Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-02-13 / 13. szám

február 13 Kiskuahalas Helyi Értesítője 3 liléik Bukin Mikily kentalkní szolyilata Németh Buhin Mihály az elmúlt védés jogossága ellen, Isten azon­vasárnap tartotta meg bemutatkozó szolgálatát a református templom­ban. A gyülekezet nagy érdeklődés­sel várta a város szülöttjét ősi ka­tedrájára. A kijelölt alapige a Római levél 3. rész 5-7-ig tartó verse volt. Azt a nehéz kérdést vetette fel alap­igéjéből, hogy a sok szenvedés, ami egyénre és népekre reászakadt ho­gyan értelmezhető ? Joga van-e Is- , tennek a jóknaktetszőket büntetni, j Nagy, örök pernek nevezte ezt a i kérdést. Az ember tiltakozik a szén- * ban büntet s kezét nem köti meg az ember tiltakozása. Kifejtette, hogy. mindig az Istennek van igaza. A gyülekezet megelégedéssel és együttérzéssel hallgatta meg Németh Buhin Mihály prédikációját. A szó­széken a gyakorlott amber közvet­lenségével beszélt. Hangja tisztán csengő s alkalmas a nagy templom megtöltésére. Bemutatkozó szolgá­lata rokonszenves volt. (Ván Benjámin) Minisztertanács dönt az uj árrendszer bevezetéséről Kaesóh Bálint dr. árkormánybiztos az uj árrendszerre vonatkozó részle­tes előterjesztést elkészítette. Az uj rendszer — mint már jelentettük — rugalmas keretek között szabja meg az árképződést. Értesülésünk szerint a nagyfon- tosságu előterjesztést Kaesóh Bálint dr. először Varga József kereskede­lem és iparügyi miniszter elé ter­jeszti aztán a teljes anyag né­hány napon belül a gazdasági mi­nisztertanács elé kerül. Itt vitatják meg az uj árrendszer és általában az árellenőrzési tervezet uj rendel­kezéseit, amelyeket természetesen nagy érdeklődéssel vár a magyar gazdasági élet. Halálos baleset a darálómalomban A felvidéki gazdák elhalasztották halasi tanuimányutiukat Hetenként húszezer naposcsirkét tenyésztenek a keltető központok Gazdaközönségünk anyagi helyze- tének további javítása ésakorairán- j tani való csirke tenyésztésének szé- j leskörű meghonosítása céljából a m. | kir. földmivelésügyi minisztérium j felállított tiz keltetőközpontot igy ! Halason is egy központot. A köz- j pontok már teljes üzemmel dolgoz- j nak és hetenként több mint 20.000 ; naposcsirkét tenyésztenek. A kelte- i tett naposcsirkékből elsősorban a j visszatért kárpátaljai terület részére i 10.000, a szatmár vármegyei Ínsége­sek részére 5.000 és a Duna-Tiszakö- zének gazdái részére 20.000 napos­csirke kerül a rendes megrendelésen felül kiosztásra. A naposcsirkék térítési árát a mi­nisztérium anyagi hozzájárulása foly­tán kedvezményesen állapítják meg és azok csomagolási költségét is a minisztérium viseli. A korai rántanivaló csirkék te­nyésztésének felkarolása utján tö­rekszenek az egyes törvényhatósá­gok közjóléti szövetkezetei tagjaikat támogatni azzal, hogy a keltető köz­pontoktól vásárolt naposcsirkék ki­osztásával a támogatásra szorulókat hasznos munkaalkalomhoz juttatják. Január hó 1-ével kötelező a tehetősebb iparosok könyvvitele A városok iparosainak az elmúlt j napokban kézbesítette ki a m. kir. adóhivatal azt a végzést, amely a kötelező könyvvezetést írja elő. Minthogy ezt a végzést a legtöbb kisiparos is megkapta, egy iparos­küldöttség kereste fel Boczonádi Szabó Imre országgyűlési képvise­lőt, akinek közbenjárását kérték. A képviselő érdeklődésére illeté­kes helyen kijelentették, hogy az ipartörvény értelmében ez évtől kezd­ve minden, legalább három segédet foglalkoztató iparosnak a legfonto­sabb nyilvántartást, beszerzési és pénztárkönyvet valamint anyagrak­tár