Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-05-22 / 41. szám
ß. Oldal HÄLASI UJSÄQ Május 22; pénfék ZSIDÓK « csak engedéllyel bérelhetnél B irrnj üzlethelyiséget __ A z uj lakásügyi kormányrendelet szerint zsidónak tekintendő személy csak! az elsőfokú iparhatóság engedélyével vehet bérb'e, illetőleg használatba üzem Vagy üzlet céljára szolgáló olyan helyiséget, amelyet a rendelet hatálybalépésekor (1941 augusztus 1) nem bérelt, —, vagy nem használt. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy zsidónak tekintendő személy üzem1 vagy üzlet céljára szolgáló uj helyiséget bérbe vagy használatba ne vehessen. Mikor kell fizetni a házasságra lépőknek orvosi bizonyitványéri A házasutóknál bizonyos tájékozatlanság tapasztalható a házasságkötésekhez, szükséges orvosi bizonyítványok beszerzése körül. Nem tudják, mikor és mennyit kell fizetni. Illetékes helyről most tájékoztatót adtak ki. A házasság- kötéshez csak tisztiorvosi bizonyítvány érvényes, minden járás székhelyén, továbbá megyei és törvényhatósági jogú városokban a hivatalos órák alatt állítják ki a tisztiorvosok. A hatóságilag igazolt szegények, vagy azok, akiknek ingatlana ezer pengőn é f nem ér többet, ingyen k a p- n a k b i zo n y i t vő n yt. Más esetben a községben és tízezernél kisebb létszámú városban lakók négy pengőt, ennél nagyobb városokban lakók pedig nyolc pengőt fizetnek. Nők háziorvosuktól is kérhetnek bizonyítványt a magánorvosoknak kijáró díjért, d e e 1 kell küldeni a tisztiorvosnak. Városi, községi körorvoshoz is lehet fordulni, továbbá biztositó intézetek ormósaihoz és a honvédorvosokhoz. A szegények itt sem fizetnek d i j a t, egyébként a szabályrendeletben megállapított dij fizetendő. A biztositó intézeteknél és a honvédorvosoknál kapott bizonyítvány ingyenes. Nők és férfiak részére ingyen adnak bizonyítványt a tüdő- és nemibeteg gondozóknál és a zöldkeresztes egészségvédelmi tanácsadóknál. A tisztiorvoshoz ezeket a bizonyítványokat is el kell küldeni. Mezőgazdasági nkásszázadok igénylése A mezőgazdasági termelés munkaerőszükségletének biztosítása érdekében esetleg katonai vezetés alatt álló munkásszázadok is vehetők igénybe. A m. kir. honvédelmi miniszter által rendelkezésre bocsájtott munkásszázadok igénylése és alkalmazása tekintetében alábbiak az irányadók: Egy munkásszázad 217 személyből áll- Átlagban századonkint mintegy 200 munkáskézzel lehet számolni. Mezőgazdasági kézi eszközökkel a munkásokat a munkaadónak kell ellátnia. A munkásszázadban szolgálatot teljesítő személyek egyenkinti kihelyezéséhez, a honvédelmi miniszter fegyelmi szempontból nem járulhat hozzá. A kiadható legkisebb egység a szakasz (körülbelül 50 fő). Kivételesen amennyiben az ellenőrzés azt lehetővé teszi félszakasz is kiadható. Azok a gazdák, akik egyenkint nem tudnak legalább félszakasz főnyi munkást foglalkoztatni, — igénylésüket egyesíthetik, feltéve, hogy a munkahelyek egymástól való távolsága szakasz, illetve félszakasz kihelyezését lehetővé teszi. Ez esetben az ilyen együttes igénylések ügyét az illetékes községi elöljáróságnak kell'intéznie. — (Természetesen egyes községek is igényelhetnek a község részére munkásszázadokat. A századok felállításával, illetve alkalmazásával, továbbá a szállítással kapcsolatban felmerülő költségeket a honvédelmi tárca előlegezié e költségek a honvédelmi miniszteri tárcát terhelik. Ha viszont a munkásszázad munkában áll, az igénybevevő munkaadó térítést köteles fizetni. A munkaadó által foglalkoztatott munkálsz tagos után fizetendő térítés összege tekintet nélkül arra, — hogy az időjárás a munkás foglalkoztatását megengedi-e, vagy sem, — személyenként és naponként 3.80 pengő. Vasárnapra azonban csak abban az esetben kell térítést fizetni, ha a munkást a -munkaadó foglalkoztatta. A munkaadónak az általa igényelt mnnkaosztagosokat meghatározott munkaidőre kell lekötnie s vállalnia keli az időjárással járó kockázatot. Köteles továbbá a térítés összegét hetenkint befizetni. 1 A munkásszázadot együttes alkalmaztatás esetében a m. kir. honvédség élelmezi. Ha azonban a század megosztva van alkalmazva s ennek következtében a szakaszoknak, illetve félszakaszoknak a m. kir. honvédség utján történő élelmezése nem lehetséges, a munkaadó köteles a századparancsnokság által részére kifizetendő élelmezési váltság fejében az általa foglalkoztatott munkáosz- tagosok elhelyezéséről gondoskodni. Ha a század nem áll munkában, más katonai alakulathoz hasonlóan beszállásolással gondoskodik elhelyezéséről. A munkásszázadot alkalmazni kívánó munkaadóknak igénylésükkel az‘ O. M. kormánybiztoshoz kell fordulniok. Az Ü. M. kormánybiztosok azután közvetlenül a földm.-ügyi miniszternek jelem tik a működési területükön alkalmazni kívánt munkásszázadok számát. Tekintettel arra, hogy a munkásszázadok felállítása, illetve alkalmazása tetemes költségekkel jár, a honvédelmi minisztertől -csak annyi munkásszázad felállítását lehet kérni, amennyinek foglalkoztatása biztosítva is van. A munkaadó köteles a térítésnek! a 2. bekezdésben megállapított összegét hetenként befizetni a 1 öl.264. számú »FM mezőgazdasági munkásszázadok térítési dija letéti számla Budapest« elnevezésű csekkszámla javára. A. teljesített munkanapokat, illetve az azok után térítendő dijat a munkaadó és a századparancsnok együttesen megejtett elszámoláson tartoznak igazolni. Á munkaadó a csekkszámla szelvényével köteles az elszámolást követőleg bizonyítani azt, hogy a megszabott térítést befizette. A századparancsnok viszont az elszámolásra vezetett feljegyzésen bizonyítja, hogy a munkaadó a térítés befizetését a csekkszelvény felmutatásával előtte bizonyította. Az elszámolás három példányban állítandó ki, abból egy példány a munkaadónál, egy példány pedig a századparancsnokságnál, egy példányt viszont a századparancsnoknak a m. kir. vármegyei gazdasági felügyelőség részére kell haladéktalanul megküldeni. A fogkefe története A négerek használták először Az ókorban, mikor a szájüreg és a fogak ápolását senki sem űzte, az idősebbik P1 i n i u s azt ajánlotta a fogbetegeknek, egyenek mindennap egy egeret szőröstől-bpiröstől, hogy a szőrök kit sodorják a fogak közül az odá nem Való anyagokat. Később az emberek fapálcikákra csavart sző vetda rabbal sikálták fogaikat. Afrikában azonban már Pli- nlus idejében is használtak fogkefét a négerek, mert van egy olyan fájuk, amelynek ágai seprüszerüek s ezt fog- ápolásra nagyon jól lehet használni. A ina használatos fogkeféről 1700 körüli időkből vannak adatok. Hatvan esztendőn át sokat csatáztak az emberek a kérdésen, szükséges e a fogápolás — vagy sem? A mai ember nem nélkülözheti a fogkefét s különösen a géniét ipar látta el az egész világot fogkefékkel. Van Türingiában egy Smölln nevű kisváros, amelynek kétezer lakosa közül több mint ezer a fogkefegyártó mester s hatszáz' alkalmazott dolgozik ebben a szakmában. 1850 óta a smöll- kizárólag állati csontokból csinálták a fogkefenyeleket s csak 1904 óta váltotta fel ezt az anyagot a celluloid. A fogkefegyártás nem egészen egyszerű mesterség és az ebben az iparágban dolgozó tanoncok három évig tanulnak, míg önállóan készíthetik a kis nélkülözhetetlen fogkeféket. IV. Kávéházban, vendéglőben és kereskedőnél kérje kifejezetten a Kiskan-keserű «»gyükért Gyártja i Üdít Vitéz Fel só sze ni í vá ni f rs sslt és Kiing gyógyít KISKUNSÁGI RUMiniRfiR ÉS LIKŐR G Y Á R Telefon sz.t KISKUN H A L A S 1 6 6 Felsőnádor u. 15 HA A ZSIDÓ JÓT AKAR... Igaz történet Irta: JUH ASZ PÁL > Az alábbi eset még abból az időből való, amikor a részvénytársaságokat a zsidók igazgatták, tehát kérem az olvasót, ne ütközzé meg rajta, ha egy izraelitát teszek meg vezérigazgatónak. A végién majd úgyis kiderül, hogy miért volt erre szükség. 1. Fekete Máriát nem érte váratlanul az elbocsátó levél. Tudta, hogy a gyár igazgatóságja csökkentem akarja irodai alkalmazottainak létszámát, de bízott benne, hogy néhány hónapig még állásában hagyják. Addig igyekezett volna elhelyezkedést keresni, hogy megkímélje özvegy édesanyját a kegyetlen csápás- tól. Mária megkísérelte a lehetetlent. Bejelentette magát a vezérigazgatónál. — Könyörgök, igazgató ur... Sajnálom, de nem áll módomban segíteni magán. Végkielégítést sem adhatok ... — Szegény édesanyám... A vezérigazgató nem engedte befejezni a mondatot: ■— No, Isten áldja meg — mondta kurtán. Mária kiszédült az ajtón. Az előszobában a titkár várta. —- Nos? — kérdezte Máriát jóindulattal. — Nc-m sikerült — hangzott a kétségbeesett felelet. A titkár vigasztalni próbálta: A legjobb bizonyítványt fogjuk kiállítani önről. Biztosra veszem, hogy hamarosan álláshoz jut. Máriából kitört a keserűség: ; — Most már csak a Duna jöhet... Fekete Máriának ez az elkeseredett kijelentése eljutott a vezérigazgató fülébe is. Aranyvégü cigarettáján szívott egyet, aztán magasra fújta a füstöt: — Eh, mit bánom én! Kezébe vette a reggeli lapokat. Az árfolyamokat nézte.' De valami ösztönös nyugtalanság a hírek rovatára kergette a tekintetét. Az öngyilkosok nevén akadt meg a szeme. Hirtelen elsápadt. — Ö volna ? Újra elolvasta. Apró, semmitmondó betűk hirdették Fekete Mária öngyilkosságát. Megdörzsölte a szemét. Szédült. A cigaretta nem ízlett. A hamutartóba nyomta. Kitekintett az ablakon. A tavasz fénylett. Sütött a nap. Az ég! kék volt. Az ucca duruzsolt. A diadalmas élet üteme átlüktetett az ablakon. A vezérigazgató elhúzta a száját. •— Mit törődöm vele. De csak nem tudta elűzni gondolatát. Minduntalan felbukkant előtte Fekete Mária eltorzult arca, ahogyan a Duna hullámai között elképzelte halállal viaskodó vergődését. És valahogy úgy érezte, mintha íaz. ő keze taszította volna le a Ilidről. Kifőzhette a mellét. Ugyan! Hát mi közöm nekem ah hoz, hogy Fekete Máría öngyilkos lett? II. Intett a soff őrnek: — Budára! Gondolta, megtekinti a villát, amit majd nyáron bérelni fog. Sajnos, a konjunktúra rossz, saját villáját még a múlt évben eladta és most be kell érnie bérelt nyári lakással. — Az ember alkalmazkodik, ahogyan lehet. Jól is néznék ki, ha m in-gyárt a Dunának mennék... Amikor az autói a hídhoz ért és meglátta a Dunát, valami a szivébe markolt. A nap aranypecsétje fényfoltokat festett a vízre és a foltokban mintha Fekete Mária élete reszketett volna. Előrehajolt. Kezével megérintette a soífőr yállát: — Forduljon vissza! Rekedten folytatta: — Hajtson a Rókushoz! . III. Látogatási engedélyt kért. Végigment a sötét folyosón. A nehéz orvosságszag a mellére ült. Kábult fejjel kereste a negyvennyolcas ajtót. Kopogott. Kilincs nem volt az ajtón. Ebben különbözött az öngyilkosok kórterme a többitől. A börtön borzalma vágott végig a testén. Lélegzetvisszafojtva várt. Elrémült a gondolatra, hogy most még e percben Fekete Mária dúlt arcába kell tekintenie és tűrnie kell vádló pillantását, mely majd feléje mered. Az ápoló nyitott. ajtót. — Fekete Máriát... keresem ... Az ápoló ránézett: . Fekete Mária kisasszonyt? — Igen. — Meghalt. Ezelőtt egy félórával vitték le a boncterembe. A vezérigazgató alig1 találta a szavakat: i *: — Meghalt? — Igen. Nem is tudtuk eszméletre téríteni. Ha csak tiz perccel előbb mentették volna ki a Dunából, akkor talán még életben maradhatott volna... IV. Félkettő volt, amikor az irodába visz- szaérkezett. Hivatta a titkárt. — Nézze, kérem... én Fekete Mária özvegy édesanyjának anyagi segítséget akarok nyújtani. Azt az ötszáz pengőt, amit végkielégítésül szántani... — De kérem — hebegte a titkár —, ha vezérigazgató ur segíteni akar Fekete Mária családján, akkor átadhatja neki személyesen... A vezérigazgató maga elé nézett. — Fekete Máriát... én többé már nem segíthetem. — Pedig szegény ugyancsak reménykedik benne. ~ Kicsoda? — Fekete Mária. — Ne beszéljen őrültséget! ■— De kérem... — Akkor maga semmit sem tud! A titkár arca hirtelen felderült: — Bocsánat, vezérigazgató ur... az öngyilkos, akiről a reggeli lapok irtak, Fekete Máriának csak névrokona volt... A véletlen csodálatos játéka, hogy éppen ma... A vezérigazgató nagyot nézett. — Névrokona? — Az. — Bizonyos benne? — Hogyne. Az élő cáfolat itt ül az előszobában. Várja vezérigazgató urat. — Micsoda? — Bízik vezérigazgató ur jóindulatában. Ha a végkielégítést csakugyan megkapná... — Hát nézze... Mondja meg annak a Fekete Máriának... Elhallgatott. Keze ökölbe szorult. A titkár szeme felragyogott: — Bebocsássam ? A vezérigazgató az asztalra csapott: — Küldje a pokolba!
