Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)
1940-07-16 / 57. szám
2 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE julius 16 Clodius és a magyar földművelésügyi miniszter Bugacon Clodius német meghatalmazott miniszter, a kereskedelmi tárgyalások végett Budapesten tartózkodó német bizottság tagjaival szombaton délután Teleki Mihály gróf földmű- lési miniszter vendégeként Bugacra rándult ki. ! ■ Clodius német meghatalmazott miniszter, felesége, Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter és Nicki Alfrédné társaságában este fél ; 7-kor érkezett a városháza elé a j német követség szép Mercedes-ко- i csiján. Kiss Endre dr főispán üdvözölte a vendégeket és két szép I mezei virágcsokrot nyújtott át Clodius feleségének és Nicki Alfrédnénak. Megjelentek még a fogadtatáson Máriássy Mihály országgyűlési képviselő, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara elnöke, . Gesztelyi Nagy László dr. országgyűlési képviselő, a Kamara igazgatója és Garzó József dr föispáni titkár. A vendégek és a vendéglátók a városban rövid sétát tettek, majd 7 óra körül sinautó vitte ki a vendégeket Bu- gacmonostorra. Itt a város négyesfogata várta az előkelő vendégeket és kellemes kocsikázás után a ki- rándulószinhez hajtottak. A már kinttartózkodó németek csoportja nagy tapssal és «Heil» kiáltásokkal fogadta a meghatalmazott minisz;- tert és társaságát. Zsákai Laci cigánymuzsikája mellett vacsoráztak. A legjobb hangulatban tértek vissza fél 12 órakor és éjfél lehetett, mikor a városból visszaindultak Budapestre. 22.000 pengő segélyt utaltak ki a halasi vizkárosnltaknak Hétfőn érkezett a városházára az az értesítés, hogy a halasi vizkárosultak részére a kormánybiztosság segélyt utalt ki. A városhoz 22.000 pengő érkezett, hogy ezt az összeget az arra rászorultaknak ossza ki a város. Az országban mindenütt rengeteg kárt okozott az árviz. A segítségre mindenütt nagy szükség van. Egyelőre Halas sem kapott olyan összeget, amely elegendő lenne a vizkárosultak teljes 1 megsegítésére. A városban és a külterületen 700 épület dőlt össze és ezeknek a felépítésére és helyre- I hozatalára a kiutalt segélynél sokkal í nagyobb támogatás szükséges, i A városházán nyert értesülés szerint I a vizkárosultak a segélyt kamatmentes ' kölcsönként kapják és a kapott ösz- szeget elsőhelyen ingatlanaikra betáblázzák. Akik segélyt kapnak, azok idézve lesznek a városházára. Ме1щй a halasi illán A váci püspök Polesszó Antalt a Hitoktatónak a püspök Abonyból halasi plébániáról kápláni minőség- Békésssy Illést helyezte a halasi plé- ben Kiskunfélegyházára helyezte. bániára. Majdnem halálra gázoltak a lovak egy szabadságos katonát HdvidBsen kiosztják и nj cukorjeoneket Az újonnan felállított közélelmezési hivatalban munkatársunk azt az értesülést szerezte, hogy az uj cukorjegyeket rövidesen kiosztják. A cukorjegyeket a város még nem kapta meg, de remény van arra, hogy azokat a jövő hét elején megküldik a városnak. A cukorjegy kiosztását junius 29-én, hétfőn kezdik meg, ha valami változás nem jön közbe. A cukorjegyeket ugyanazon a helyeken osztják ki, mint az előző kiosztásnál. A város 33.000 drb. cukorjegyet igényelt a város közönsége részére. 25.000 drb. jegyet a felnőttek részére, 7.500 drb. jegyet gyermekek és betegek, 6.000 drb.. jegyet pedig a terhes anyák részére. Mennyi voH az adóhátralék 1939 év végén ? A 20—24 éves lányokat viszik legszivesebben az anyakönyvvezető elé A városházán nemrég fejezték be az adókivetési munkálatokat, amelynek alapján 1940. évre az adót kivetették a város lakosságára. Majdnem harminc-féle adót fizet a halasi közönség. 1940. évre az összes adó 1 millió 228 ezer 154 P. 95 fillér. Nem érdektelen, ha részletezzük, hogy a kifizetett adó milyen adókból áll: Földadó 100.608 P, Házadó 116.259 P, Adómentes házak után házadó 40.432 P; Házadó rendkívüli pótléka 35.313 P; Jövedelem adó 150.812 P; Jövedelemadó rendkívüli pótléka 90.487 P; Jövedelemadó birság 175 P; Vagyonadó 28.006 P; Vagyonadó rendkívüli pótléka 28.006 P; Vagyonadó birság 21 P; Betegápolási pótadó 57.608 P; Rokkant adó 39.903 P; Alt. kereseti adó 102.755 P; Alt. kereseti adó fölemelt 41.102 P; Alt. kereseti adó birság 286 P; Vármegyei pót. és útadó 87.493 P; Községi pótadó 231.339 P; Kér. és ipar kamarai illeték 3.436 P; Mezőgazd. kamarai ill. föld után 3.018 P; Mező gazd. kamarái ill. ált kér. adó után 330 