Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-06-25 / 51. szám

2 KISKUNHALAS ABLTl B3TESIT0JI junius 25 ÜNNEPÉLYESEN ESKÜSZÜNK // Óriási közönség vett részt a vasárnapi zászlóavatási ünnepségen Soha nem lehetett volna idősze­rűbb ez a szemet, lelket gyönyörköd­tető katonai ünnepség, amely va­sárnap délelőtt zajlott le Halason, mint éppen most, amikor «valahol nyugaton» egy hatalmas nemzet hadserege tette le a fegyvert a Vég­zet parancsa előtt. Azok a hatalmas­ságok állottak oda az Igazság itélő- széke elé, akik két .évtizeddel eze­lőtt a gyülölség vad mámorában po­rig alázták a harcban becsülettel küzdő nemes ellenfelet, akik a go­noszság sugallatára béklyóba verték nemzetünket és akik nem átallották szétdarabolni azt az országot, ame­lyet ezer esztendő előtt Szent Ist­ván alapitott. De a letiport, meggyalázott né­pek újra lábrakaptak, roppant ere­jükkel lerázták magukról a Páris környékén kovácsolt rabbilincset és most újjáéledve, elindultak azon az utón, amely a feltámadáshoz vezet. Kint a csipkeház előtti téren felvonult az uj magyar honvédség, hogy fegyelmezettségével, ütőké­pessége tudatában demonstráljon a magyar katonaeszmény mellett és bi­zonyságot tegyen arról, hogy ezt a nemzetet a maga dicsőséges múlt­jával nem lehet papírra irt kényszer­békékkel guzsbakötni, nem lehet pi­ros ceruzával megvont határok kö­zé szorítani és nem lehet idegen martalócok prédájául odadobni. A meleg júniusi napsugarak pajzán örömmel táncoltak a szürke acélsi- sakerdőn, de még fényes ragyogá­sukkal sem tudták elkápráztatni az acélkék szemeket, amelyek kemény nézéssel tekintettek előre a parancs­noki sátor felé. A dübörgő katonabakancsok alatt megremegett a föld, a délceg vité­zek láttán örömkönycseppek hullot­tak alá a magasságos égből, ahol aranyos trónusán még a jó Istenke is széles jókedvre derült ezen a gyö­nyörűséges vasárnap délelőttön. Az első üdvözlő szó most is a legfelsőbb Hadúr felé szállt, aki 20 évvel ezelőtt a nagy zűrzavarban teremtette meg a nemzeti hadse­reget és aki legutóbb is fehér lo­ván elsőnek vonult át ia komáromi hídon a rabságukból szabaduló magyar testvérek ölelésére. Akik ott voltunk, saját két sze­münkkel láthattuk vakitóan felra­gyogni az ősi kardokat, amelyeket letipróink és meggyalázóink berozs­dásodva hittek és saját füleinkkel hallhattuk a szent esküvést, amellyel derék honvédeink örök hűséget fo­gadtak a háromszinü zászlónak. Kettős ünnep volt számunkra ez a nap. Összeomolva tudjuk Trianont, megerősödve láthatjuk a dicső múl­tú magyar honvédséget, amely most már ütőképessé lett és ha a parancs elhangzik, dübörögve indul el azon az utón, amely a régi Nagy Magyar- ország feltámadásához vezet. A zászlóavatási ünnepély Halas varos közönsége nagyban ké­szült a zászlóavatási ünnepélyre. Százan és százan nézték végig naponta a vasárnapi katonai parádé előkészületeit és mind­annyiszor büszkén tekintettek fiainkra, akik jókedvvel, fegyelmezettséggel vo­nultak ki a csipkeház elé. Szombaton este zenés-takarodó, vasárnap reggel zenés-ébresztő figyelmeztette a várost a nap jelentőségére. Reggel a templo­mokban ünnepélyes istentiszteleten vett részt a katonaság és Halas város tár­sadalma, majd 9 óra után kezdetét vette a gyülekezés a csipkeház előtt, ahol ekkor már az alakulatok teljes díszben várták az ünnepség kezdetét. A térség egyes pontjain karszalagos tisztek és altisztéi helyezkedtek el, akik a rendőrséggel karöltve a leg­zett a katonákhoz arra kérve, hogy szeressék a zászlót, amely olyan ma­gyarokat akar, mint Bocskai és Rákóczi voltak. Ezután Lányi Imre ezredes köszönte meg egyszerű katonás szavakkal nagyobb udvariassággal helyezték el az [ zászlót és a szalagokat, majd rövid ünnepségre érkező nagyszámú közön­séget. A gyönyörűen feldiszitett sátor­ban foglaltak helyet a katonai és pol­gári előkelőségek, a kétoldalt felállí­tott padokon és székeken a közönség helyezkedett el, de hatalmas tömeg Szorongott a kordonon kívül is. Kevés­sel 10 óra előtt érkezett meg dr Bern­hardt Sándor bajai és Farkas Géza kalocsai polgármester, akiket a ka­locsai érsek képviseletében később megjelenő dr Kujány Ferenc kanonok és más előkelőségekkel együtt az ez- red-parancsnok és dr Kathona Mihály polgármester fogadott, illetve kisért a részükre fenntartott helyre. A különböző társadalmi egyesületek képviselői szintén a díszsátor mellett foglaltak helyet, a leventék és movis- ták pedig a rendezésnél