könyvet vezetnie kell. Ha az adó­hivatal tévedésből a kisebb, három segéden alul dolgozó iparosnak is kézbesítette volna a végzést, egyen­ként felebbezzék meg s abban iga­zolják, hogy nincs három segédjük, így. a felebbezések során alkalom nyílik a tévedések kiküszöbölésére. cukrászda legújabb különlegességeit Harmat u. 2 Tulajdonos Február 26-tól március 9=ig Katonai ellenőrzési szemle lesz Halason A város vezetősége most tette közzé a honvédelmi miniszter rendeletét a katonai ellenőrző szemlére vonat­kozólag. A megjelenési napok úgy a katona­viselt legénység, mint a tisztek, tiszt­jelöltek, stb. részére a közgyűlési terem­ben az alábbiak: Akik az 1889, 1890 és 1891. években születtek február hó 26-án, akik az 1892, 1893 és 1894. években születtek február hó 27-én, akik az 1895, 1896 és 1897. években születtek február hó 28-án, akik az 1898, 1899, és 1900. években születtek február hó 29-én, I akik az 1901, 1902, 1903 és 1904. évek- I ben születtek március hó 4-én, akik az I 1905, 1906 és 1907. években születtek március hó 5-én, akik az 1908, 1909 és 1910. években születtek március hó 6-án, akik az 1911, 1912 és 1913. években születtek március hó 7-én, akik az 1914, 1915, 1916, 1917 és 1918. években szü­lettek március hó 8-án. Végül az 1888, 1887, 1886, 1885, 1884, 1883, 1882, 1881 és 1880. években született tisztek, tiszt­jelöltek, lelkészek, tisztviselők, tiszt­viselőjelöltek, hadapródok és tart. tiszti vizsgán megfelelt karpaszományosok (légi egyévi önkéntesek) részére tiszti bemutatás március hó 9-én. Meplaknlás elölt a megyei közjóléti szövetkezet Pestvármegye közgyűlése hétfőn tár­gyalta nagybarcsai Barcsay Ákos főis­pán elnöklete mellett a vármegye köz­jóléti szövetkezetének vitéz Endre^Lász­ló alispán által készített tervezetét, s ennek kapcsán beterjesztette az alispán a szövetkezet 5 éves munkatervét. A terv szerint ezután az ínségesek nem pénzbeli segélyt fognak kapni, hanem a városok által beszedett inség- járulékok felhasználásával munkaalkal­makat fognak teremteni. A közel ötmilliós előirányzatból a e legkülönbözőbb munkaalkalmakat te­remtik meg. Ezernél több kislakás épí­tését is tervbevették, amely igen rok ,munkáskezet foglalkoztatna. A szövetkezetnek igazgatósági és me­gyei tisztviselőkből álló irányitói semi- féle tiszteletdijat nem vesznek fel. A megyei közjóléti szövetkezet a leg­közelebbi hetekben hivatalosan is meg fog alakulni. A város előzőleg a földmivelésügyi minisztériummal tárgyalja meg a hütőház építésének ügyét és úgy viszi a Közgyűlés elé Az elmúlt héten dr. Kathona Mi­hály polgármester, Dobó Kálmán mű­szaki tanácsnok és Medveczky Ká­roly gazdasági főtanácsos Kecske­méten és Czegléden járt, hogy az ot­tani hütöházat megnézzék. Utazásuk célja az volt, hogy meggyőződjenek arról, hogy a czeglédi és kecskemé­ti hütőház rentábifis-е és a kapott fel­világosítás alapján tegyen a város a képviselőtestületnek javaslatot a vá­ros közönségére olyan fontos ügy­ben. Dr. Kathona Mihály polgármester a hűtőház ügyéről a következőket mondotta lapunk munkatársának : — Két városban, Kecskeméten és Czegléden néztük meg a hűtőházat. Kecskeméten 50 vagon befogadására alkalmas hütőház van magánkézben. Dacára, hogy a Benedek cégnek is van ott hűtőháza, mégis rentábilis üzem. Gyümölcs és húshűtésre van berendezve és felépítése 450 ezer pengőbe került. A hütöházat bővíte­ni akarják, mert kicsi, különösen a mai körülmények között. — A czeglédi hütőház városi üzem, a vágóhíddal kapcsolatban állították fel, kizárólag húshűtésre. A Mező­gazdák Szövetkezete és a Hangya használják főleg. 50 vagonos, de Czegléden is bővíteni akarják. Czeg- lédről nagyobb mennyiségű sertés, szarvasmarha és juh megy. exportra és az üzem igen nagy hasznot ad a városnak. — A kecskeméti főispán és a két város polgármestere igen értékes felvilágositással szolgált nekünk. — A hűtőház ügyét előzőleg a föld­mivelésügyi minisztériummal kívá­nom megbeszélni, már a hütőház nagysága miatt is és azután az ügy­et a képviselőtestület elé viszem. S3 EB Nagy érdeklődéssel és lelkes hangulatban zajlott le a MANSz első nemzetvédelmi előadása A Mansz nemes törekvését nagy meg­értés kisérte városunk közönsége részé­ről, mert vasárnap délután fél 6 órára az érdeklődő közönség zsúfolásig meg­töltötte a közgyűlési termet. A dicséret hangján emlékezhetünk meg városunk magyar asszonyairól és leányairól, akik megértve az idők komoly szavát régen nem látott hatalmas tömegben gyüle­keztek össze, hogy meghallgassák az első nemzetvédelmi előadásokat. Ott láttuk még a helyőrség tisztikarán sk nagy küldöttségét és sok férfi hallgatót is társadalmunk minden rétegéből. Az előadássorozatok megnyitását még ün­nepélyessebbé tette az, hogy a szépen feldíszített teremben a helyőrség zene­karának előadásában felcsendültek a Hiszekegy dallamai, majd F r i d r c h L a j о s n é a Mansz kultúr elnöknö lelkes szavakkal köszöntötte az előadó­kat és a közönség nagy tömegeit. Azu­tán dr. Kathona Mihály polgár- mester mondott gondolatokban gazdag megnyitó beszédet, rámutatvá, hogy a Mansz milyen fontos missziót teljesít ezekkel az előadássorozatokkal. A megnyitó beszéd elhangzása után Szentgály Dezső alezredes tar­totta meg tartalmas előadását а «A nő a légcltalom szolgálatában Lmmcl. Előadásában világosan körvonalazta, hogy háború esetén a nők milyen irá­nyokban végezhetnek értékes munkát a légoltalom keretében. Azután pedig dr. Monszpárt László kórh. ig. főorvos a tőle megszokott, igazán a szívből jövő me­leg szavakkal ismertette azt, hogy há­ború esetén milyen kötelességek várnak az ápolónőkre és állandóan fokozódó érdeklődés és figyelem közt végig ve­zette hallgatóságát az ápolónők napi munkáján. Mindkét kiváló előadót lelkes tapsokkal köszöntötte a hallgatóság. Majd Fridlich Lajosné mondott köszö­netét az előadóknak. Végül a helyőrség zenekarának előadásában a Hymnusz hangjai zárták be a szép és igazán komoly ünnepélyt. Itt említjük meg, hogy február 18-án, vasárnap délután folytatódik a nemzet- védelmi előadássorozat, melynek kere­tében az egyik előadó vitéz R óz s á s József őrnagy a neves katonaköltő és a Magyar Katona Újság szerkesztője lesz. Bátya községben, az egyik daráló­malomban, ahol géperőre berende­zett szecskavágó üzem is működik, szecskát vágott Zsebics Mihály 67 i éves gazda. A vágásnál a gépész j mellett ő maga is segédkezett. Ami- j kor a munka befejeztével a gépész ! bement a gépházba, hogy a motort i leállítsa, Zsebics a még forgó kerék- j röl leemelte a nehéz védő-burkola- ' tot, olyan szerencsétlenül azonban, hogy azt a még forgó lenditő-kerék a melléhez vágta. A nagy ütéstől Zsebics hanyattvágodott, úgyhogy a közben előjött gépész a földön fek­ve, eszméletlenül találta. Zsebics nemsokára magához tért s saját lá­bán hazament. Otthon azonban is­mét rosszabbul lett s rövid szenve­dés után meghalt. Ismeretes, hogy Csallóközből nagyobb- számu gazda akart Halasra jönni tanul­mányútra. Mint értesülünk a kedve­zőtlen időjárás miatt a tanulmány utat április végére halasztották el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom