Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-02-06 / 11. szám

ebruár 6 Kiskunhalas Helyi Értesítője о 5 fillérrel emel&edett újból az export=sertés ára Február 1-ével ismét emelkedett g az exportra szánt sertés ára. Ameny- J nyiben a sertést nem maga a gazda- I ság, hanem a Szövetkezet, vagy a közvetítő kereskedelem veszi meg export céljaira, a következő árakat köteles a gazdának fizetni: Az ár , élősúlyban ab feladóállomás érten- ■ dő a szokásos 12 órás koplaltatás után. A szedett sertésekért 190 bera- kási súlynál kg 118 fillér, a 170—180 kg 112 fillér, 135—169 kg 99 fillér. A hasított sertéseknél 130—155 kg élősúly után 105, a 156—170 kg után 115, 170 kg-on felül 120 fillért kell a gazdának fizetni. Mátyás király emléke az iskolákban Február 23-án lesz születésének 500 évfordulója A kultuszminiszter rendeletet inté- , zett a tankerületi főigazgatókhoz és > a többi érdekelt iskolai hatóságok­hoz, Mátyás király születése 5C0 éves évfordulójának megünneplése tár­gyában. Ez év február 23-án lesz félezred­éves fordulója az igazságos király születésének. Ezért elrendelte, hogy ! február 4. hetében, a népiskolák fel­ső osztályaiban, a továbbképző isko­lákban, a középiskolákban az osz­tályfőnökök, vagy a történelemta­nárok egyik tanítási órán megfelelő módon emlékezzenek meg Mátyás király születésének 500. évforduló­járól. Kőtelező lesz a napraforgóé termesztés A földművelésügyi minisztérium­ban a napraforgómag-termelés biz­tosítása ügyében értekezletet tartot­tak. Az értekezleten Kecskemétről, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Ka- [ mara részéről Szabó Lajos c. igazga- \ tó volt jelen. Szabó Lajos a következőkben in- ' formált bennünket: f — Az értekezlet határozata szerint rövidesen rendelet jelenik meg, amely kötelezi a gazdákat napraforgó, vagy­cirok termesztésre. A megjelenő ren­delet szerint tavasztól kezdve min­den kukoricavetést kötelesek a gaz­dák napraforgóval, vagy cirokkal szegélyezni. Az 50 holdon felüli szán­tóval rendelkező gazdák pedig köte­lesek szántóföldjük egy százalékát napraforgóval bevetni, ha a föld al­kalmas napraforgómag termesztésé­re. — Ahol a föld erre nem alkalmas, ott a Mezőgazdasági Kamara ad felmentést. ..... ВБЭ min1——! m D Állandó rendes adó lesz az inségadó Az elmúlt év őszén több város j felterjesztést intézett a belügyminisz­terhez, hogy járuljon hozzá, hogy a városok az inségadókulcsot felére szállíthassák le. A belügyminiszter válasza most érkezett le. Eszerint az inségadót nem lehet mérsékelni, sőt állandósí­tani fogják. Maga az inségmunkarendszer fo­kozatosan csökkenni fog ugyan, de az inségadóból befolyó jövedelmet szociális munkatervre fordítják. Ez a munkaterv azt célozza, hogy az alapnak az inségmunkadijak fö­lötti feleslegét, szegény néprétegek önálló keresetforráshoz juttatására fordítják. Olyan önállósitási alap féle lesz a városok és községek kezelésében az inségadó jövedelem. Ennek az ön­állósitási alapnak a munkatervét a városok polgármestereinek kell ki­dolgozni a helyi szükségletek isme­rete alapján. Hogy adózási rendszerünkbe mennyire beépítést, illetve állandósu­lást nyer az inségadó, mutatja az is, hogy 1940. januárjától megszűnt az inségadó külön kezelése. Biztosítva van egész évi rézgálic és raffia «szükségletünk A legilletékesebb helyről értesülést szereztünk, hogy évi rézgálicszükség- letünk biztosítva van, aminek alapjául a földművelésügyi kormány a múlt évi igen magas fogyasztást vette alapul, vagyis párszáz vagonnal több fog ren­delkezésre állani, mint az azelőtti évek­ben. A rézgálicgyártáshoz szükséges réz a tengerentúli államokból túlnyomó rész­ben már megérkezett, a többi része jelen­leg olasz kikötőkben tárol, vagy a tenge­ren közeledik. A rézgálicgyártás teljes erővel megkezdődött, a gyárakban foko­zott kapacitással dolgoznak, nincs te­hát ok az aggodalomra. Vitéz gróf Teleki Mihály földműve­lésügyi miniszter legutóbbi képviselő­házi beszédében kijelentette, hogy meg akarja akadályozni a rézgáliccal való üzérkedést, ezért a szükségletet ка- tasztrális holdanként fogják megállapí­tani, minden szőlősgazda ennek meg­felelően fog utalványt kapni. A réz­gálic kiosztást a hegyközségek fog­ják végezni Intézkedés történt aziráit is, hogy azok a hegyközségek és sző­lősgazdák, akik összeállva együtt kí­vánják beszerezni a rézgálicot, ~.zt nagybani gyári áron kaphassák meg. A rézgálic árának megállapítása üg/é- I ben a Duna—Tiszaközi Kamara meg- • keresést intézett az Árellenőrzés Orszá- ■ gos Kormánybiztosához és kérte, hogy I a gazdaérdekek figyelembevételével in- í tézkedjen, mert az idő közeleg. I A raffia szükségletünk szintén biz- j tositva van, amennyiben a francia kor- i mány illetékes hivatala hozzájárult ah­hoz, hogy szőlőkötözési célra Magyar- ország részére raffia álljon rendelke­zésre. . 452.000 P. D] Hieltst folyásitól! 1030-iiii i Gazosáéi iáét A Halasi Gazdasági Bank Rt. most adta ki 1939. évi üzletévéről szóló zárszámadását. A zárszámadásból a következő ér­dekesebb adatokat közöljük : A Gazdasági Bank üzletéve Kosz- tolnyik Kálmán igazgató szakavatott irányítása mellett igen kielégítő volt. Az elmúlt évi nyereség 34.520 pengő, 8.C00 pengővel nagyobb, mint 1938, évben volt. A pénzintézet 5°/o oszta­lékot fizet, 2500 drb. részvény után darabonként 5 ^pengőt, összesen 12.500 pengőt. T939. évben 452.384 P uj kölcsönt folyósított az intézet. 570.485 pengő régi kölcsönt fizettek vissza. Az év végén a pénzintézet összes kihelyezése 2 millió 232.640 P volt. A betétállomány felül van az 1 millió pengőn. Ciyüfcolí, mer! meggyűiöiíe a nőkéi Bognár Márton 23 éves ercsiigaz- j dasági munkást még 1938 nyarán elhagyta menyasszonya. Ettől kezd­ve a legény búskomor lett és bará­tai előtt azt hangoztatta, hogy meg- | gyűlölte a nőket. Ugyanez év szép- j temberében, amidőn kerékpárján Adony határában haladt, néhány száz lépésnyire megpillantott egy asz- szonyt. Nem ismerte az asszonyt, de elhatározta, hogy megöli. Kerékpárjával elütötte a nőt, ánajd addig verte, amig a szerencsétlen elvesztette eszméletét. Ezután Bog­nár az ájult asszonyt az utmenti cserjésbe vonszolta, ahol elvágta a nyakát. A nő retiküljéböl kivett há­rom pengőt, kerékpárjára ült és egy közeli patakban megmosta véres ke­zeit. Később kiderült, hogy az áldo­zat Schiffman Izidorné volt. Öt hét­tel később egy fiatal leánnyal erő­szakoskodatt Bognár Márton. Ami­kor feljelentették és a csendörségen kihallgatták, beismerte, hogy az ado- nyi határban ő gyilkolta meg Schiff­mann Izidornét. A székesfehérvári törvényszék előtt annakidején Bognár Márton azzal védekezett, hogy szerelmi csalódása keserítette el annyira, hogy nőgyülölővé vált. Bánatában ivásnak adta magát. A törvény­szék 15 évi fegyházra Ítélte Bognár Mártont, akinél a megbánásnak és bűntudat­nak semmiféle jelét nem ta­pasztalta a bíróság. Az ügyész a halálbünte­tés mellőzése miatt fellebbezett. A Tábla most v helybenhagyta a 15 j évi fegyházbüntetést. A főügyész­I helyettes semmiségi panaszt nyúj­tott be a halálbüntetés mellőzése miatt. Árrögzites helyett a tölttzi ШШШ a haszonkulcs-renflszert vezetik be Hagffontosságu értekezlet Halason az árkormánybiztos képviselőjének részvételével Halas város közönségét igen kö­zelről érintő ügyben tartottak szom­baton este értekezletet a Halasi Ke­reskedők Egyesületében a Baross Szövetség és az Ipartestület bevo­násával. Az értekezletre Halasra jött Sajóhegyi István miniszteri tanácsos, az Arellenőrzés országos kormány- biztosának képviseletében. Az értekezlet célja a különböző árucikkek árrögzitésével és az áru­hiánnyal kapcsolatos kérdések meg­tárgyalása volt. Königsberg Ignác elnök az ülést megnyitva igen szívélyes szavakkal üdvözölte az értekezleten megjelent Sajóhegyi István miniszteri tanácsost, a város képviseleté­ben megjelent dr. Kathona Mihály polgármestert és dr. Halász D. Sán­dor tanácsnokot, E. Kabay Istvánt, a Külkereskedelmi Hivatal vezetőjét lés a többi vendégeket. Az elnöki megnyitó után a titkári jelentést olvasták fel, amely arról szólt, hogy a különböző érdekkép­viseleti szervek foglalkoztak a tex­til, a fűszer, cipő, szén, kenyér, fa, vasáru és más cikkekkel kapcsolat­ban előállott nehézségekkel és az­zal a körülménnyel, hogy sok cikk­nek a beszerzési ára folyton emelke­dik az árak viszont az 1939. évi augusztus 26-iki árakhoz képest rögzítve vannak. A fogyasztónak, az iparosnak és a kereskedőknek érde­ke, hogy a megfelelő intézkedés az Árkormánybiztosság részéről minél előbb megtörténjen. Külön kiemelte a jelentés, hogy az Árkormánybiz­tosság helyi megbízottja E. Kabay István, a legnagyobb körültekintés­sel vezeti az ügyeket és áll az érde­keltek rendelkezésére. Sajóhegyi István miniszteri taná­csos felszólalásában hangoztatta, hogy az elhangzott felszólalásokhoz képest jelentést tesz a kormánybiz­tosnak. A kormánybiztosság előtt van az a felterjesztés, amelyben a ke­reskedők és iparosok sürgetik a ha­szonkulcs bevezetését, hogy a jövő­ben ne legyenek kitéve az árdrágí­tás vádjának. A kormány a nor­mális keretek között kívánja megol­dani a kérdést és pedig úgy, hogy, a fogyasztók érdekeit is megvédje, viszont a kereskedő és az iparos ne vérezzen el. A rögzített árrendszert technikai okok miatt nem lehet to­vább fenntartani. Más szisztémát, a haszonkulcs rendszert kívánja a kor­mánybiztosság a közeljövőben be­hozni. Február végén már sor ke­rül a különböző árucikkek haszon­kulcsának megállapítására. Az ár­kormánybiztosság egyelőre húsz különböző árucsoportban fogja meg­állapítani a bruttó-haszonkulcsot és ettől a kísérleti intézkedéstől teszi függővé a további hasonló rendelke­zéseket. A húsz árucsoportra vonat­kozó haszonkulcsmegállapitási ter­vezetet, az árkormánybizottság áti­ratban már közölte a kereskedelmi érdekképviseletekkel. Dr. Kathona Mihály polgármester az elnök üdvözlését megköszönve, kijelentette, hogy a kérdést közös megértéssel, úgy kell megoldani, hogy a hatóság, a kereskedők és iparosok között a súrlódást kizárják. Kiss Illés Antal elnök az iparosság, Rokolya Kálmán a Baross Szövet­ség álláspontját ismertette. Sajóvölgyi miniszteri tanácsos újabb felszólalása és E. Kabay Ist­ván felvilágosító szavai után az el­nök a tartalmas felszólalásokkal ki­sért értekezletet lezárta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom