Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-05-26 / 42. szám

Május 26, jí'edcf 2. oldal HALASI ÚJSÁG Üzletáthelyezés! Üzletáthelyezés! VENCEL úri és egyenruha szabó kész ruha raktárát Dohány u. 6 aló! Városháza épületbe Piactérre helyezte á t. ÉRIK A VETÉSÜNK... LEVÉL A FELELŐS SZERKESZTŐHÖZ /KEDVES BARÁTOM! Amikor néhány esztendővel ezelőtt majdnem évtizedes álmunk megvalósult és az általunk életrehivott Halasi Új­ságban megindíthattuk a küzdelmet a »szétszórtan is diadalmas faj« ellen, — azt hiszem, emlékszel még — szörnyen fel voltak bőszülve a tincses és tincsek már levetett makaheusok. Olyan nyüzs­gés támadt egyszerre a Galicia gettói­ból nyulbőrkacagánnyal beszivárgott »csökönyös magyarok« között, mint ami­kor az általuk importált »lengyelbqga- rak« íiadtan futnak szét a villanyfénytől a tapéták és falrepedések nyújtotta me­nedékre. Akkor még teljességében vol­tak az azóta kissé megtépázott gazda­sági hatalmuknak s az általuk minden­hatónak vélt arany hatalmán keresztül igyekeztek először belénk fojtani a szót. A sunyi szemérmetlenséggel felajánlott bankóikat azonban, amelyen nagyon is érzett szegény kihasznált magyar faj­tám véres verejtékének szaga, Te a szudéta-német ősök igaz magyarrá lett sarja ép olyan megvetéssel és undorral utasítottad vissza, mint én, aki a világ zsidajainak minden összeharácsolt ara­nyáért sem árultam volna el a fajtám. Amikor látták, hogy a pénzüknek — nálunk legalább is — szaga van, ellen­feleink anyagi listápolásával szerették volna belénk fojtani a szót, amely nekik fájt, mert igaz volt s amelytől rettegtek, mert csukott magyar szemeket- nyitot­tunk ki, elfásult magyar lelkeket ráz­tunk fel vele. A bugyliboltokban, városháza alatt pöffeszkedő zsidó üzletekben, piacon, bor- és teiménykereskedésekben űzött ellenpropaganda, zsidó rágalomhadjárat is azonnal megindult. Hamarosan ta­pasztalták azonban, hogy minden eről­ködésük csak a mi malmunkra hajtja a vizet s a Halasi Újság példányszá­mai pár hónap alatt olyan magasra! emelkedtek, amire nem volt példa a vi­déki sajtó történetében. Halasi magyar testvéreink ösztönösen megérezték, — hogy a Halasi Újság minden sorá­ban’a magyar testvér őszinte szavai szól hozzájuk. És akkor jötték a leghitvá- jnyabb pimaszkodások1. Ontották címem­re a névtelen leveleket, amelyekben jaz akasztófától az elevenen való meg- jnyuzásig, amit csak ki tudott eszelni a szadista zsidók fantáziája, mindent kilá­tásba helyeztek számomra, ha az ellenük ivaló harcot abba nem hagyom. Jöttek' ja kudarcba fulladt följelentések, terro­rizálták a családomat —> s a végén már ;ugy látszott, belenyugodtak, hogy eZ jegyszer a 'Csatát ők vesztették el. Erről a küzdelemről hűséges olvasó­táborunk nagyon keveset, vagy semmit sem tudott. A harcot meggyőződésből |és önzetlenül vállaltuk, hiszen — nagyon jóé tudod — Te is, én is csak anyagi ál­dozatot hoztunk a lapért s célunk nem a profit, hanem a Ihalasi keresztény sajtó megteremtése volt és az, hogy kenyeret adjunk egy csomó magyar embernek1. Mindezzel nem dicsekedtünk s nem tol­tuk fel magunkat mártírnak, hősnek, — mert valójában nem' is voltunk azolk. Egyszerű, szürke napszámosai voltunk a magyar betűnek, amelyet Kiskunhala- sosn mi állítottunk először igazán a ma­gyarság kizárólagos szolgálatába.