Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-05-19 / 40. szám
Májúi T9, Icetfd HÄEÄSl UJSÄO 3. o.IdSal Dp. Kat hona polgápmestep országraszóló ötlete Halas határában még ma is olyan pusztarészek vannak, ahonnan csak tengelyig érő homokon és sáron át lehet közlekedni Lakatos Vincének, a Nemzeti Újság főmunkatársának és a Halasi Újság megalapítójának írását találja itt az olvasó. A föld népével szivvel-lélekkel összeforrott újságíró munkája ez, mely méltán tarthat számot a halasiak érdeklődésére. Kiskunhalas város polgármestere a közelmúltban olyan ötlettel ajándékozta meg a magyar közigazgatást, amely mellett nem szabad érdeklődés nélkül elhaladni. Kiskunhalas az ország hatodik legnagyobb határú városa. Kiterjedése 112.000 katasztrális hold. Egyes részei 20—25 kilométerre esnek a város központjától. Ezen az óriás területen mindössze néhány évtizede épülnek a kövesutak. Nyolc-tizezer holdas puszták vannak még ma is Halas határában, ahová, vagy ahonnan csak tengelyig érő homokon és sáron át lehet közlekedni. A tanyavilágban egyetlen közigazgatási kirendeltség nincs, mert eddig még nem alakult ki olyan központi fekvésű tanyacsoport, ahol ilyen a szegedi, dorozsmai és kecskeméti határban már régen működő - köz- igazgatási szervet felállítani érdemes lett volna. A pusztákon természetesen a termények értékesítése is lehetetlen. Orvos sehol sincs, bába pedig mindössze négy-öt tanyarészen. A tanyai isi kóláknál és kér kinti apaállattelepen a gazdák marhalevelet kaphatnak s a ta- ínyai postaszolgálat naponkénti levélkézbesítéssel mindössze Gőbölyjá- ráson van megszervezve. Ilyen körülmények között tehát a mintegy 17.000 főnyi tanyai lakosságnak minden apró-cseprő ügyben a városba kell járni. Miután a városi orvosok a szegénysorai tanyai lakosságnak mindössze hetenkint egyszer tarthatnak re'ndelőórát az egyes pusztárészekeri, a tanyai népnek talán még a megsokasodott közigazgatási gönctoknál is súlyosabb problémája az orvoskérdés. A betegség nem igazodik a heti hivatalod rendélőórákhoz, hanem váratlanul kopogtat be és rendszerint éjszaka jön a baj. Ilyenkor a pusztai ember ha kocsija van, vagy akad jószivü szomszéd, aki megszánja kocsira ül és uttalan utakon, sötétben, esőben, téli hóviharban elindul a városba sokszor 15 —20 kilométeres távolságból orvost keresni. Ha nincs kocsija s a szomszédok sem segítik ki, gyalog teszi meg ezt: a sokszor 4 5 órás, keserves utat. órák telnek bele, amig orvost talál otthon s bizony 10 12 óránál hamarább alig tud a súlyos beteg, vagy életveszélyes állapotban lévő szülőanya orvosi segítséghez jutni. A magánosság börtönébe zárt emberek közül sokat vitt már el emiatt idő előtt a halál. Kiskunhalas város vezetősége hosz- szu évek óta igyekszik ezen a súlyos állapoton javítani, de pénzügyi okokból csak lasasn halad a tanyai nép ügye Miután állandó közigazgatási kirendeltségek felállítása óriási költségbe kerülne, s végeredményben a kérdésnek csak egy részét oldaná meg, közigazgatási kiszállásokkal próbálkoztak. Ez is hatalmas benzin- és napidijköltséggel járt s az eredmény nagyon kevés volt. Kiderült, hogy a 3 5 kilométeres körzetből összeverődött panaszkodóknak, kérelmezőknek az ügyét nem lehet véglegesen elintézni a tanyán, mert az egész városi irattárt és nyilvántartó hivatalokat nem vihetik a kiszálló tisztviselők magukkal. A tanyai.nép nem kiváltja a közigazgatási kirendeltségek felállítását, mert tudják, hogy gyakorlatilag csak a pótadó emelkedését jelentenék. Az orvoskérdését megoldását célozná az említett hetenkinti tanyai rendelés, de ez nem sokkal jelent a valóságban többet, mint azt, hogy az öregasszonyok, akiknek az idő miatt már mindenük fáj, hetenkint elmondhatják a városi orvosoknak ugyanazt a panaszt. Sokat javítana a tanyai nép helyzetén, ha a szétszórt tanyák között arányosat! elosztott és központi fekvésű iskolák telefonnal volnának ellátva. A város ebből a célból is tett lépéseket a posta- igazgatóságnál. A szükséges 3 100 kilométer hosszú telefonvonal és mintegy előre. Pest-PilisiSolt-Kiskun vármegye az útépítések terén szinte példátlan eredményeket mutatott fel az utóbbi időben, de ha a vármegye minden ecélból rendelkezésére álló pénzét Kiskunhalasra költené, akkor is egy évtized kellene, mire a nagy határ a szükséges köves- utakkal el lenne látva. Bár a‘ tanyakérdés lényegiében nem más, mint a közlekedési kérdés: akkor is csak a lényeg lenne megoldva s a tanyai lakosság még mindig sok költség és időveszteség árán juthatna hozzá mindahhoz, ami a Városlakóknak helyükben van. így tehát a város az elmúlt esztendőkben többször kísérletezett, hogy milyen könnyítéseket nyújthatna, a kintlakó népnek. 