Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)
1940-07-12 / 56. szám
2 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Kit Ш alatt ít vizbeíulladás tartant a környékül] Julius 12 Az utóbbi napokban a környéken öt vizbefullást jelentettek az ügyészségnek. Seres István 18 hónapos fülöp- szállási kisgyerek a tanyaház melletti mély gödörbe esett. Szülei dolgoztak, nem vették észre, csak egy óra múlva, mikor a szerencsétlenül járt kisded már megfulladt. Szórádi Lídia kétéves kunszent- miklósi kislány birtokuk szélén levő árok partján játék közben megcsúszott és belezuhant az árokba. A szomszédok már későn érkeztek, a kislánynak csak a holttestét húzták ki. Nagy Imre 22 éves nagykőrösi fiatalember, jómódú gazdálkodó fia a tanyájukon lévő vízállásban fürdőit. Egy helyen igen mély vízbe léphetett, valószínűleg úszni sem tudott — belefulladt. Lakatos János 35 éves tószegi lakos, népzenész a napokban a falu szélén lévő megáradt vizesárokban fürdött. Úszni nem tudott, az ár mélyebb részek felé sodorta és belefulladt. Balla István 20 éces ókécskei lakos ugyancsak egy esővízzel és talajvízzel elárasztott területen fulladt vízbe. A halasi gazd Mzntónyes ára borját ás őszit igényelhetnél a Tárosnál A város hatósága értesíti a gazdaközönséget, hogy a Földművelésügyi Minisztérium kedvezményes borjú és üsző akciót kiván létesíteni. Ezzel kapcsolatban felhívja a hatóság mindazon jószágtartó gazdák figyelmét, akik ebben La kedvezményes akcióban részesülni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat julius 24-ig jelentsék be a városgazdái hivatalban. Igényelhető telivér szimentháli, szimentháli, magyar-tarka, magyar-alföldi (fehér) és borzderes fajta. Egyéb feltételek a városgazdái hivatalban tudhatok meg az igénylés bejelentésekor. Suhog a Péter Pál hadat üzent a sok esős Medárdusnak s ha kissé megkésve is, tüzes napsugár paripákon megérkezett az aranykalászérlelö igazi nyár és a múlt hét végén a halasi határban is mindenfelé megkezdődött a legnehezebb, de a legfontosabb munka, az aratás. Arató öregemberek és menyecskék Az aratásra váró határban majd mindenütt már tökéletesen érett a rozs, az árpa s szépen sárgul a búza. De aránylag még kevés a csomó, pedig vasárnap is sok helyen suhogott a kassza, csendesen, nóta nélkül s a fel-felhangzó kaszakalapálás, mintha ünnepi harangzúgás lett volna, melyhez az éles kaszák nyomán, a drága anyaföldre leomló aranykalászok susogtak halk imádságot. Az aratók sorában sok a katonának vonult fiatalok helyébe állt öregember s egy helyen egy hátrakötött fejű, pirospozsgás fiatal menyecske vágta szépen, tempósan a rendet s utána egy leány szedte a markot. Sok magot learatott a viz Az aranyló gabonatáblák termés ígérete felől még mindig korai volna végleges jóslást mondani. Annyi azonban megállapítható, hogy lényegesen kevesebb lesz a termés a tavalyinál, már csak azért is, mert sok magot learatott a téli fagy és a viz. A gabonatáblákban sokat pusztított homoki tavak csillognak, partjaikon össszeomlott tanyákkal. A majsai határszélben van egy összeomlott kis tanya, mely még tavaly valóságos paradicsom volt, körülötte dúsan termett gyümölcsfákkal és szőlővel s most alig látszik a kasza határban ki a környező vízből s a sárguló, pusztuló fák és a szőlöközti tanyaromra, rá van tűzve egy cédula, hogy a «birtok» eladó. Nem lesz aratóhiány Ilyen körülmények között kétszeresen fontos, hogy az Ígéretesen ringó gabonatáblákat rendesen és idejében learassák, hogy a város, az ország szükséglete a lehetőség szerint biztosittassék. Ezirányban a földművelésügyi és a honvédelmi miniszter rendelkezései értelmében, a halasi hatóság megtett minden szükséges intézkedést. Összeírták az arató nélkül maradt birtokosokat és a hatóság igen sok birtokosnak bo- csájtott rendelkezésre kirendelt aratókat. "'■* Mit keres az arató? Az aratók munkadija nem egyforma, általában tizenegyedéből aratnak, mint tavaly. A kis aratásoknál emellett több helyen ellátást kapnak, nagyobb aratásoknál pedig kom- menciót, még pedig 8—10 holdanként 80—100 kg. rozsot, pár kg. szalonnát és sót. A környéken az aratómunkások munkabére ez : Arató élelem nélkül 6 P; ha a gazda élelmet is ad, 4 P 50 fill. Marokszedők élelem nélkül 4 P. 50 fill, ha a gazda élelmet ad, 3 pengő. оаакяааооагаа Nyomtatványokat iS>en □□□□□□□□ készít lapunk nyomdája Megindult a halasi gyümölcs exportja A halasi Hangya-bérlet, mint az elmúlt évben, most is mindent megtesz a termelőközönség érdekében. A gyümölcsexport keretében rendes piaci áron vásárolja fel a felhozatalra kerülő gyümölcsöt. A Hangyabérlet eddig már 45 vagon megy- gyet és cseresznyét szállított el Halasról külföldre, még pedig Németországba és Svájcba. A halasi gyümölcspiacon megkezdődött a sárgabarack felhozatala is. A Hangyabérlet már egy vagon barackot szállított el külföldre. Az árakkal a gazdák meglehetnek elégedve, a Hangya-bérlet a barackért megfelelő árat ad. T ' A halasi piacot dr Kathona Mihály polgármester és E. Kabay István, a Külkereskedelmi Hivatal helyi vezetője állandóan ellenőrzik. A heti piacokon a polgármester a Külkereskedelmi Hivatal vezetőjével már hajnalban razziaszerüen végigjárják a piacot és személyesen ellenőrzik a piaci rend és az előirt árak betartását. Erre különösképpen azért volt szükség, mert legutóbb több kofa kihasználva a rendkívüli időket, indokolatlan áremelésssel próbálkozott és a zöldségféléket túl magas áron adták el a fogyasztóközönségnek. A Külkereskedelmi Hivatal vezetője továbbra is, a termelők érdekét szemelőtt tartva, végzi munkáját. Hogyan veszett el Erdély 1918-ban 1940 julius 27-ikén ütött az óra a román nagyravágyás felett. A Szovjet-Unió ultimátuma következtében vissza kellett adniok Besszarábiát, sőt ezenkívül az Ausztriától elrabolt Bukovina és a régi román királyság északi részét is. Nem érdektelen, ha visszaemlékezünk, miképpen jutottak a románok a világháború után, a fegyverszüneti szerződés ellenére az összeomlott, ájult Magyarország legértékesebb részeinek birtokába. A románok beszivárognak a balárokon 1918 október 31-én tört ki a forradalom Budapesten és a magyarországi románok már nov. 2-án megalakították a Magyrországi és Erdélyi Román Nemzeti Tanácsot. A Román Nemzeti Tanács november 9-én hetvenkét órás ultimátumban követelte a Károlyi-kormánytól Magyar- ország és Erdély románlakta vidékei felett a kormányzóhatalmat. A Károlyi-kormány november 13-án és 14-én folytatott aradi tanácskozásai során nem tudott megegyezésre jutni a románokkal, mire a román hadsereg még ugyanazon a napon, november 14-én betört Erdélybe, ahol óriási fejetlenség keletkezett, a román csőcselék fosztogatni kezdte az uradalmakat és felosztotta a földbirtokokat. Semmisem jellemzőbb az erdélyi románok mentalitására, hogy ugyanakkor, amikor már elhatározták, hogy elszakadnak Magyrország- tól, még 160.000 fegyvert, 5.000 géppuskát és 10 millió koronát kértek a magyar kormánytól. Nem szabályos hadműveletek során, hanem lassanként szivárgott be a román hadsereg Erdélybe, ugyanúgy, ahogy őseik, az oláh hegyipásztorok szivárogtak be Erdélybe, a XI. és XIII. század folyamán. November 16-án, az Ojtozi szorosnál 4000 főnyi román katonaság lépte át a határt, 20-ikán Bélbor, Tölgyes, Békás községeket 80—100 főből álló elöörs-csapatok szállták meg. Voltak helyek, ahol azt közölték a lakossággal, hogy «erdélyi testvéreik felszabadítására» jönnek, másutt viszont például Berecken, amikor a magyar főszolgabíró tiltakozott a bevonulás ellen, a román parancs- ; nők kijelentette, hojjy nem mint el- ! lenség jön, hanem mindössze arról j akar meggyőződni, jók-e az utak, • mert rövidesen francia csapatok érkeznek Erdélybe. Közben Romániában már 400.000 ember állt fegyverben és Ferdinánd román király átvette a főparancsnokságot az Erdélyt megszállni készülő csapatok felett. Csíkszeredába november 27-én vonult be egy román gyalogezred és lefegyverezte a magyar csendőrséget és pénzügyőrséget, hiába tiltakoztak ez ellen a közigazgatás magyar vezetői. November 29-kén már a magyar hadügyminisztérium is hivatalos jelentést adott ki, amelyben közölte, hogy a Maros völgyében előnyomulnak a román csapatok. A gyulafehérvári „nemzetgyűlés“ Ilyen előzmények után gyűltek össze 1918 december elsején Gyu- lafehérvárott az erdélyi románok, akik kisebbséget alkottak Erdélyben, mert a 2,939.000 románnal szemben 3,900.000 volt magyar, német és más nemzetiségű. A románok, bár a -wilsoni elvek alapján követelték ezt a területet, éppen a wilsoni elvek értelmében voltak kisebbségben.. Az erdélyi románok azért jöttek össze Gyula- fehérvárott, hogy kimondják Magyarországtól való elszakadásukat. Az úgynevezett nemzetgyűlés ülésén 1228 ember volt. Ezeket soha sehol senki nem választotta. Ez az 1228 ember, bízva a határon túl lévő román hadseregben és a néhány beszivárgott alakulatban, 1918 december elsején meghozta a következő határozati javaslatot : «Az erdélyi, magyarországi és bánáti románok nemzetgyűlése 1918 dec. 1-én deklarálja az összes románok egyesülését és mindazon területek egyesítését Romániával, amely területeket a románok lakják, elidegeníthetetlen jogát az egész Bánátnak a Maros, Tisza és Duna között fekvő területére. A nemzetgyűlés e területek lakosainak ideiglenes autonómiát biztosit addig, amig az általános választójog alapján összeülő alkotmányozó gyűlés máskép nem határoz». Most azonban többé nem lehet tartani ezt a hazugságokra épült fikciót és idényállamot, amely nem kevésbé ingatag alapokon állott, mint Cseszlovákia. Az erdélyi kérdésben is elkövetkezett a nagy perújítás ...
