Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-03-19 / 23. szám

március 19 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 Lelkes ragaszkodás, mélységes szeretet fogadta vitéz gróf Teleki Mihályt halasi látogatása alkalmával Hazafias lelkesedéssel ünnepelte Halas közönsége a magyar szabadság ünnepét Az idei március 15-ikét impozáns : külsőségek között ünnepelte meg j Kiskunhalas város s az ünnepségek j fényét emelte, hogy ezúttal váro­sunkba érkezett vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, országgyűlési képviselőnk is. A vá­ros képviselője mondta a szabadság­ünnepen az ünnepi beszédet, meglá­togatta az egyesületekét s a város közönsége mindenütt kitörő lelkese­déssel fogadta népszerű országgyű­lési képviselőjének, a kiváló állam- férfiúnak megnyilatkozásait. Az ünnepséget, miután egész nap erős szélvihar dühöngött, az eredeti tervtől eltérően a Városi Színházban rendezték meg. Már a korai délutáni órákban zsúfolásig megtöltötte a kö­zönség a Szinház összes férőhelyeit és igen sokan az utcára szorultak. Fél 3 óra tájban megérkezett a vá­rosházára vitéz dr. Endre László, a vármegye alispánja Pálházy Endre dr. főjegyző kíséretében, majd a fő­bejárat elé gördült vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter autója. A miniszter titkára, Vaszary László dr társaságában érkezett. A polgármester üdvözli a minisztert Az autóból kiszálló minisztert Kathona Mihály dr polgármester me­leg szavakkal üdvözölte : — A város közönsége nevében — mondotta többek között — nyújtom át ezt a szép virágcsokrot, melyet örökzöld ággal fűztünk körül. Ez az örökzöld ág Kiskunhalas város né­pének soha el nem múló háláját és szeretetét jelképezze. Tudjuk, hogy ' Nagyméltóságod, mint a város pol­gára, fajtáját szerető magyar testvé­rünk jön mindig ide s különösen nagy öröm számunkra, hogy ezt a napot, a szabadság szent ünnepét azzal a férfiúval ünnepelhetjük, aki­nek ősei 1848-ban is kiálltak a ma­gyar faj mellett s aki maga is a ma­gyar népért küzd felelősségteljes ál­lásában. A polgármester szavaira vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi mi­niszter keresetlen szavakkal vála­szolt. Megköszönte az üdvözlést, majd ezeket mondotta: — Szinte fájlalom, hogy az utób­bi időben oly keveset jártam ebben a városban, de minden percem el van foglalva, sokszor éjjel-nappal dolgozom. Úgy éreztem azonban, hogy mindezek ellenére is, ezt a na­pot kötelességem veletek ünnepelni. A miniszter nagy lelkesedéssel fo­gadott szavai után a vendégek rö­vid időre a polgármesteri hivatalba mentek, majd átvonultak a Színház­ba, ahol ekkor már feszült figyelem­mel várta az ünneplő közönség a vendégeket. A földművelésügyi mi­nisztert és vitéz dr Endre László alispánt a közönség, amikor a szín­padra léptek, rendkívüli lelkes ün­neplésben részesítette. A Hiszekegy után amelyet a ka­tonazenekar játszott el, dr Kathona Mihály polgármester üdvözölte igen meleg beszéddel az illusztris ven­dégeket. Bagó Dénes szavalata és az Iparos Dalkör éneke után vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra és méltatta rendkívüli nagyhatású be­szédben március 15 jelentőségét. A földművelésügyi miniszter beszéde A miniszter beszédében arról szólt, hogy a nemzeti feltámadás első emlékünnepétől kilenc évtized választ el bennünket, ami elég nagy idő lenne ah­hoz, hogy felejtsünk. Hála Istennek azonban a magyar nép emlékezeté­be van vésve a nagy szabadságharc minden fázisa s igy azt az időt elfe­ledni soha nem fogja. A magyar nép mindig nagyrabecsülte a történe­lem nagyjait. A továbbiakban a miniszter arra mutatott rá, hogy 48-ban a feudaliz­mus akarta megakadályozni az uj szabadságeszmék érvényesülését, most a liberálizmus vette át az «al­kotmányvédelem» szerepét. Akkor az abszolitizmus igáját nyögte a ma­gyar nép utána pedig a liberálizmus jött s igyekezett a parlamentárizmus fundamentumát aláásni. A liberális rendszer termelte ki a kapitalizmust, amely épugy mint mint 9 évtizeddel ezelőtt a feudalizmus, megakarta akadályozni azt, hogy itt egy uj, a réginél egészségesebb szociális rendszer alakuljon ki. Megakarták akadályozni a reformgondolatok ér- vényrejutását s ezzel megbénították a nemzetet további fejlődésében. — Nekünk tehát most — mondta a miniszter — minden erőnkkel, tán- torithatatlanul küzdenünk kell, hogy azokat a reformokat, amelyek a nemzet újjáéledését és fejlődését biz­tosítsák, megtudják valósítani. Az egyetemes Magyarország érdekei fo­kozottabb áldozatot követelnek s nekünk ezeket az áldozatokat minden körülmények között, bármi­lyen nehézségeket is gördítsenek az utunkba, meg kell hoznunk — (lelkes éljenzés).* Ehhez azonban el­sősorban is szükséges, hogy minden­ki, aki magyar, aki magyarnak érzi magát a magyar sorsközösség ér­zése hasson át, mert csak igy érhet­jük el, hogy egy uj boldog Magyar- ország támadjon a mostani meg­csonkított országunk helyébe. — Negyvennyolcban nem törőd­tek a népi eszmével. Kossuthot, De­ákot és a többieket forradalmárok­nak tekintették. Miért ? — Csak — , azért, mert azok egy uj Magyarors- szágot akartak életre hívni, mert j megakarták valósítani ama eszmé- I két amelyek szabad, független szo- i ciális Magyarország boldogulását i lettek volna hivatva elősegíteni. A 1 hires pozsonyi Diéta azonban meg­hiúsította ezeket a törekvéseket. Meghiúsította a törekvéseket; de az I eszmét nem tudta megtörni. Az esz­me ha valamivel később is, de dia­dalmaskodott. Diadalmaskodott azon j a március idusán, amelynek kilenc­venedik évfordulóját most ünnepel­jük. (Éljenzés). — Nekünk — mondotta gróf Te­leki Mihály — nincs szükségünk idegen eszmékre és idegen gondola­tokra, nekünk a magyar nacionaliz­mus felvirágoztatásán kell dolgoz­nunk (éljenzés). — Egy erős, de szociális kormány kell az élen, amely a mi viszonya­inknak megfelelően, építő munkát tudjon végezni. Mindent meg kell te­hát tennünk, hogy a magyar sors­közösség gondolata mind széleseb­ben átplántálódjék a néprétegekbe. Nekünk kedves magyar testvéreim, elsősorban is a magyar alföld tanyai népét kell megerősítenünk. (Éljenzés). Ezután arról beszélt gróf Teleki Mihály, hogy ezen a március idu­sán ugyanolyan követelményekkel kell fellépnünk mint akkor. Nem le­het tétlenül nézni a körülöttünk zaj­ló eseményeket, erősen fegyverkez­nünk kell nekünk is, mert egy nem­zet erős hadsereg nélkül nem lehet átütőerejü. Dicsérő szavakkal emléke­zett meg a magyar honvédség Kár­pátaljai hőstetteiről, majd igy fejezte be ünnepi beszédét: — Erősen fegyverzett hadseregre van szükségünk, Kárpátaljai hős­tettekre. Ez adjon erőt arra, hogy a márciusi eszméket híven tudjuk szolgálni. Ezt várja tőlünk március idusa. A földművelésügyi minisztert be­széde után lelkesen ünnepelte a nagyszámban összegyűlt közönség. Az ünnepély további részében a katonazenekar indulókat játszott, a Kath. Legényegylet vegyeskara énekszámokat adott elő, Mécsei Elza tanítónő «Márciusi ének» c. verset szavalta el és a Városi Dalkör éne­ke után Grolyó János rk. lelkész mondott ünnepi beszédet. Igen nagy tetszéssel fogadott beszédében már­cius 15 jelentőségét méltatta. Két órán Keresztül fogadja a miniszter a hozzáfordulókat A város színházban lezajlott ün- | népség után a közönség a hősök emlékművéhez vonult s ott a város koszorúját, majd a helyőr­ség koszorúját tették a szobor alap­zatára. Innen ismét a városházára ment vitéz gróf Teleki Mihály föld­művelésügyi miniszter és kísérete, ahol a miniszter közel két órán át fogadta azokat, akik valamilyen ké­réssel vagy panasszal hozzá fordulni akartak. Hat óra tájban a miniszter és a vendégek ellátogattak Kathona Mihály dr polgármester lakására, majd hét óra után elindult a föld­művelésügyi miniszter, hogy meglá­togassa a társadalmi egyesületeket, ahol ezen a napon szokásos vacso­rákat megrendezték. Az egyesületekben A földművelésügyi miniszter útja először is a Polgári Olvasó Körbe vezetett, ahol igen szép közönség gyűlt össze ebből az alkalomból. Fa­ragó Olga virágcsokorral üdvözölte. Vacsora közben Bácsalmási Antal dr. mondott ünnepi beszé­det, melyben a Főméltóságu Kor­mányzó Urat méltatta s a szabad­ság, egyenlőség és testvériség há­rom eszméért folyó mai, uj reform- korszak jelentőségét méltatta. Lel­kes tapssal fogadott beszéde után a földművelésügyi miniszter emelke­dett szólásra. Beszédében rámuta­tott, hogy képviselővé választása után elhatározta, hogy minden esz­tendőben más-más egyesületben vesz részt a március tizenötödiki ünnepi vacsorán. Tavaly szeretett volna már jönni a Polgári Olvasó Körbe, azonban épen március 15-ére virradó éjszakán határozta el a mi­nisztertanács, hogy elindítják hős honvédeinket Kárpátalja felszabadí­tására. Nagy örömére szolgál, hogy most jelen lehet ebben az egyesü­letben, ahol mindenkor a tiszta és igazi magyar gondolat volt az, ami az embereket társadalmi állásra te­kintet nélkül összehozta. A miniszter ezután március 15-e mai jelentősé­gét méltatta. Kitörő lelkesedéssel fo­gadott beszéde után még elbeszél­getett a jelenlevőkkel a miniszter, majd kíséretével elindult, hogy föl­keresse a többi egyesületben össze­gyűli tagokat, is. A munkás és a munkaadó között nem ssabad különbséget tenni A miniszter és kíséretének útja elő- zes Károly méltatta azt a történelmi szőr a Függetlenségi 48-as Körbe ve- | jelentőségű munkát, amit vitéz gróf Te- zetett, ahol Tegzes Károly és Török i leki Mihály földművelésügyi miniszter István fogadták a vendégeket és Teg- ' a magyar gazda, magyar kisbirtokos

Next

/
Oldalképek
Tartalom