25 30 állomás berendezése azonban olyan óriási költséget jelentene, amelyet a posta a maga üzemi szájnlája terhére nem vállalhat, a város pedig hiszen három év óta viz alatt állnak az. adófizetők termőföldjei szintén nem bír el. Nem is szólva arról,'hogy anyaghiány van. Így aztán a telefonhálózat kiépítéséből sem lett semmi. Ilyen előzmények után jutott a város polgármestere arra a gondolatra, hogy a technika modem vívmányát, a rádiót lehetne legolcsóbban és leggyorsabban a tanyai magyarság érdekeinek szolgálatába állítani. A helyi honvéd kerékpáros zászlóalj parancsnokának segítségével a közelmúltban meggyőződött a halasi polgármester arról, hogy a gondolat kitűnő és megvalósítható. A honvédségnél használatos rövidhullámú adó-vevő készülékekkel létesítettek kapcsolatot a városháza és a tanyai iskolák között. Kiderült, hogy ezekkel a kisebb- teijesitrnényü készülékekkel is kifogástalanul érintkezhetnek 8 9 kilométeres távolságon belül. Mindössze arról van tehát szó, hogy nagyobb teljesítményű, legalább 20 25 kilométeres távolságra ható adó-vevő rádiókészülékeket kell gyártani és a 112.000 katasztrális holdon szétszórt 17.000 lélek életét máris jelentősen sikerül megkönnyíteni. Kísérletezések a tanyai közigazgatás egyszerűsítésére A polgármester megtalálta a helyes utat A városházán és a tanyai iskoláknál felállított rövidhullámú rádió elsősorban is azt jelentené, hogy ha baleset vagy hirtelen betegség fordul elő valamelyik tanyán, legfeljebb 3 kilométert kell menni az iskoláig. Onnan föl lehet hívni a mentőket és a mentőautó 10—12 óra helyett a legrosszabb esetben 1 2 óra alatt, oda pedig, ahol köves ut van, percek alatt kiviszi az orvost. El tudunk azonban képzelni olyan magyar közigazgatást is, amely lerázza magáról a bürokrácia csökevényeit és a hosszadalmas aktázás helyett a gyors elintézéseket választja. A különböző közigazgatási üzenetek hírvivői legtöbbször ma is az iskolásgyermekek. A lószemle, kutyaoltás, füárverés, himlőoltás, trachoma-vizsgálat s más a gaz:- dák összességét érdeklő határnapokról ma is leggyakrabban úgy értesülnek a tanyalakók, hogy a mezőőr, a lovas kéz- besitő a tanyai iskolánál elmondja a hirt gyerekeknek, akik aztán nemcsak otthon, de a szomszédoknak is elmondják, hogy mit üzent a »rendőr ur. Ezeket a híreket még gyorsabban lehetne köz- vetitemi a rádión. A pusztai rádióállomás kezelőjét azonban el lehetne látni idéző- Ievél nyomtatványokkal is. A rádión kö zölt sürgős idézést a tanító, vagy más megbízott azonnal tudná írásban továbbítani az iskolás gyermekek által. Természetesen nemcsak a hatóság munkáját könnyithetné meg a rádió, hanem a tanyák népének kényelmiét és érdekeit is szolgálhatná. Semmi akadálya nem volna annak, hogy a tanyai ember a" rádión keresztül, a szomszédságban Tévő iskolából érdeklődje meg mindazt, amiért most be kell a városba mennie. Megtudhatná például, hogy az adóhivatal vezetője milyen összegű törlesztés ellenében hajlandó a kitűzött árverést elhalasztani. Tájékozódhatna folyamatban lévő ügyének állásáról. Kérhetne sürgős bizonyítvány kiadását is. A bizonyítvány illetékét aztán leróná a hatósági, vagy postai kézbesítőnél. Ezer és ezer ügyben szolgálhatná a tanyai nép ügyét a rádió és a kényelem mellett rengeteg munkaidőt takaríthatna meg vele a tanyai magyar. | Amire senki sem gondolt! A háború után, az anyagkorlátozások megszűnésével és a gazdasági viszonyok rendes mederbe való visszatérésével, természetesen beláthatatlan jövője lenne a tanyarádiónak. El tudunk képzelni olyan időt, amikor minden alföldi tanyában lesz egy-egy a közigazgatás hullámhosszára