Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-06-12 / 47. szám

Juntas 12, p'énfek HALASI UJSÄÖ ■.«* 3, qKW Az elhagyott vőlegény Irta JUHÁSZ PÁL A repülőgép indulásra készen állt. Anna boldog izgalommal nézett körű az utasfülkében. Ilyen nászúiról álmod ni se mert. Két hónap előtt még a var- rómühelyben dolgozott harmincfilléres órabérrel és ma luxusgép viszi Velen­cébe. Szeme fénylett. Arca pirosra gyűlt. Férje gyöngéden simult hozzá: — Drágám, estére már a gondolában ülünk... Ekkor a pilóta egy pillanatra hátra fordult. A szemvédő félarcát eltakarta De a dacos száj mindent elárult. Anna ijedten nézte. Szeme kerekre tágult. Hí szén ez Péter, az ő volt vőlegénye, aki olyan kegyetlenül elhagyott. Egy má sodperc volt az egész:, de ez a másod­perc felborított mindent. Anna férje kar­jába kapaszkodott. Szájáról lefagyott a mosoly. Kiáltani szeretett volna, de a szó torkán akadt. Ki akart ugrani a gépből, menekülni, ész nélkül szaladni De mozdulni sem birt. Egész testében remegett, mint akit a hideglelés ráz. — Látod, — mondta a férje, — ezen mindenki átesik, aki először ül repülő gépbe. No, ne félj. Add ide a kezed. Anna csak most tért magához. — Szálljunk ki, Iván — lihegte a sza­badulás ösztönével. De a motor már berregett és a gép nekilendült. A pilóta bőrkesztyüs keze elindította a végzetet. Anna sohasem tett említést férjének Péterről. Letagadta, hogy menyasszony volt. Igaz ugyan, hogy Iván nem is na­gyon kérdezősködött. Megtetszett neki a kis varrólány, néhány hétig hazaki- sérte, azután feleségül kérte. Anna nem tudta, mihez kezdjen, hogyan intézze el Pétert. A pilótát már évek óta ismerte. A múlt nyáron a menyasszonya lett. Sokszor hónapokig nem látták egymást, mert Péter az olasz repülőterekéi járta és csak néha jött haza. Amikor Ivánnal megismerkedett, Péter éppen szolgálat­ban volt. Csak a levelei érkeztek sűrűn. A vágyakozó, szerelmes levelek. Anna utóbb már fel sem merte bontani ezeket a leveleket. Gyötörte a lelkiismeret. Szi­ve mélyéből sajnálta a pilótát, hogy fáj­dalmat kell okoznia neki a szakítással és éjszakákon át töprengett a megoldás lehetőségén. Péter hazajött és kérdőre vonta Annát, amiért leveleit válasz nél­kül hagyta. Hangjában fenyegetés és könyörgés volt. Anna nem bírta tovább. Bevallott Péternek mindent. £s vissza­adta a jegygyűrűt. Péter ettől az időtől kezdve olyan volt, mint az eszelős. Kapuk alatt állt lesben és követte Annát messziről. A bosszuállás vágya felégette benne a jó­zanságot. Terveket forralt, hogy An­nát lehetetlenné tegye Iván előtt. De a tervek csak emésztő elképzelések marad­tak. Megvalósitiásukra sohase került sor, mert az utolsó pillanatban mindig meghátrált. Amikor Annát esténként Iván hazakisérte, Péter taxiba ült és nyomon követte őket. Egy budai kis­kocsma előtt megállt. Ide jöttek Ivánék vacsorázni. Az étterem sarkába ültek. Péter bősz ábrázattal lest-e őket az ab­lakon át. Szegény, kimondhatatlanul szenvedett. . * A gép már elhagyta a repülőteret és a magasba emelkedett. Anna félig csu­kott szemmel nézte a pilóta hátát, az olajos zubbonyt és a mélyen nyakba húzott sapkát," mely a kémlelőablakon át látható volt. Érezte, hogy sorsa Pé­ter kezében van. Nem a véletlen müve az, hogy a pilótaülésbe éppen ő került. Ez tervszerűen történt, szándékosan. Valamilyen módon értesülhetett, hogy Iván repülőgépet bérelt és kiügyesked- te, hogy a gépet ő vezesse. Mindez úgy villant át Anna fejében, mint a halálos ítélet. El van veszve menthetetlenül. Fel akart ugrani, hogy öklével be­zúzza az ablakot, de Iván visszatartotta. Dr Bajusz Mihály tiszlilőoryoss „A Sóstó vize kétségtelenül Istenadta nagy gyógy tényező“ A halasi Sóstó már régi időkben ismert volt nemcsak Halason, hanem a környéken is Vári Szabó I s t v á n polgármester­sége alatt, 1877-ben ünnepelte Kiskun­halas város akkori főorvosa, dr Mo 1 - n jr Isjaáa—negyedszázados közegész­ségügyi szolgálatának emlékét. Ez al­kalommal a városi tanács kinyomatta ki váló főorvosának »Kiskunhalas vá­ros H e I y r a j z a, Természetraj­za