P; Inségadó kereseti adó után 18.176 P; Inségadó jövedelem adó után 29.779 P; Ambi 15.897 P; Közmunka 47.337 P. A mezőőri adót a város nem vetette ki, azt a Hegyközség veti ki. Az adóhátralék 1939. év végén 579.072 P. volt. Azóta már a hátralékból jelentős összeg folyt be a város kasszájába. A számok tudománya az élet valódi tükre. Ez a tükör nem szépít és nem torzít. A statisztika, ahogy a számok tudományát nevezik, megdönthetetlen adatokat mond egy ország életviszonyairól. Ha például tudjuk azt, hogy az Alföldön 1938-ban 45.209 házassságot kötöttek és 101.812 gyerek született, a halálozások száma viszont 73.601 volt, könnyű megállapítani, hogy az Alföldön nincs olyan nagy baj az egykével, hiszen 28.101 lélekkel gyarapodott a legnagyobb nemzeti kincs — az ember. A Dunántúl már nem ilyen kedvező a helyzet. Ott mindössze húszezer házasságot kötöttek és 14 ezer emberrel szaporodott egy évben a népesség száma. Valóban a Dunántúl egyes megyéiben, különösen Baranyában dívik az egyke vagy az egyse, oda kell tehát sürgősen a felvilágosító . munka iés a szociális népsegités. A Statisztikai Hivatal most megjelent 1938-as évkönyve egyébként sok minden más között rávilágít arra a rejtélyre is, hogy milyen korban gondol a legtöbb férfi a házasságra és hány éves lányok fejét kötik be legszivesebben a férfiak. Ha végignézzük hónapok szerint a házassságkötések számát, megállapítjuk, hogy ugylátszik a legalkalmasabb hónap a házasságra a február, a farsang közepe, amikor naponta 316 házassságot kötöttek. Utána következik 258 házasssággal a november és csak harmadik helyen áll a szerelmesek hónapja, a május, amikor naponta 254 pár mondja el a holtomiglan-holtodiglant az anyakönyvvezető előtt. Ezzel szemben a legrossszabb házasságkötési hónap a julius — a nagy meleg ugylátszik árt a szerelemnek. Nagyon érdekes az is, hogy általában mi a házasulandók kora. A 25-től 29 év között hajlandó legjobban a férfi a házasságkötésre, igaz, hogy körülbelül ilyenkor jut olyan anyagi viszonyok közé, hogy a házasodásra gondolhatna. Egy évben 29.511 vőlegény volt ebben a korban, amikor anyakönyvvezető elé vezette jegyesét. A legtöbb leány, aki férj- hezment 20—24 tavaszt látott, számuk 31.537. Hatvan éven felül férfi 1173 házasodott és 50 éven felül pedig 1390 nő ment férjhez ebben az évben. Tehát van reményük azoknak a nőknek is a férjhezmenésre, akiket 50 éves korig elkerült a családi boldogság. Feltűnő, hogy rendkívül kevés 17 éven aluli leány ment férjhez. Beszámolnak a számok arról is, hogy egyetlenegy 50 éven belüli férfi vett feleségül egy 17 éven aluli leányt. A bakfiskorból alig kinőtt lányok fejét számsze- rint 731-et 20 éven aluli kötötte be, viszont egy 50 éven felüli nőnek is akadt 20 éven aluli vőlegénye. Dicséretére legyen mond- V* azonban a 60 éven felüli vőlegényeknek is, hogy csak kevesen keresték a jóval fiatalabb lányok, asszonyok kezét, mert ők egy évben mindössze Í3 húszévest, 18 harmincévest, 105 negyvenévest, 315 ötvenévest és 721 ötven éven felüli nőt vezettek az oltár elé. Az édesapa hozta hl vizkifillidt nemekét Az újabb vízkárokat julius 27-ig lehet a városnál bejelenteni j Mindazok, akik már a f. évben vizkárbejelentésüket már megtették, ; az újabb vízkárt nem kell bejelenteniük, mert a bizottság a helyszíni szemle alkalmával a tényleges kárt fogja megállapítani. 1 millió 228 ezer pengő a Halasra kivetett adó A város hatósága fölhívja a föld- j birtokosok figyelmét, hogy az újabb esőzések folytán történt talajvizká- rokat julius hó 27.-ig lehet bejelenteni a kataszteri nyilvántartó hivatalba». A halasi kórházba hétfőn a men- 1 katonát. Nagy Halasról ment haza tők igen súlyos állapotban vitték be falujába, amikor az utcán hirtelen Récéiről Nagy János szabadságos ^ megvadult lovak elgázolták. Az elmúlt napokban újabb halálos áldozatot követelt magának a még mindig igen magas vizállásu Zagy- . va. Dobos László 18 éves ugari.; gazdálkodó d. u. 3 óra körül fürdőit egy társasággal. Dobos átakarta úszni a Zagyvát és közben elme- . rült. Sokan látták, de senki sem j mert segítségére sietni. Egyik barátja azonnal értesítette édesapját. A hullámsirba temetkezett fiatalember után édesapja nagy . keritő- hálóval kutatta fel a Zagyvának a hid környéki részét, de hiába. Másnap újra munkához látott már kora reggel s ekkor sikerült fia élettelen tetemét a folyó fenekéről a viz felszínére hozni.
