Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)
1940-11-22 / 94. szám
1940 november 22, péntek XL. évfolyam, 94. szám / Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: FRÁGER FERENC MEGJELENIK KEDDEN ÉS PÉNTEKEN Szerkesztőség. Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal. Városháza épülétében A magyar lépés visszhangja a világsajtéban A négyhatalmi egyezmény létrejöttének fontosságát emelik ki azok , a táviratok, amelyekkel Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozása alkalmából Horthy Miklós kormányzó fordult a háromhatalmi egyezményt aláíró országok államfőihez, Hitler vezérhez, az olasz kirá,ly és császárhoz és a japán uralkodóhoz. A magyar külpolitikának valóban egyik legfontosabb fordulója a bécsi okmány aláírása. A nemzetközi sajtó világszerte feltűnő részletességgel foglalkozik ezzel a Magyarország szempontjából olyan jelentős eseménnyel. Az általános sajtói visszhang nem csak azt mutatja, hogy szerte a világon mindenütt élénk figyelemmel kisérik a középdunai magyar hatalomnak külpolitikai cselekedeteit, hanem a sajtó magyarázatai azért ,is érdemesek a gondos figyelemre, mert közelebbről is megmondják чз négyhatalmi egyezmény megkötésének értelmét és nagy vonalakban felvázolják annak a diplomáciai műveletnek végső célját is, amelynek csak egyik része volt a magyar csatlakozás. A német, az olasz és a japán sajtó Magyarországról a legmelegebb, bajtársi hangon ir a bécsi esemény alkalmából. E három ország sajtója örömének ad kifejezést a magyar elhatározás felett. Katasztrófális helyzet elé nézünK, ha idejében nem Készül el a dongéri főcsatorna A földművelésügyi miniszterrel tárgyaltak ma az érdekelt közületek vezetői Halas város és környékének gaz- 1 datársadalmát minden egyéb kérdésnél jobban foglalkoztatja a talajvizek levezetésének immár legégetőbb problémája. Csütörtökön — ahogy már előre is jeleztük — nagy jelentőségű vízügyi értekezletet tartottak a halasi városházán, amelyen Bauer Sándor miniszteri biztos, dr Kathona Mihály halasi polgármester, dr Gyenes István kiskőrösi, vitéz Kaczvinfalvi Pál félegyházi járási főszolgabíró, valamint Szeged város műszaki főtanácsosa voltak jelen. Az értekezleten elsőnek Bauer Sándor szólalt fel, aki vázolta az eddig folyamatba tett intézkedéseket és ezzel kapcsolatban arra kérte a i közületek vezetőit, hogy saját hatáskörükben ne hozzanak olyan intézkedéseket, melyek esetleg később egyik, másik területre nézve veszélyt jelenthetnének. Hangsúlyozta ; hogy az árvízügyek kormánybiztossága, a helyi érdekek szemelött tartásával ugyan, de mindenkor az országos szempontoknak megfelelően igyekszik a sürgőssé vált kérdést megoldani. Az értekezleten a felszólalások után végül is az a felfogás kristályosodott ki, hogy úgy a halasi, mint a szomszédos területeket csak akkor lehet megszabadítani a vizektől, ha a dongéri főcsatornát mielőbb, tehát legalább 8 napon belül elkészítik. Ezzel kapcsolatban úgy határoztak, hogy Halas, Szeged, Félegyháza polgármesterei együttesen pénteken délelőtt 10 órakor kihallgatáson jelennek meg vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszternél és közük vele, hogy ha a dongéri főcsatornát 8 napon belül nem nyitják meg, úgy a legnagyobb katasztrófa zúdulhat a vidékre mert előfordulhat, hogy a felgyülemlett vizek újabb területeket öntenek el. Ezért arra kérik majd a minisztert, hogy intézkedjen a főcsatorna mielőbbi megnyitása érdekében. Az értekezlet után dr Kathona Mihály polgármester Szánkra ment, a miniszteri biztossal, hogy a csatornaépítési munkálatokat megtekintsék és megsürgessék. Közel négyezer tanaiéval folyik a tanítás a halasi elemi iskolákban Annakidején teljes részletességgel ; ismertettük a helyi tanintézetekbe j beiratkozott tanulók létszámát csu- ; pán néhány iskoláról nem tudtunk — statisztika hiányában — beszámolni. Ezt pótlandó most közöljük, f hogy az elemi iskolákban, a külterü- i letekkel együtt a beiratkozott tanulók száma 3939, a róm. kát. elemi iskolákban pedig 191. Az önálló gazdasági iskolába beiratkozott ta^ nulók száma 207. Valamennyi iskolában zavartalanul folynak a tanítások, csupán a bo- doglári elemiben rendeltek el 8 napos szünetet kanyarójárvány miatt, amely azonban mint értesültünk, hanyatló tendenciát mutat. Olasz lap Magyarország délkeleteurópai elsőségéről Rámutatnak arra a magyar álláspontra, amelynek különben Csáky István bécsi nyilatkozata is kifejezést adott, hogy Magyarország a csatlakozók között primus inter pares, vagyis első az egyenlők között s hogy ennek megfelelően Magyarországot a délkeleteurópai térben is az elsőség illeti meg az egyenlők között. Idevágóan legérdekesebb az olasz Messaggeronak cikke, amely Csáky István nyilatkozatával kapcsolatban a többi közt a következőket Írja: «A magyar külügyminiszter kijelentései teljes mértékben megfelelnek a tengelyhatalmak elgondolásainak. A Kárpátok medencéje, amely már a középkorban egységes) magyar birodalom volt, a jövőben egységesen fog beleilleszkedni az európai rendszerbe. Ezen a területen egységes vezetésre van szükség, amely vezetés természetesen tekintettel van az itt lévő összes népek gazdasági és , kulturális követelményeire.» \ JElitélt a bíróság; egy fehértói gazdát, mert drágábban adta el sertéseit Megírtuk annakidején, hogy a bajai kir. ügyészség Jánoshalmán lefoglalt és elárvereztetett egy nagyobb sertésszállitmányt mert annak tulajdonosa, Orbán Sándor fehértói gazdálkodó a megengedettnél nagyobb áron adta el a sertéseket. i A bajai kir. törvényszék uzsoratanácsa ez ügyben most tartotta meg a főtárgyalást és Herceg Imre jánoshalmi sertésalkuszt, akinek közvetítésével adta el Orbán a sertéseket s igy a drágításban tulaj- , dónk éppen az is bűnös volt — 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Orbánt, valamint a kereskedő egyik alkalmazottját 50-50 pengőre Ítélte a bíróság, ezenkívül elrendelte még a sertések elárverezéséből befolyt összeg elkobzását is. Az ítélet nem jogerős. Vitéz gróf Teleki Mihály nagy jelentőségű beszédet mondott a képviselőházban A földművelésügyi tárca tárgyalásánál vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter nagy beszédet mondott s abban ismertette azokat az elgondolásokat és tetteket, melyeket a visszatért erdélyi részek gazdatársadalma érdekében eddig foganatosított. Elsősorban rámutatott arra, hogy az erdélyi részeken szükséges volt, hogy minőségi vetőmaggal lássák el az ottani gazdákat. Ez az akció már meg is történt. Erdély gazdasági élete elsősorban az állattenyésztéstől függ, tehát fokozott gondot fordít az állatáll- I mány fejlesztésére. » Gondoskodni fog, hogy a lótenyész- j tés elősegítése terén megtörténjenek a ' kellő intézkedések. Kétezer fajlovat fog az erdélyi gazdák között kiosztani és ! állami ménest fog felállítani. Gondoskodik arról is ,hogy rendelkezésre álljon a szükséges értékesítő szervezet. Ezt a feladatot az erdélyi Hangya, Szövetkezet, amely az elmúlt kisebbségi életben is jól bevált, fogja ellátni. Gondoskodni kíván a szakoktatás fejlesztéséről is és téli gazdasági tanfolyamokat, valamint női háztartási tanfolyamokat szervez. Köszönetét mondott az előadónak, valamint a költségvetéshez hozzászóló képviselőknek, majd a mezőgazdasági termelés kérdésével fogk'Kcnzott. En-