---------------- i ________ F ontos cím : Oláh Lajoa úri* és egyenruhaszabú Dohány u. 6. (Volt Hegyes Vencel-feic üzlet) ................................. I M inderről csak azért beszélek most, mert olvasom, — megvallom igazán jól esett ebben a komor világban egy kicsit szívből kacagni — hogy már meg azzal szórakoztatják Városunk lakóit a nyugta­lan sémiták, hogy kikiáltottak zsidónak. Kedves Barátom, nem irigylem Tőled ezt a kétes dicsőséget, de miután egy­idejűleg már a messzi Dunántúlról is (hozzám érkezett a gettó-suttogásának visszhangja, engedd meg, hogy elvitat­hassam Tőled ezt a nem megtisztelő ki­tüntetést. Nem voltam Halason mostanában, - híradással sem volt senki, de cl tudom képzelni, hogy ezzel a benyálazási szán­dékkal elindított híreszteléssel nem egye­nesen — mondjuk Schvarcz PjnkásZ, vagy Neumann Izsák állott ki a piacra, hanem jó magyar fajtámból fogtak ma­guknak valakit. Bárki legyen a szegény (szerencsétlen, ha megismered, testvéri részvéttel és megbocsátó' szeretette? öleld magadhoz. Mert vagy szánni való [elmeháborodott, vagy olyan testi-lelki nyomorúságban találta a zsidó-pénz kí­sértése, amelyben a csábításnak ellenáll­ni nem tudhatott. Ha az utóbbi eset de­rülne ki, — kérve, kérlek, —, a harag és bosszú helyett emeld föl elesettségébő! a nyomorultat. Hiszen annyi krisztusi cselekedetet láttam már Tőled és maga­dat tagadnád meg, ha nem dob­nád vissza kaláccsal azt, aki azt hitte — kővel dob meg. Az egész dologra csak azért érdemes fölfigyelni, mert nagy és örvendetes ta­nulság ez1 nekünk1. íme: érik a ^vetésy ■’Erik a vetésünk, amelyet a közöny dud- |vás ugarának! fölszántása után Halas közvéleményének talajába mi szórtunk bele. örvendezzünk tehát, mert lám, ott tartunk, hogy immár maga a zsidóság is tisztán látja, hogy a nemrég még gő­gös, fennhéjázó és aranyaival mindenek fölött uralkodó »szétszórtan is diadalmas fajhoz« való tartozandőság nem jó ajánló levél már az egyszerű magyarok (nagyon is tágranyilt szemében, és most —' amikor utolsókat rúgják a szakadék szélén, ahová rövidlátó, öngyilkos fajtá­juk saját magát taszította le, magukkal szeretnék rántani az ellenfél szeplőtlen, tiszta lobogóját, a Halasi Újságot is. Tudom, hogy dőre és meddő kísérlet ez. Hiszen huszezerfőnyi olvasótábo­runknak — ha nem mondtuk is soha — meg kellett éreznie, hogy a Halasi Új­ság nem öncélért van, (hanem a jobb- sorsra érdemes, gazdagabb, erősebb és boldogabb Kiskunhalasért. És ez a lap küldetését még nem végezte el. Sőt, mi­óta az emberi tervezésbe az elemek végzései is beleszóltak, csak sokasodtak, a feladatok. Nemrég otthon jártam. Sírva néztem, hogyan pusztul el mindaz, amit a halasi nép gigászi küzdelemmel két évtized alatt alkotott. És szomorúan érzem napról-napra (figyeljétek csak a napilapokat!) — hogy' Kiskunhalas ismét elfelejtett, eltemetett és agyonhallgatott néma város lett. A Halasi Újság ma Kiskunhalas egyetlen messzehangzó hangja. Ahol annyi a gyógyító írért siró bánat, ezt a hangot elnémítani, de még halkabbá tenni sem lehet Ha faji érdekből, emberi hitványság- — vagy bármiért Téged támadnak —- nem érdekel. Múltad tisztaságával megr véded magad. De azoknak, akik úgy tesznek, mint a sanda mészáros, hogy" Terád néznek és a Halasi U j s á g r ja ütnek, azt üzenem : abban a harcban én is ott leszek! Lak tu» Vince Eltemették Szathmáry Sándornál, a dúsgazdag földblrtokosnőt Felbontották a végrendeletét — A nagyasszony minden vagyonát az egyházra, annak iskoláira, Ref. Ónképző Körre, a KIE-re és a Gazdasági Egyesületre hagyta Nagy részvét mellett temették! cl szombaton Szathmáry Sándornét, a halasi Sziiády Áron-gimnázium egy- köri igazgatójának özvegyét. Koporsója mellett Ravasz László püspök hir­dette az Igét a Példabeszédek 31-ik fee jezetéből vett és a »derék asszony di­cséretéit tartalmazó bibliai versek alap;- ján. Végrendeletét a temetése utáni napon hirdették ki. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy Szathmáry S á n d o r n é hatal­mas vagyonának túlnyomó részét, több száz hold t e r- j cdelmii f ö 1 dbirt okot, éhá- rom nagy gyümölcsösét és szőlőjét, azonkívül halasi házát, mind a református egyházra hagyta. Ezeken a-z ingatlan-hagyományokon kv vül 40.000 P készpénzt is hagyott kü­lönböző református jótékonycélokra. Az Orsz. Ref. Lelkészi Nyugdíjintézet és a halasi Keresztyén Ifjúsági Egyesület részére tiz—tízezer pengő jutott. Szathmáry Sándorné alapítványaival férjének és anyai dédatyjának, Ladányi Varga Sándor diósviszlói (baranyai) lel­késznek kíván ércnél maradandóbb ént léket állítani. Legnagyobb alapítványát, a halas ■melletti líarka-pusztán levő, 430 kát-., hold terjedelmű földbirtokát és a Fe- hértó-pusztán levő 30 holdas barackos gyümölcsösét, mint egy három tagú ku­ratórium által kezelendő vagyont, a D u n a m e 11 é k i E g y h á z k e. r ü I e t n e k adományoz! a. 'Szathmáry Sándorné 100 holdas pir- tói szőlőjének és gyümölcsösének a kis­kunhalasi ref. egyház által kezelendő, de sem el nem adható, sem meg nem terhelhető alapítványával különösképen is férje, a volt gimn. igazgató és. papi őse, az egykori baranyai lelkész emléké­vének akart áldozni. Ennek a szőlőbir­toknak és gyümölcsösnek szerény szá­mítás szerint is tizenegy ezer pengőt meghaladó jövedelmét Halason érettsé­giző olyan egyetemi hallgatók1 tani.lvtatá­sára kell fordítani, akik vagy a lelkipászk tori, vagy a középiskolai tanán -pályát választják élethivatásul. A Szathmáry-vagyon törzsét, a felsőj- kisteleki 170 kát. hold területű szőlőt és gyümölcsöst a halasi egyház örökli Felsőkistekken volt a Szathmáry-csal'aja! birtokában az az 5 hold területű homo;- kos-buckás terület, amelyből mint igen. szerény kezdetből nőtt ki Szathmáry Sándornénák1 • most református célokra hagyományozott, többmillió pengő ér­tékű vagyona. Ezt a »nagy kiéferest« a halasi egyház mindössze azzal a kikö­téssel kapta »örök alapítványul«, hogy annak jövedelméből az egyház meglévő intézményeit erősítse és fejlessze. Végül szép és tágas városi házát Szathmáry Sándorné arra a célra hagyo­mányozta, hogy abban a halasi egyház leány-polgári iskolája növendékeinek használatára állítson fel internátust, — amely az ő nevét viselje és amelynek! berendezésére készpénzben is külön 10 ezer pengőt hagyományozott. Az elősoroltakon kívül a halasi Gaz­dasági Egyesületnek1 tízezer és a Ref. Önképzőkörnek szintén tízezer pengőt hagyományozott az elhunyt nagy­asszony. Családi emlékeit, kitüntetéseit, díszokleveleit és könyvtárát a halasi re­formátus gimnáziumnak hagyta azzal a kikötéssel, hogy' azoknak méltó elhelye­zéséről gondoskodjanak. i ; A temetésen részt vett a halasi társa- dalmi életnek1 minden számottevő tagja. Jelen volt vitéz T e 1 ek i Mihály gróf, országgyűlési képviselőnk is és még szá­mos fővárosi előkelőség. Vitéz Teleki Mihály gróf és fiárczay államtitkár legújabb szem leüt ja Halason Helyszíni felvételek a májas 20.-1 szemleati ól A FOGADTATÁS Dr Kathona Mihály polgár* mester üdvözli Bárczay János földművelésügyi államtitkárt a halasi városháza előtt. Háttér* ben a vizkárosult gazdanép balról a város vezetősége hall* gatja az üdvözlő beszédet. BALOTA VIZ ALATT A szemleuton résztvevők megtekintik a vadvizekkel el» borított halasi határt. Jobbról bal felé a harmadik vitéz Te* lekí Mihály országgyűlési kép» i iselónk, aki atyai gondosko» dással igyekszik a hibájukon kívül bajbajutott halasi gazda» kon segíteni. Vásároljon Csehó János divatáruházában — Központi iskolával szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom