Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-02-06 / 11. szám

L\ oiii.il HA LAS! U J S A ü I ( hifUl 0, piti A halasi homokon tűzzel, vassal építik már az uj magyar életet Beszélgetés egy halasi iparosmesterrel, akitol valóban meglehet tanulni azt, mit jelent ez a szó : munka a kohók sziporkájában összekalapált aranyai, u minderről ennyit mond: P/C‘i kilencszázbiis/onötben és a következő években harminc emberrel dolgoztam ebben a műhelyben. A hires nagykerekü homokon, nehé/talajon ki­tünően használható magánjáró cséplőgé­pekből is tőlem rendelték meg ezeket a gőzgépckét, amelyeknek minden da­rabjai az én műhelyemben készítettük. Ma valamennyivel csöndesebb az ipar. De azért most is heten vagyunk munkások és nem igen kerülhet a mű­helybe olyan munka, amit mi el ne tud­nánk végezni. ^-iiali János nem igen akar dicseked­ni. Nem keli neki az ingyen reklám mondja , de aztán mégis csak bevallja, mivel is foglalkoznak ebben a világtól messzire esett alföldi város úgyneve­zett lakatos műhelyében?« Vabmiikoi kocsikat, most gépeket gvártunk. Vasöntés, rézöntcs, esztergá­•yozás, gyululás, marás, úgy megy itt, mint i 'kármelyik beharangozott gyár­telepben. Olyan irolorfejeket is készi- tlink, amikért eddig Budapestre, vagy még tovább, külföldre kellett menni. /iiali Jánosnak egyik fia gépészmér­nök, a másik magyar katonatiszt, aki odaálll édesapja üllője mellé megdol­gozni a vasat. Sokat beszélünk mostanában uj élet­ről, á1 állításról és a magyar polgári osz­tály kötelességeiről. Mát esik el kell menni Oláh Jánosok műhelyébe, hogy mindenki megtudja, ini az a gyakorlati elet és hogy ezt az. uj teremtő magyar életet a tűzben és a \asban kovácsolják, nem pedig elméletben. I n pedig, a > gyüttinönt boldogan és hálásan szorítottam kezet azzal a ha­lasi magyar iparossal, aki ime bemu latta nekem a halasi emberek egyszerű, dolgos és útmutató életét. Az idén befagyott a halasi vásár Valamikor háthatárban hires, ne veze­tés esemény volt a halasi vásár. De az idén egyszerű szóval mondva: behí­vott. S/ ged, Szabadka, Kecskemét és Félegyliá/.áról özönlőitek ide a gizdák, hogy felcseréljék, % agy eladják jószá- jvaikat. Szerdán alig mozdult ki vidéki em­ber a hajlékából, hogy elkocsikázzon a lialasj vásárra.’Rosszak az utak és kár strapálni az állatot, meg aztán takar­mányhiány is \m, ami nagyban lecsök­kentette az állatok forgalmi értékét. Legtisztábban a hivatalos statisztika mutatja, milyen is volt tulajdonképpen az idei, ámatiásái^Összeseit 335 jószág tséráli gazd it. Köztük bármim4 honvéd ló, nyolcvan szarvasmarha, tizenöt két- ltárom é\ közötti ló, nyolcvan sertés, íiz kecske, a többi apróbb állat. Tavaly ugyanekkor 12o0 passzust írtak át, qjnia legélénkebb bizonyítéka a szerdai vásár lecsökkent forgalmának. Az. árak elég magasak voltak. Fiastc­hén 1000 1200 pengőért cserélt gaz­dát. Valamire való lovat 1500 pengőn alul nem adtak el. A kirakodóvásárról sem lehet külö­nösebb beszámolót írni. Helypénzben 1 ól5 pengő jött be a város k aszájába. Nagy tömeg mozgott a sátrak körül, de komoly forgalom nem igen volt. Inkább a? íjcsópénzii dolgokat keresték s azok a kereskedők, akik efajía holmikkal jöt K k a vájárra, nem igen csalódtak szá- tmitásritbrii. Voltak, akik hatvan pen­gős bevételre számítottak és százhatvan pengővel zárták a na*W;. • " Különösén a bazárosok kerestek, no jneg a cukorkaárúsok, akiknek jól. jött az Influenzás idő- Nagy kelendősége volt a köhögés« cukornak. Vigasztalódjunk. Lesz még Halason vásár jobb is és akkor színesebb és ér­dekesebb beszámolót is Írhatunk majd erről a napról, amely valamikor ünnep­napja volt a halasi népnek. Nehéz sora vau az idegenből jött uj | ságirónak. Az úgynevezett »gyüttmönt« emberrel szemben mindenütt nem- ( csak Halasiul bizonyos tartózkodással viseltetnek. I miin is igen nehezek az első Kpések, már esik azért is, mert vi­gyázni keli, nehogy olyan dolgokat le- cíezzeiiv fel a »gyüttmönt.., amik a ha­lasi polgárok könyökén nőnek ki. Híres embert keresek Így hát a régi gyakorlathoz foly a mód­iam jómagam is. ÍZz pedig annyiból áll, hogy mondjuk, megáll az ember a Piac­téren és megszólítja az első utjáb i eső embert. Mondjuk így: Van-e | l ikason hires ember? Van-e? Nincs itt egy se, akinek hire ne volna. Akad, akinek olyan disz­naja született, amelyik fiú is, meg lány is... Fiát nem egészen ezt keresem, ha­nem olyan polgárt, akit becsül a nép, mert egyszerű, dolgos s az. élete példa­kép s akiről főleg nemigen írogatnak. Olyat is ismerők válaszolta erre az egyik nyugodt bes'/édü kunmagyar. -- Mönnyön csak el 2. i I a h János laka­tosmesterhez, mond az magának érde­kes dolgokat. Egyszerit iparos ember, akinek hire van... Ez érdekelt. Be is köszöntöttem hozzá és nem csaLSdt un. Fiatal vagyok, mert örökké dolgoztam . . . Szivet didergető idő van odukünnt. Üresek az uccák, es ik ilyenfajta árva i-mber kóborol mostanában a halasi ég­tájon, mint én és valami kis, melengető emberi találkozásra vágyik. fc*./.iían János bátyám megvigasztalt is Trőgp-iVj»-..' ■■ r- A-cgt. és értelmes SŐ-4-4&' fart ,ütem a téT- iagyütf éh'léi. v­A munkás, alkotó erejű magyar ipa- rüssaí és jő családapával beszélgethet- 7 lem. Hatvankét éves és reggeltől-estíg ott áll a munkaasztala mellett és csak egyel ismér: a munkát... — Tudja mért vagyok még mindig •ilyen erős és ilyen fiatal? — kérdezte tőlem beszélgetés közben. •: — Azért, mért fiatalabb koromban, -de még mostanában is, még vasárnap is, húsz órát dolgoztam naponta... Ép- •pen csakhogy aludni engedtem, magam, aztán nekiálltam meggyürkőzni a vas­sal... ■vFélgatyát örököltem ... pesj ‘u^p'k a magyar iparos életnek reg.é- sület 4ő0.bo^o.cry jroj^ róla, azárt teszem, 3.266.41 P. Egy*dannyian, -hol van és mi­kok) 3C0.36/.Ó1 D**- Juie és mire lehetünk 1,224.482 P, Fel nett; 678.52 P. Átmeneti tél kezdődött el az Nyereség áthozat a rg. Folyó éVí nyereseg 1/élgatyát örököltem, sen: 3,220.743.41 P- falason mondani 'két okiadon 5/.146.35 1 nberrőh EREDMLN v -SZÁMLA 7- Utána mint bér 31-én. VESZTESÉG; öt és fél évig 85.448.lo P. üz.eÖLwm. Bejártam egesz P. Személyzeti voltam Bécsben Adók és iLe^émetországban is. Tanulni nyereségáih^i'1 tudtam azt, hogy ebben reseg lj.rioi csak az kapaszkódhatik meg, P. N YERF-iazkodík a fejlődő élethez és p* vr marad meg csökönyösen az apák tói tanult életformák mellett. Holtig tanulni... — Mondhatom, ma is azt csináljuk á fiammal együtt, aki érettségizett és zászlósi rangja van a hadseregben. Fej lődni, képezni magunkat, tanulni és min­dig csak tanulni... mert hatvankétéves íejjeí mondom magának, most, hogy sokat tudok, gyakorlatom is van, most érzem, hogy semmit sem tudok... 1 iszta bölcsesség árad Zilah bácsi sza- S2.avc.ib0i. A racionalista élet törvénye ez, amibe/ nem jut el irigyen senki sem. Zfíah János se jutott el. Azt hiszem nem kell különösképen részleteznem, — mekkora vagyona volt alig néhány év­8= eze'óít és a külső körülmények hogy " kották ki kezéből ezt a vasban ,és Intézkedést tettek az árvi. veszély elhárítására Bárczay István államtitkár az uj kormánybiztos, nyilatkozott az árvízveszélyről Bárczáy János földm ívelés ügyi ál­lamtitkár, az uj árvízvédelmi kormány­biztos szerdán tájékoztatta a sajtót azoK- ről a kormányintézkedésekről, amelye­ket az árvíz-veszedelem elhárítása érde­kében a kormányzat szükségesnek tart. Ma még nem lehet árvízveszélytől"tar­tani és bizik abban, ha az árvizek és a belvizek fellépnének is, a veszedelem leküzdhető lesz. A kormán) biztos nyilatkozata meg­nyugtatja az árvízkárosultakat, mert mint mondotta — a felkészültséget min­den irányban igyekeztek tökéletesítem. Már most helyszíni szemléket tart azo­kon a helyeken, ahol az árvízvédelem szempontjából intézkedni keli. Nemcsak a töltések közé fogott fo­lyók ellen védekeznek ezidén, hanem a belvizek és a talajvizek ellen is. Nyilatkozata szerint kedvezőtlen kö­rülmény a már eddig is leesett igen nagy hőtömeg. 1940 őszén és a múlt é; folyamán mintegy 30 millió pengő ál­lamsegély felhasználásával nagyobbsza- básu vizmentesitő munkálatok történtek. 7300 kilométer hosszúságban uj vízle­vezető csatornákat készítettek. A csa­tornarendszerekbe olyan nagy területe­ket kapcsoltak be, amelyeknek vizleve- zetése eddig egyáltalán nem volt meg­oldva. Ennek ellenére még mindig fenn­áll a veszély, hogy a megnövelt belvíz­csatorna-hálózat sem tud megbirkózni a lezúduló víztömegekkel. Kötelessége erre rámutatni, hogy minden érdekelt számolhasson az esetleg ráháruló fel­adatokkal. Az árvízvédelmi "kormánybiz­tos előadása után Pórázsnay Pál miniszteri tanácsos elmondotta még, ■hogy szükség esetén a katonaságot is igénybe veszik az árvízvédelmi munká­latokra. A műszaki embereket és a ku­bikosmunkásokat kataszterbe vették. — Hordozható bankokat helyeztek készen­létbe, a veszélyeztetett pontokra homok­zsákokat készítettek. Komoly idők küszöbén Még nincs is egy es/ffiidcje mini hogy Bírdossy I ás/ló, volt biliéin kövelünk, alig három hónapos kidug minisztersége után a felejthsiet! n »• lékií gróf Telek i Pál tragikus Ital íj után Magyarország mjnis/tcrclnökc letj S ha végig gondolunk ■*/ elmúlt év e j menyein, meg kell állapítanunk, ltod Bárdossv László és kormánya e lövi idő alatt és valóban rendkívül neh< •körülmények között igen sokai tett nemzet érdekében. Bei] o'itikai vonatki zásban megoldott számos szociális <1 gazdasági kérdést, nyugvópontra jil balta a zsidókérdést, okosan álgondot intéz kedésekkel s főleg a rendelkezési: álló készletek arányos és igazságos q oszlásával biztosította az ország köze látását, külpolitikai téren pedig megért sitette a Duna-medcncében a rnagy nemzet helyzetét. Hogy milyen szerencsés és e.rednn nyes külpolitikát folytatott Bárdos? László és kormánya, azt legjobban közelmúltban lezajlott látogatások biz< nyitották. R i b b e n t r op birodalmi kii iígymjniszter, C i a n o olasz királyi kii ügyminiszter és Kejteí vezértábornq látogatásai a magyar nemzet kivétele megbecsülését jelentik és egyben alka. mat adtak arra, hogy előkelő vend: geink a magyar kormány vezető t ény z zóivel alaposén megtárgyalják mindazc kát a kérdéseket, amelyek bcnnünlcö és az európai népeket közelről érinti nek. t kérdések között természetesen els helyen áll Európának a bolsevizinus e len vívott harca. Tisztában kell lennün azzal, hogy ez a Jiarc minden európ: nép legfontosabb éleíérdekeit érinti természetesen ennek a harcu k kimene telétől függ a magyarság jövő sorsa 5 boldogulása is. Ennek a küzdelemnél az oroszlánrészét a németek vállaltai- de részi k'-l! ebben a küzdelemben ver nie minden öntudatos népnek, amef: a maga nemzeti létét az uj Eurépába biztosítani kívánja. Európa ön védetni harca fof) ik ma a bölsevbznutk eáifr nekünk is meg kell védenünk nerrize tünket, otthonunkat, családi tűzhelyein kei, asszonyainkat és gyermeké nket £ harcolnunk kell azért, hogy magyar éle let élhessünk továbbra is ezen a íöldör Kétségtelen tehát, hogy nemzetün most nagy és fontos elhatározások élőt áll. Nem lehetünk tétlen nézői ennek a önvédelmi harcnak s hálát adhatunk Gondviselésnek, hogy a Szovjet ellen háború mintegy 1500 kilóm éterre ha tárainktól folyik. A német hadsereg é a’szövetséges országok katonái — ke zöttük méltó helyen a magyar honvédé! — már eddig is su/yos és igen érzá kény csapásokat mértek az állig íelfegjr verzeg bolsevizmusr.a, de tisztában ke lennünk azzaí, hogy az orosz szovje húsz éve készült erre a háborúra, m; után alig leplezett célja mindig az volt hogy egész Európát boisevizálja és ; kétezer éves keresztény civilizációt rom badöntse. A magyar nép ezer esztendővel ez előtt véráldozattal foglalta el itt helyé a Kárpátok medencéjében és hivatása mindig abban látta, hogy Európát s kereszténységet a Kelet felől fenyeget» v eszedelmek ellen megvédelmezze. Ez a történelmi' hivatásunkat kell most i betöltenünk, amikor hatalmas sző v et só geseink oldalán rendelkezésre álló erő inkhez képest, veszünk részt abban ; küzdelemben, amelynek végső célja a istentelen bolsevizmus megsemmisítés és a biztos, nyugodt magyar jövő meg alapozása. SS s * t esi Üzemagak kiépítésére, uj üzemekhez szükséges épületek emeiesere, meglevő épületek felújítására, tehenészet «»ervexésére. állatállományok k?o?<»ré!ósére 2—15 évi időtartamra, úgynevezett „középlejáratú“ kötelezvény­kölcsönöket foiyósit.y ttfiosouok után utólagos 4 |270-os Kamatot keü fizetni, váltói adni nem kelll 4 in. ktr minisztériumnak 21501941 M. E. sz. rendelete alapján az 1942. évi munkálatok elvégzéséhez hiteleket foly6si»8i«ía felvtláőosítással szolgál Halasi HíieiszövetNeift

Next

/
Oldalképek
Tartalom