is beállítható rádióvevő. Akkor a pusztai embernek még az iskoláig, vagy más tanyaközpontig sem kell elmennie a közigazgatás hireiért, hanem a napnak bizonyos órájában leül a készüléke mellé és meghallgatja, hogy mit üzen a városháza. Naponta kaphatna a III •“--------------—' É RTESÍTÉSI Halasi és H i t e I s Üzemágak kípitésére, u] üzemekhez szükséges épületek emelésére, meglevő épületek felújítására, tehenészet szerreiésére, állatállományok kicserélésére 2~15 évi időtartamra, úgynevezett »középlejáratú1* kötelezvényzövetkezet kölcsönöket folyósít. Ksen kölcsönök után utólagos félévi 4 |a%-os kamatot kel! fizetni, váltót adni nem kell I A m. klr. minisztériumnak 2130/1941. M. E. sz. rendelete alapján az 1942. évi munkálatok elvégzéséhez t«rm»l£el fellelek«! folyóaiiatmiB. Bővebb felvilágosítással szolgál ez I«ax«aiós&ff. Nagy Szeder István mérnök IV., Tábor ucca 21. Vállal-, mindenféle földmérési munkál — ingalan parcellázást, megosztást, mesgye helyesbítést, müvelési-ág változás, vízkár stb. felmérését és mindezektől térkép vagy vázrajz valamint szak- vélemény készítésé. Talajegyengetést és egyéb terveke készít, a munkát ellenőrzi és vállalkozóval elszámolja. Az általa készített és kiadott halasi, kunkéntmiklósi, bócsai (belterület, szőlők, tanya stb.) térképek, tanya- címtár nála beszerezhetők. Ugyancsak nála szerezhetők be — Édesatyja müvei : Halas története hat kötetben és Halas 1761. stb. évi állapotát feltüntető régi térképek is. tanyai gazda tájékoztatást a helyi piaci árakról és arról, hogy a kereskedők és szövetkezetek, mikor milyen árut keresnek. El tudunk képzelni olyan időket is, amikor a tanyavilág úthálózata már mindenütt kiépül. Akkor a terményértékesítő szövetkezet közli a kora reggeli híradásban, hogy azon a napon melyik utón halad végig bevásárló autója és mit vásárol. A tanyai ember pedig a megjelölt időpontban kiáll a mondott útkereszteződésre és időveszteség nélkül, — frissen tudja értékesíteni portékáját. Egyszóval: a tanyarádió gondolata a magyar tanyavilág lakossága szempontjából legalább is olyan jelentőségű ötlet,, mint az emberi kultúrának maga a rádió fölfedezése volt. A legolcsóbb s legtökéletesebb mód és eszköz arra, —« hogy megváltson rengeteg idő-, pénzt és sokszor életáldozattól másfélmillió munkás, derék magyart. Másfélmillió magyar álma . ■. Az elmúlt évtizedben legalább 1000 kötet vaskos könyvre való szónoklatot mondtak már el különböző tanyakonfe- renciákoti és értekezletekén, A tanyarádióra nem gondolt senki. A tanya- mentő apostolok nagy terveikben elhalmozták volna az áldott kinti népet minden elképzelhető és elképzelhetetlen intézménnyel. Legtöbbször olyannal, amit az érdekelteknek sem testük, sem lelkűk nem kíván. Divat volt nálunk abban az időben sokat beszélni, nagyokat mondani :keveset cselekedni. K a t h o n a Mihály kiskunhalasi polgármestert egész bizonyosan nem az a cél vezérelte, hogy egy jövendő képviselőválasztásnál voksolhat biztosítson magának a »mezei hadaknak« Nem akart és nem akar elismert, reklámozott Tanyaapostol lenni. — Csak ismeri a népe életét, ismeri a való tényeket, amelyekkel ‘számolni kell és az a szándék vezérelte, hogy elviselhetőbb életet biztosítson tizenhétezer magyarjának. Ezért kereste a kérdés megoldását a magyar ember egyszerű, de józan észjárása szerint. És igy talált rá az egyedül járható útra. Másfélmillió tanyaiaké magyar hiszi és várja, hogy a tányarádió gondolata nem sikkad el a közöny dudvájáhan, hanem megváltást visz a távolságok börtönében szenvedő magyarságnak. Tudja-e __hogy a világirodalom sok nagysága késő aggkorában irta meg legjelentősebb müvét? Sophokles már 80 éves volt, amikor. »Oidipus«-át megírta, Ranke csak 85 éves korában fogott hozzá hires világtörténetéhez, Goethe pedig 82 éves korában fejezte be Faustjának második résiét. . ..hogy 1700 körül számos tudományos vitairat foglalkozott azzal a problémával, hogy haSznos-e a fogak tisztítása? Akkoriban mégcsak különösen előkelő emberek gondoltak fogaik tisztántartására, ezt a műveletet azonban nem személyesen végezték, hanem a fürdőmesterre bízták, aki közös fogkefét használt. _1_i
