba indulása előtt minden reggel személyesen lapátolja el a havat a. háza elöl. — Az angolszász államok állítólag átengedik az éhező görög népinek küldött tengerentúli' élelmiszereit. A görögöknek most az a gondja, bonnet \ egyenek hajót. — De Valera ir kormánybiztos szerint a közel jövőben komoly kenyérhiány várható. — Február elsejétől kezdve a mozi luxusadó alá esik — Szlovákiában. — Horvátországban négy évre csökkentették az orvosi fakultás tanidejét. — Göring olasz- országi utazásától jelentős változást várnak a svájci lapok a földközitengeri helyzetben. — A halálos szerencsétlenség áldozatává vált Todt birodalmi miniszter földi maradványait a birodalmi Tóvárosba vitték. — Görögországban kiéhezett farkascsordák garázdálkodnak. *A szófiai katonai törvényszék három bolgár kémet halálra ítélt. — Mussolini kihallgatáson fogadta a magyar kulturális bizottságot. — Madridban szénné égett egy hattagú család. — Athén polgári negyedet bombázták az angolok. A muh év tavaszán államilag kiosztott tavaszi buzafajták jól beváltak az Állóidon. Úgy a Jenecki-, mint a Rtün- kelir-félc változatok nagyon szép sötétpiros, kemény s/emü, súlyos minőséget eredményeztek. A kisgazda termelők most hozták be a mintákat; kisalaku betöltés üvegekben felállítottuk a gazdasági egyesületek asztalaira, hogy a kistermelők körébe is népszerüsittessek a tavasz búza termelése a kimaradt őszi vetésterületeken, ahol a korai tél és a vizes állapot megakadályozták az ősziek elvetését, hogy láthassák a szép termés- mintákbof, hogy nem is annyira »ravasz búza a tavasz búza«, mint a régi közmondás azt elhíresztelte. A hidegebb államokban, Oroszországban is ezt termesztik. Ebből, mint kiváló üveges törésit, sikérdus, kemény búzából lehet az igazi jó minőségű makaróni vagy csőtésztát előállítani, amit azelőtt mindig külföldről kellett behozatni Magyarországra, mert az őszi búzából készült nem volt versenyképes áru. Nagyon jól bevált tavaszi búza volt a régebbi években ChanpJain nevű és a kanadai Marquis (változatból), keresztezés utján állította elő néhai Baross László a hires bánkuti búzát, amely minőségre közkedveltségiivé vált Magyar- országon, rizskásaszerü, súlyos, sötét szemeivel. A tavaszi búza termesztésnél az ősszel is vethető tavaszi »Járó búzák« nem váltak be; ilyen arányban, mert fagyérzékenyek voltak. A tavaszi búza termése kövérebb talajokon egyforma nagyságú az őszi búzáéval. Ha legalább is március hónapban el lehet vetni a vizes állapot felszikkadása után a mélyebb fekvésekbe. Baross Lászlónak rendkívüli érdemeiért, ami a Bánkuti aranyi,ófogu és piros gömb kukorica rendkívüli sikereire is vonatkozik, most készül a kecskeméti gazdakamara szobrot állítani. Honvédelmi szempontokból az elmaradt őszi vetéseket tavaszi búzával kell pótolni. A vetőmagot a Futura osztja ki 30 pengős egységáron, a gazdasági felügyelőknél kell jelentkezni, a nemes magért másfél pengő felárat is kell beküldeni. Mivel a tavaszi búza is nagyon hajlamos az üszögösödésre, a Mezőgazdák Szövetkezeténél is kapható >.Aba- vit« higanyos csávázószerreí kell pácolni akár nedves, akár száraz alakban és azután elvetni, öreg holdanként 100 —110 kgr. mag szükséges, hogy kellő sűrűén beállított legyen és sok kalászt hozzon. A kalászok hosszának megnö- vesztcsére és a mellékszárak sarju kalászainak kifejlesztésére a jól bevált szu- períoszfátból 150—200 kgr.-ot kell 'elhinteni, vagy a sorokba vetni, ha van kombinált műtrágya sorvetőgép. A kövérebb földekre lehet valamivel ritkábbra is vetni. Igen nagy bokrosodó képessége van. A nagy alakú buzaszemek 80 kgr.