Orvosi Tekintetben« című 40 oldalas munkáját, mint a múltnak emlé két és a jelennek képét. Ebből a pom­pás kis aetnographiából idézzük a kö­vetkező részletet: ~~<A Halasi Sóstó, mely e néven mint hathatós gyógy erejű s sziki árta­lommal gazdag gyógyvíz, már rég idők tői fogva nemcsak a helybeli lakosság nak, hanem a környék népessége által is ismeretes volt. Hogy ezen gyógyvíz­nek az emberi beteg testre nagy mérv­ben kiható jótékonyságát ne csak a helybeli lakosság, hanem az egész haza szenvedő emberisége is élvez­hesse, e szent célra Kohlman István lelkes polgártársunk vállalkozott, ki a nehézségtől vissza nem rettenve s bízva a fürdő jövőjében, a Sóstó balpartján egyszerű ugyan, de izlésteljes és a cél­nak megfelelő fürdő intézetet alakított.« A Sóstó- kiváló gyógyvíz Mielőtt még a fürdő felépült volna, Molnár János vegyész és természet- tudományi rendes tag vegybontás alá vette a vizet. A részletes vegybontás kimutatta, hogy ia> halasi Sóstó \ i z e k i v á - lóan nátron tartalmú és a nátron- fürdők oszt á 1 y á b a tartozik. Gyógy hatásáról maga a sziktartalom anuskodik, de bizonyítják! azok a für­dővendégek is, akik a Sóstó állandó íasználatának köszönhetik egészségük lelyreállitását. A viz használatától a betegség enyhül »Huszonötévi orvosi gyakorlatom nyomán gyűjtött tapasztalataim alapján írja dr Molnár István — következő gyógyítandó kórok sorozatát állapítha­tom megy Kiválóan használ a savós hár­tyák heveny, de legkivált idült lobbos rántalmai ellen, milyenek a csuz, rheu- ma és köszvény-arthiritis, A lobbos bán- talmak lefolyása után visszamaradt jz- zadmányok ellen. A görvélykóros mi­rigydaganatok gyakori fürdés után te­temesen javultak s több' esetem' volt, tol a köszvényes kínzó csontszaggatá­sok a sóstói melegfürdők használatával rövid idő alatt enyhültek és később tel­esen megszűntek. Javaltatik továbbá a verőezér-rendszernek rendellenességei; legkivált a máj- és hosszas váltólázak után visszamaradt lépdag'anatok ellen. Végül a női belivar szerveknek bán- talmainál legtöbb esetben, a fürdést a legszebb' siker koronázta. A petefészek- Iobbok után visszamaradt petefészek ke- ményedések a melegfürdők után elosz­lottak és szelídültek. A fürdőhelyiség je­lenleg még szűk ugyan, — amennyiben egy csínnal épült vendégházből s a par­ton épült öt fürdőszobával ellátott für­dőházból áll. De ha fürdőidény kellő pártolásnak örvend, a fürdőtulajdonos­tól méltán elvárjuk, hogy a fürdőszobá­kat évről-évre szaporítsa, kellő számú sétautakat rendezzen, a fürdő elrende­zésénél csínt és erélyt fejtsen ki, szó­val minden intézkedései á fürdő jövő­jének, hitelének s hírének megalapítá­sára legyenek irányozva.« Minden gyógyvizet használó betegnek szüksége van arra, hogy annak előírásait az orvosra bízza Miután fel akartuk frissíteni a tudo­mány mai állása mellett Molnár nagy­nevű főorvosunk alapos és széleskörű megfigyeléseit, felkerestük dr B a- jusz Mihály tiszti főorvost, hogy tá­jékoztasson bennünket az elmúlt hat­vanöt évben történt változásokról. — Legelsősorban is arra kell rámutat­nunk — kezdte a tiszti főorvos, — hogy a gyógyvizek gyógytényezőinek megismerése és alkotórészeire bontása ma már egészen másképpen történik, mint régen. — A régi vegybontás nem volt töké­letes? — Az orvosi analízis hatvan év alatt óriási arányokban fejlődött. A régi vegybontás azt mutatta ki, hogy milyen sósoldatból áll a viz. Ma a sóanalizis helyére a többet mondó ionalalizis lé­pett, vagyis a vegyész a dissociálódott sóoldatok molekuláiból a positiv elec- tromos töltésű kationok és a negativ eleetromos töltésű anionok számarányát, tulajdonságait, egymásra való hatását keresi és ezzel jellemzi a vizsgált vizet. A kationok és anionok mennyiségéből és milyenségéből világlik ki, hogy mi­lyen hatást, esetleg specifikus hatást várhatunk tőle. Az iljcibb analízisek köz­ük továbbá a viz hőfokán kívül fajsu- lyát, fagyáspontcsökkenését, osmosisi- nyomását, hydrogénionconcentrációját és elektromosvezetőképességét. Mind­ezek olyan fontos tulajdonságokat hatá­roznak meg1, amelyek elengedhetetlenül fontos ismeretek a gyógyvizet felhasz­nálni akaró orvos kezében. Nem ha­nyagolható a vegyelemzés számára a gyógyvíz radiactictulajdonsága sem. A fürdőt úgy kell kiépíteni, hogy az egész or> szágban szenvedő emberiség hasznára legyen A Sóstó tehát rádiumos? — kér­deztük a tisztifőorvost. Ezt majd egy alaposabb kutatás fogja eldönteni. Az eddigi eredmények rádium-hatásokat tüntetnek fel. De hogy mennyi az a rádium-tartalom, arra most még nem felelhetek... Meg kell jegyeznem, hogy a konyhasós fürdők, mint amilyen a Sóstó is, ig|en erős bor­ingért képviselnek, amelynek nyomán a szervezetben fokozott mértékben műkö­dési változások jelentkeznek. A szerve­zet áthangolása yiyomán annak lappangó ellenálló erőit felszínre hozzák és mű­ködésbe lendítik, sőt a fénykezeléssel egyenlő mértékben szinte egyedül álló módon. A szervezet gümőkőr elleni vé­dettségének képességét is fokozza a Sóstó gyógyvize. — Mi az oka annak, hogy a gyógy­fürdőről a közönség körében ellentétes vélemények alakultak ki?- Mert a fürdőzők nem fejtenek ki kellő óvatosságot. Hangsúlyozom, hogy csak megfelelő ismeretekkel rendelkező orvos irányítása és ellenőrzése segítsé­gével szabad csak használni a gyógy­fürdőt. Ennek figyelembe nem vétele nemcsak eredménytelenséggel párosul­hat, de ellenkezőleg, káros hatást okoz­hat. Minden valószinüséggel ez1 a főoka a fürdőző közönség körében uralkodó ellentétes véleményeknek es ezért nem érvényesülhetnek a kívánatos sugiges- tiv hatások sem. — Hogyan hátnak a fürdőkürák? —- A türdökurák sikere legtöbbször egészen aprónak látszó müfogások ered­ménye. Ezek alkalmazását egyedül az orvos tudhatja. A gyógyvizeknek álta­lános hatótényezőin kívül egyéni hatá­sai is vannak, amit csak hosszabb gya­korlat után lehet kiismerni. A gyógyvíz egyéni sajátosságaival nem számoló fürdőző árthat magának, ezért mindig a gyógyvíz egyéni sajátosságait ismerő orvosra kell bízni a gyógyvíz használa­tának előírását. Ennyit mondott dr Bajusz Mihály tiszti főorvos, aki alapos ismerője a Sóstónak. A Sóstó vize tehát kétségtelenül Is­tenadta hatalmas győgytényező. KŐz- kinccsé azonban csak akkor válhat, ha jannak vezetősége figyelembe veszi a tiszti főorvos által említett tényezőket, amelyek hiánya miatt a Sóstó népsze­rűsége csorbát szenved. Ha a vezető­ség ezeket a hiányokat pótolni fogja, valóra válhat Molnár főorvos álma, hogy;'»Ezen gyógyvíznek az emberi beteg testre nagy mérvben kiható jó­tékonyságát nocsak a helybeli lakosság, hanem az egész haza szenvedő embe­risége is élvezhesse.« Irtózatos percek következtek. A gép előrebillent. Meg kellett ka­paszkodni. A pilóta nyugodtan, egyked­vűen nyúlt az oldalkormányhoz. No most... Anna tehetetlenü. vergődött. Maga előtt látta Péter eltorzult arcát, ami­kor a bosszú Ühegésével egyszer a sze­mébe vágta: »Tudom, eljön az én órám is. De akkor Istennél a kegye- etn!« i | ■ Hát igen, ez most a leszámolás! A gép mintha hirtelen zuhanni kez­dett. volna. | Anna felsikoltott. Eszméletlenül dőlt végig a bársonyüiésen. Iván a fülketelefonhoz ugrott. Fel­kapta a kagylót. Átkiáltott a pilótának: — Kérem, vezesse vissza a gépet a repülőtérre. A feleségem rosszul lett. A gép visszafordult és széles körben ereszkedett lassan a repülőtérre. Zök­kenés nélkül ért földet. Még gurult kis­sé. Aztán megállt. Iván élesztgette a feleségét. — Drágám, jobban vagy már? A pilóta benyitott a fülkébe, Levette fejéről a sapkát és a szemvédőt. — Valami baj történt? — kérdezte szolgálatkészen. Anna felocsúdott. Meredt szemekkel tapadt a pilótára. Aztán megszólalt: — Maga vezette a gépet? — Én — felelt a pilóta. Anna mégegyszer ránézett. A pilóta nem Péter volt! Halasi Takarékpénztár Rógl halasi ember régi pénzintézettel dolgozik folyásit kilcsiiiket Legelőnyösebb feltételek mellett Semminéven nevezendő mellékköltséget levele­zési költség stb.) nem számit fel Betéteket a legkedvezőbb kamattal gyümölcsöztél s azokat felmondás nélkül azonnal visszafizeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom