Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-07-14 / 56. szám

Juliul IS, keöcl HÄLÄSI UJSXQ 9. qRW Megalakították a „bajtársi szolgálat“-ot Nem szabad szüksége! szenvedni a hadbavonultak hozzátartozóinak Birtokkezelőt rendel* nek ki a rosszul müveit birtokokra A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat külön fejezetben foglal­kozik a mezőgazdasági termelés rend­jének biztosításával és egy egészen uj fogalmat és szakkifejezést alkot meg azzal, amikor kimondja, hogy minden birtokos köteles a közérdek és az ok­szerűség követelményeinek megfelelő gazdálkodással beilleszkedni az ország általános mezőgazdasági termelési rendjébe. A javaslat szerint tehát a ha­tóság, amely hivatva lesz a törvényt Végrehajtani, — elsősorban a földini- velésügyi miniszter, — megállapítja az országra vonatkozóan különböző tájak­nak megfelelően általános mezőgazda­termelési rendet. A gazdának annak a támogatsnak ellenszolgláltatásaképen, amelyet a mezőgazdaságfejlesztési tör­vény keretében az állam kasszájából minden törekvő gazda élvezhet, termé­szetszerűleg kötelessége lesz az ország mezőgazdasági termelési rendjéhez al­kalmazkodni. Azt jelenti ez, hogy senki sem hanyagolhatja el birtokát, senki sem termelhet például haszonta­lan és a talajnak inéig nem felelő növé­nyeket, senki sem tenyészthet korcs ál­latokat, senki sem préselhet értéktelen közönséges borokat. A törvény bizonyos kényszerintézke­déseket is, bizonyos retorziókat aíkal- azokkal a gazdákkal szemben, akik szándékosan, hanyagságból vagy tudat­lanságból nem akarnak, vagy nem tud­nak beleilleszkedni az okszerű termelési rendbe. Megállapítja a javaslat, hogy azokat a gazdákat, akik nem folytatnak birtokukon közérdekű, a nemzet nagy érdekeinek megfelelő termelést, el lehet m o z d i t a ni birto­kuk kezelésétől. Az eljárás a következő: A gazdasági felügyelő, mint ellenőrző hatóság', ha megállapítja, hogy vala­mely gazda nem közérdekű, sőt a köz­érdeket sértő, a nemzeti vagyont nem gyarapító, hanem apasztó gazdálkodást folytat, egyszerűen birtokkezelőt rendel ki az illető gazda birtokára, akinek csu­pán egyfokú felebbezési joga van ez ellen a közigazgatási bizottság gazda­sági albizottságához. A biríokkezelő ki­rendelése egy termelési esztendő tarta­mára szól, vagyis feladata az, hogy ab­ban az esztendőben, amikor a gazdál­kodó részéről mulasztások történtek, — még megmentse a megmenthetőt, miég biztosítsa azt, hogy a kezelésére bízott ingatlan meg fogja termelni ezt a da­rab kenyeret, amelyet okszerűen és közérdekből meg kell termelnie a nem­zet számára. A birtokkezelő természete­sen szakember, aki a gazdasági felügye­lőség javaslatára a gazdasági albizott­ság elmozdíthat állásából. Olyan esetekben, amikor az a vesze­delem fenyeget, hogy a' gazdasági év eltelte után sem lehet kilátás az illető birtokon racionális, közérdekű gazdál­kodásra, a gazdasági felügyelőség az ingatlan fekvése szerint illetékes járás- biróságnál javaslatot terjeszthet elő a birtok hatósági gondnoki kezelés alá vételének elrendelése iránt. A bíróság által a fél meghallgatása után kirendelt hatósági gondnok a birtokot a birtokos számlájára kezeli, egyébként azonban a gazdasági felügyelőség ellenőrzése alatt saját hatáskörében önállóan jár el és szabadon gazdálkodik. A birtokosnak gazdasági évenkint köteles elszámolni és díjazását a felügyelőség javaslatára a birtok nagyságához és jövedelmező­ségéhez képest a járásbíróság állapítja m«g. Ez a gondnoki kezelés megszűnik, mi- h«íyt az illető birtokon helyreáilott a A város közgyűlési termében mint­egy nyolcvan taggal megalakult a baj­társi szolgálat. Az összejövetelt dr Ka- thona Mihály polgármester nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy ebben a háborúban nem engedhetjük meg, hogy az ország társadalma elveszítse lel­ki egyensúlyát és a hadbavonultak hoz­zátartozói és az itthonmaradottak szem­bekerüljenek egymással, ami az elmúlt világháborúban — fegyvereink győzel­me ellenére is — bukásunkat okozta. Az ország és a város lakosságának méltó­nak kell lennie a harctéren küzdő hős katonáinkhoz. Az itthonmaradoittaknak testvéri közösségben összeforrva kell elviselniük a nélkülözéseket, tántorítha­tatlan hittel bízva a győzelemben. Az állam anyagi támogatásán kívül a tár­sadalomnak is segítő kezet kell nyúj­tania a hadbavonultak családtagjai felé és segítéssel, támogatással, vigasszal kell a lehetőség szerint pótolni a Ha­záért messze földön harcoló apát, fér­jet, vagy testvért. Erre a feladatra ala­kul és ezt tekinti hazaf.as kötelességé­nek a bajtársi szolgálat. Dr Fülöp Sándor árvaszéki ülnök előadó ismertette ezután részletesen az A mezőgazdasági szakértők úgy vé­lekednek, hogy kívánatos volna, ha az ország' egész területén azt a helyes ara­tási rendszert honosítanák meg, amit például Debrecen környékén bevezettek s aminek következtében elkerülhető, hogy a nálunk még mindig legjobban elterjedt kézi aratás egyes módszerei mellett igen sok buzaszem, sokszor a = termés 10—12 százaléka vész kárba. Aj helytelen és elterjedtebb aratási rend­szer ugyanis az, hogy a búzát az ara­tók rendre vágják, mint például a lu­cernát. Ily módon a nehéz kalászok a földre zuhannak és az érett szemeknek tekintélyes része a tarlóra pereg. Nö­veli a szem veszteségeket az is, hogy az aratók nagyrésze erős lendülettel ha­lad a táblában, aminek következtében a túlságos lendület már estében kiper­geti a buzaszemek egy részét. Ha ehhez gazdálkodás rendje és zz a Jövőre nézve is biztosítottnak látszik. A bírósági eljárás és a gondnoki ke­zelés részletes szabályozására vonatko­zóan, az igazságügyminiszter és a fáöl mivelésügyi miniszter külön rendelettel fognak intézkedni. Azt azonban megálla­pította már a javaslat is, hogy gondno­kul elsősorban a birtokos egyenes és oldalági hozzátartozóit kell kinevezni, ha a feltételeknek megfelelnek, kimondja továbbá, hogy a gondnoki kezelést a haszonbérlővel szemben is el lehet ren­delni, akit ilyen esetben még az a ve­szedelem is fenyeget, hogy a bérbeadó azonnali hatállyal felmondással élhet vele szemben. Végül a mezőgazdasági termelés rendjének biztosítása érdekében a föid­országszerte most megalakuló bajtársi szolgálat munkatervét, amelyet minde­nütt a helyi szükségleteknek1 megfele­lően fognak kialakítani. Hangsúlyozta, hogy ez a szervezet Halason szorosan együtt fog működni az ugyan e céltra rendelt honvédségi hadigondozással és a hasonló célkitűzésű Női Önkéntes Munkaszolgálattal, amelynek vezetői szintén jelen vannak. Dr F a r k a s László hadigomiozó tiszt ismertette ezután a háború folyamán előfordulható sokrétű hadigondozó lei­ratokat. Az értekezlet ezután dr Halász D. Sándor főjegyző katonaügyi előadót vá­lasztotta meg elnökül, aki hangsúlyoz­ta, hogy nem szabad szükséget szen­vedniük a hadbavonultak hozzátartozói­nak és ez nem csak a most megalakuló szervezetnek, hanem a város egész la­kosságának szívügye kell, hogy fegyen. A meghívott 8 ) tag önként vállalkozott arra, hogy erejét és tehetségét a ne­mes mozgalom szolgálatába állítja. A következő összejövetel holnap, 15-én, szerdán délelőtt 11 órakor lesz, amikor a Városi és pusztai kerületek sze­rint fogják a tagokat beosztani. | hozzászámítjuk, hogy a kévekötők gon- i datlan, siető munkájuk közben ugyan­csak dobálni szokták a kévéket, épp úgy, mint a kereszt- és asziagrakók, ak­kor könnyen érthető, hogy a termés je­lentékeny része a tarlón marad. Ma nemcsak a gazdának, de a nemzetnek is érdeke, hogy egyetlen szem búza se vesszen kárba. Szinte teljesen ki lehet küszöbölni a veszteségeket azzal, hogy az arató a búzatábla jobb oldala he­lyett annak bal szélén kezdje meg a munkát és hogy a kaszanyélbe ne vi­gyen bele nagyobb lendületet, mint amekkorára feltétlenül szükség van. E melled a marokszedők, kévekötők, asz- tagrakók és cséplőmunkások muiikaköz- ben ne rázzák, ne dobják az érett ká­oszokat. Így egy-egy aratás idején sok százezer métermázsa búzát menthetünk meg, ami hatalmas érték. mivelésügyi miniszter kezdeményezheti a tagosítást, megállapíthat tenyésztési vidékeket, előírhatja, hogy milyen ve­tőmagok alkalmazhatók, kötelezővé te­heti a nemesített magvak használatát és ilyenek termelését, a közlegelők fásítá­sát, trágyázását, szakaszos legeltetését, bármely szántóföldi növénynek kötelező termelését és a mezőgazdasági mun­kálatok elvégzését. Nemkülönben köte­lezővé teheti közösségi birtokon a mi­niszter az állatok törzskönyvezését és­pedig nemcsak a tulajdonosra, hanem az ilyen birtok haszonélvezőjére nézve is. Ezenkívül lényeges újítása a javas­latnak az is, hogy a tenyészállat ellenőr­zését kiterjeszti az anyaállatokra és a magántenyésztésben használt apaálla­tokra. tll ÉRTESÍTÉSI Üzemágak kfépítésére, uj üzemekhez szükséges épületek emelésére, meglevő épftletek felújításira, tehesésxet ssanresásére, áliatállominjok kicserélésére 2—15 évi időtartamra, úgynevezett „középlejáratú“ kötelezvény­kölcsönöket folyósít. Halasi Népbank és Hitelszövetkezet lsen kölcsönök után utólagos évi Kamatot Kell fizetni, váltót adni nem kell ........Rqyehb felvilágosítással szolgái a» lm H ogyan lehet sokezermázsa búzát megtakarítani Magyaros zsinór készlet; leányka, fiú, férfi kalapok és sapkák ; utaiványnélküli cipők, nyakkendők, redikülők, erszények; férfi és női fehérnemű; divat gombok, zsinórok, csipkék, hímzések, szalagok, női dívatövek. Vármegyénk Budapest polgármestere a közel­múltban olyan előterjesztést tett ' a belügyminiszternek, amely méltán kel­tett megdöbbenést Pest vármegye la­kosságának körében. Nem kevesebb­ről van szó, mint arról, hogy a szé­kesfőváros polgármestere várme­gyénk lakosságának terhére szeretné gyarapítani az amúgy is óriás daga­nattá vált és anélkül is elég gazdag főváros területét, lakosságát és be­vételeit. Arról álmodik Szendy Ká­roly, hogy az ősi vármegye területé­ből hat várost és tizenkilenc közsé­get olvasszanak be y>Nagy-Budapest«- be. fia volna olyan belügyminiszter, aki ezt a lehetetlen és — azt is mond­hatnánk kapzsi tervet magáévá tenné, az adófizetők újabb százezreit szerezné meg magának a főváros a vármegyének a terhére, amelynek annyi szociális, giazdasági és közle­kedési problémát kell megoldania. Azt jelentené a megye megcsonkítása, hogy a vármegye elveszítené ipari vá­rosait és minden megyei teher a meg­maradó mezőgazdasági városok és szegény falvak adófizetőinek nyakába szakadna. Már pedig nyilvánvaló, hogy az örökös gondokkal küzdő mező- gazdaság, különösen egy olyan vár­megyében, ahol a földterület nagyobb része sovány homok és kopár, szi­kes, magában nem tudja elviselni azo­kat az óriás terheket, amelyeket most a mait századok mulasztásainak pót­lása során a vármegyének viselnie) kell. Csak egyetlen kérdést nézzünk: az utak kérdését. Pest várme­gyében az utóbbi évek alatt több kö- vesut épült, mint azelőtt évtizedeken át. És — éppen mi halasiak tudjuk legjobban — még nagyon sok köves- utnak kell épülnie, hogy a dana— tiszaközi tanyák világában embersé­gesebb' legyen az élet s a messzi pusztákon küszködő lakosság köze­lebb kerüljön a gazdasági jóléthez és kultúrához. Mi tudjuk legjobban, hogy mit jelent az ut, és mi tudjuk legjobb ban értékelni vitéz Endre László al­ispán munkásságát, aki rövid néhány év alatt többet tett a vármegye úthá­lózatának kiépítése és mezőgazdasá­gunk fejlesztése terén, mint amit előt­te évtizedek hosszú során át tettek. De szociális és kulturális téren is érez­zük, hogy végre van valaki, aki gon­dot fordít erre a nagy magyar vár­megyére, amely hiába volt az ország szive, mégis mindenben lemaradt az elmúlt századokon át. A legjobb .adó­fizető városok és községek elcsatolása azt jelentené, hogy vagy meg kellene torpannia az utóbbi évek hatalmas épitőmunkájának, vagy legalább két- háromszoros vármegyei pótadő sza­kadna a megcsonkított vármegye la­kosságának nyakába. És mindez annak a Budapestnek a kedvéért, amely már úgyis nagyobbra duzzadt, mint amit egészséges fejlődésnek lehet nevezni. Arról ne is beszéljünk, hogy a nagy magyarországi »z s i d ó -múzeumi határait kitolni semmiesetre sem kí­vánatos. Ellenkezőleg: a Székesfővá­rost kellene legalább néhány hónapra Pestmegyéhez csatolni, amíg nép­szerű alispánunk ott is megoldaná a zsidókérdést. A főváros polgár- mesterének terve ellen a vármegy» közönsége már méltóképen kifejezés­re juttatta tiltakozását. A kérdés azon­ban még nincs elintézve. Kiskunhalas is tartsa kötelességének, hogy a vár­megye megcsonkítása ellen fölemelje tiltakozó szavát. Reméljük, hogy a város képviselőtestülete belátja a fe­nyegető veszély nagyságát és mielőbb alkalmat talál arra, hogy illetékes he­lyen hallassa tiltakozását. Kész nőiruhák olcsó áron és nagy válasz» tékban szerezhetők be a HIM rtf ‘sis'tályái

Next

/
Oldalképek
Tartalom