-os fajsúlyú kiképzésére 60 100 kgr. 40 százalékos kálisó minőségjavító hatása csodákat müvei és buzogánvos alakú, gyönyörűen vörösödö szemű kalászokat eredményez. A műtrágyázás a tavaszi búza beérését 8—10 nappal sietteti, az esetleges vetési e'késését is behozza és védekezést jelent a búza poly- va rozsda betegsége ellen, ha a korábbi beéréssel megakadályozza, hogy a rozsda betegség a telt szemeket összeaszaló- dássaí kiszívhassa és a jó minőséget elrontsa. Az üszög ellen is azért kell okvetlenül higanyos szerekkel porpácolást vagy nedves kosaras csávázási alkalmaz! ni, utóbbit, ha a vetőmag tavié.ti bu/*| kissé üszögös volna, hogy a pácold at a] üszögös s/omeket fakanállal jó! incgk'l verve, a felszínre hozza és |<*m'rlth<| tövé legye, amit a fakanállal eltávolij tunk. A csává/ás gyorsabban növeszl j és serkentő hatást gyakorol a Im/áraj higanyos tartalmánál fogva és a k<> üszög csiráit megölve megakadályozz aj hogy azok a vetőmag héjián kicsirá/V;« s/iVó gyökeinkkel a fiatal bii/a zöld táj>< látó nedveit elszívjak és a kalásszá együtt növekedve, a Ivuzaxzemekbi rossz illatii fekete zsíros üszög golyó] kát alakítsanak ki: a megtámadott kaláj szók minden buzaszemében, amely. !j könnyen szétdörzsölve a lisztet feketéi «I és élvezhetetlenné teszik. A nem pácod és üszögössé vált biiza cséplésénél ne.u szabad a cséplőgépen a tokvágó henj gért járatni, mert az. a bw/át üszöggé! bekentté teszi. Az aratásnál, beliordásiiál és a cséjM lésnél is nagyon vigyázni kell, hogy ári pa kötelekbe ne kössék és a magtárba« is tavaszi árpával ne keveredhessék, mert az árpa sokkal nagyobb arányba* szaporodik el benne és a későbbi évek ben az egészet árpás búzává alakítja átj A tavaszi búza termesztésének fefl karolása a mostani rendkívüli helyzeti ben nemzeti kötelesség! Mentő többet keli belőle elvetni március ha vában, hogy a kenyér szükségletet biz tosithassuk és sok vetőmagot tartalékol hassunk a békeévek beálltáig: az előrd láthatólag vizes esztendőkben a méh fekvésű, nedves' és emiatt kimaradó fej kete talajok bevetésére. MEDVECZK* KÁRÓL* m. kír. gazd. főtanácso. KIJAVÍTOTTA — Micsoda javítás van ezen a bízó nyitványori? . — A tanító ur ötöst adott, de az: mondta, még kijavíthatom... — En kijavítottam kettesre. MINDEN KEZDET NEHÉZ Ujházasék ebédhez ülnek és a fiat? férj az első falat után félénken meg jegyzi. • x Angyalkám, nem elég savanyú e a káposzta. — Ne viccelj, kérlek, - válaszol fiatalasszony, — ez nem káposzta, hé nem mákostészta. — Ja, — bocsáss meg. Annak éppé elég savanyu. # Újabb merénylet atyai tekintélyem ellen Irta: TERESCSÉNYI GYULA ‘V.ZOO/rl í . v "1 1 w > 1 1V jJautt kok) 3Ct).0'gainaE Gondolom, csak akad \ 224.482 p;en a szeles világon, aki elolvas- 678.52 R. K ’vaímatj szolidáris lesz velem Nyereség áíTvoIróI lélekben megvigasztal. Folyó évi r « íüleg tudni méítóztatík, hogy sen: 3 22d;'em Rozália nevű leányom, 'két oióM'ák hat éves, de teljesen önálló ^ etet él. A krumplícsuszpájszt mézzel ^■eszi példáuf s a tejbegrízt csak papri- ^5r kás zafttaí szereti. Ezekkel az apró ön- 7° álló megnyilatkozásokkal csupán enyhe formában jellemezni akartam őnagysá- gát. Azonban ebben az atyai sirámban most nem ő róla vau szó, hanem a másikról. A Rozália Il-rő'í. Tudniillik ilyen fajta lény is éldegéli! éhány hónapi óta a hajlékban. ^ Rozália Ili. — a -feleségem, azt mondja egy reggel: Vigyázzon kérem a gyerekre, néhány pillanatra leszaladok ide a szomszédba. — Néhány pillanatra... Aki ismeri a női időfogalmat, azt tudja, mit jelent ez a könnyedén odavetett két szó: néhány pillanatra... — Pá aranyom, — mondtam a távozónak. — A kapukulcsot ne felejtse magával vinni.! ! , Mindezek után ketten maradtunk. Én meg Ö.* ■ 4 — Végre' egyedül, — sóhajtottam fel és kényelmesen elhelyezkedtem a díványon, hogy legalább egyszer erezzem is azt, milyen fölséges valami, a mindennél többeférő magány. Mert hát az »0« nemszámít, ugyebár? A »drágaság«, a »kincs:, a »világszépe«, a »papa (kedvence« sfb. boldogján alszik a tejmámorban, miután leszopta magát a sárgaföldig. Erre gondoltam én, amikor egyszerre csak hangok szűrődnek felém a szomszédból. Előbb amolyan kedély- csillapító morgás volt, enyhe fuvallata a gyermeki szeretetnek. , Nehény pillanat múlva úgy vettem észre, mintha az a »kedély« némikáp megváltozott volna. Amolyan félhangos eszmecsere indult el a kocsi mélyében. Emlékeztem rögtön, mit szokott tenni ilyenkor feleségem őnagysága. Felkeltem hát és elkezdtem a vigasztalást. Úgy beszéltem hozzá, mint a felnőtti! öz. ! I ! — Nézd lelkem, — susogtam a fülébe — apuka aludni szeretne;. dór dózzál galambom, aztán jön a mama és ad neked papikat... Lelkem, galambom rámcsudálkozotf bogár szemeivel. Aztán tetőtől-talpig végigmért. Pontosan ezt olvastam ki a pillantásából: — Te akarsz engem szédíteni? Na várj csak te alamuszi. Majd adok neked dodózásf..'. s ebben a pillanatban meg- fujta a jerikói kürtöket. ilyenkor a következőt teszi a jól nevelt családfő: Vattát dug a fülibe és pontosan Ieutánozza a szárazdada mozdulatait. j | ! . — Megyünk ipába a Rozikával... — susogtam a csemete fejé. Rozália kettő, azonban már meg sem látott. Először pirosra, aztán kékre fújta a begyét és mintha a rezesbanda névnapi köszöntőt mondana a szobámban, belekezdett a harsonába. Semmiféle vatta nem segített a helyzeten. A hangok a fejemben zugiak, rikoltottak, kalapáltak már. Türelem — csillapítottam magam. Csak türelem. Kifogy a lelkem a szuszból, aztán béke lesz. Azám, csakhogy Rozália ismerhette már ezt a balhicdel- inemet. Úgy neki bőszült, mintha két malacot nyúzták volna elevenen. Lélek- zeLvételt sem engedett. Mit csináljak? — töprengtem. Aztán hirtelen roppant aggodalom fogott el. Beteg az ártatlan... Nem sírna, ha bája bem volna... és egyszerre elcbem ágaskodtak a szörnyű gondolatok: Elpusztul ----te leszel az oka ... Szentatyáur ísten, hiszen ez már nem is visítás, ez maga . a kinok-ki'nja ... és most eszméltem rá, hogy teljesen tehetetlen vagyok. Didit adjak neki? De honnét vegyem? | ( Rozália pedig tappodtat sem tágított. Már a cihát rágta észveszejtő kínjában. — Ennek fele se tréfa — ugrottam a kocsihoz és kiemeltem belőle a »drágát, az »aranyost«, a »»csudajót«, a »papa kedvencét« és megkezdtem a körsétát az »apák utján.« Mármint a négy lépés hosszú szobában föl és le. Fél óra múlva elszédültem, de Rozália? Ö nem. Még mindig bírta a dallamot. Utolsó próbát tettem, minden észbeli tudományom összeszedéséveí. Rájöttem ugyanis, hátha szorítja valami a gyomra tájékát. Az ágyba helyeztem és bontogatni kezdtem a pelenkát. — Hijnye a nem jóját! — kábultam cl a látványon. Rozália egyetlen szuszra minden keservét vegyesen kiöntötte ... Még a nyákatája is maszatos lett. Kap* kodtam jobbra-balra, aztán hol ide, hol oda, de nem segíthettem a tragédián. Így pafakzik a nyári zápor, ahogy Rozália körül megindult a tenger. Micsoda lekvár, szentatya megváltó, — fohás; kodtam segedelemért az Egek uráho: A leányzó pedig, hogy felszabadu a kötelékekből, boldog nyöszörgéssé henteregni kezdett a zaftban. Minik büntetni akart volna a gyalázatos. — Kellett ez neked? Rakj tisztád — hallottam a sugallatot... Hát ez a művelet nem olyan egyszer dolog, kérem szépen. Sőt, egész egysz' rüen tulkompUkált. Amint hol ide, he oda tapogat az emberfia, hol itt, hol o ragad rá egy kevés a gyakorlati utmi tatásból. Aztán, ha a töprengő embv ilyenkor meg vakarja a fejeb ubját, az baj. A kabátujjak is zavarják a cselei ménvt. Fel kelj gyűrni, aztán ha közbe csak úgy szokásból zsebbe nyúl a be dog apa, hát bizony az is baj. Mindéből baj van, mert ilyenkor mindenhol nyúl a tapasztalatlan ember, csak ot nem, ahová kellene. — Hej, áldott legénykor — jöjj vis sza egy szóra... — sóhajtottam fel, an kor belépett az »egypillanatra ide szomszédba« őnagysága a Rozália h rom. ó : Én pedig ott álltam a szoba közepe feltört ujjakkal, mint a sanda mészáré könyökig zaftban és a fejem bubjá megbélyegezetten. Valóban ebben á p tanaiban eszméltem csak rá a vérval ság sárga veszedelmére. — Hát maga hogy néz ki? — di hányáit Rozália őnagysága, a le nagyobbik. Aztán magához tért és k pott az alkalmon, hogy meggyalázza ■ eddig féltve őrzött hininemü tekintély met. I | 1 — Látom már, magát se lehet has nální semmire sem — rebegte — k szönet és részvétnyilatkozat helyett harmadik házisárkány. Mindezek után szörnyű bosszúra b tároztam el magam, de arról ma később, v ■ 1 * • - • > • • »> |