segédkeztek. Dr Kathona polgármester feleségét, aki a zászlóanyai tisztet töltötte be, meleg ovációval fogadta a közönség. Pontosan 10 órakor felhangzott az ezredkürtjel, amely Silley Antal al­tábornagy a szegedi hadtestparancsnok és törzskarának megérkezését jelezte. A honvédzenekar a Himnuszt harso- názta és mindenki feszes vigyázba merevedett. Az altábornagy ellépett az egyes alakulatok arcvonala előtt, majd elfoglalta helyét a diszemelvényen, ahol ekkor már a város minden elő­kelősége együtt volt. Legelői ült dr Kathona Mihályné zászlóanya és Silley Antal altábornagy a kormányzó kép­viseletében. Vitéz dr Endre László al­ispán, ajd Pest vármegyét képviselte az ünnepségen. A polgármester beszéde Nagy figyelem közepette emelkedett szólásra dr Kathona Mihály polgármes­ter, aki szép beszéd keretében adta át a zászlót az ezrednek. Hálás köszö­netét fejezte ki azoknak, akik meg­jelenésükkel az ünnepség fényét emel­ték, majd a következőket mondotta: — Húsz évvel ezelőtt, amikor orszá­gunkat vad martalócok lepték el, ha­lasi asszonyi kezek egy fehérselyembe szőtték a rab magyarság minden ál­mát és átadták azt az akkor még zsenge kofát élő Nemzeti hadseregnek. Most ez a zászló visszajött ország- épitő útjáról, hogy elindulhasson hó­ditó útjára.. Szeressétek ezt a zászlót híven, fonjatok rá koszorút szépen, j hogy hirdesse: Feltámad a régi nagy- magyarország. Ezután a szalagok felkötése követ­kezett. A zászlóanya szalagja után csakhamar ott ragyogtak a társadalmi egyesületek és Baja, Kalocsa városok szalagjai is, amelyeket dr Bernhardt Sándor és Farkas Géza polgármesterek kötöttek fel. Megáldják a zászlót A templomba hivó kürtjei hangja mellett a tisztikar és legénység gyü­lekezett fel a zászló körül, majd vitéz Füredy József tábori főlelkész meg­áldotta a zászlót — Ha szürkék is vagytok és egy­szerűek is vagytok — mondotta avató­beszéde során a tábori főlelkész — azért mégis ti vagytok a mi remény­ségünk. Eljegyeztétek magatokat a zászlóval, hordozzátok végig dicsőség­gel azokon a helyeken, amelyek ezer év óta a mienk. Kiss István protestáns tábori lelkész ugyancsak lelkes buzdító szókat inté­buzditó beszédet intézett a katonákhoz, kérve azokat, hogy soha ne feledjék el ezt .a napot, amelyen a zászlót át vet­ték, mert ez a zászló az ezred becsülete. — Mindig csak ez a zászló lebeg­jen szemetek előtt és ennek jegyében rohanjatok majd előre, mindent elsöprő erővel nagymagyarország visszaszer­zéséért — fejezte be Lányi ezredes a. katonákhoz intézett beszédét. Az eskütétel A zászlószegek beverése után az eskütétel következett, amelyet a közön­ség is feszes vigyázáll’ásban hallgatott végig. Azután felharsant az ezred indulója, a zászlp büszkén a magasba emelkedett s mint a robogó-dübörgő, földettiporó vész, elindult a honvédek egyik szakasza a másik után, hogy diszmenettel tisztelegjen az ezrednek, immáron legdrágább kincse előtt. A zene ütemére dobogó honvédlábak alatt rengett a föld, a fülekbe súgta a kürt, hogy ezek a 20-as honvédek méltó utódai azoknak a hősöknek, akik ezer esztendőn át hullatták vérüket a drága magyar földért. A felejthetetlen ünnepség evvel vé­get ért. A katonaság elvonult, a nézők ezrei pedig sürü tömegekben kisérték végig az utcákon a tölgyfa gallyas honvédeket Таща ним и Uuffi az állomáson MMlffi a tiros Miséié Varga József kereskedelini minisz­ter belgrádi látogatása után ma kedden délután utazott vissza a fővárosba Ha­lason keresztül a belgrádi gyorsvonat­tal. A minisztert és Karafiáth főpol­gármestert a város vezetősége üdvö­zölte az állomáson. A miniszter és a főpolgármester feleségének virágcsok­rot nyújtottak át. Az egységes piaci rendtartást bevezetik a halasi gyümölcspiacon A magyar gyümölcs külföldön szer­zett jó hírnevének megóvása és a már megszerzett külföldi piacok meg­tartása érdekében a földművelésügyi miniszter a gyümölcspiacokra és a gyümölcspiacok mellett működő gyü- mölcscsomagolókra egységes rendtar­tást irt elő. Dr Kathona Mihály polgármester közli, hogy az új piaci rendtartást a halasi gyümölcspiacon is bevezetik. A piaci rendtartás előírja, hogy az eladó (a termelő) által piacra hozott gyümölcs egészséges, féreg- pajzstetű és foltmeníes, száraz, tiszta, nagyság és érésben egyenletes, fajtaazonos le­gyen, mert csak az ilyen gyümölcs al­kalmas kiviteli célokra. Az eladó ér­deke, hogy gyümölcsáruját a város hivatalos pontos mérlegén méresse le, a mázsajegyet pedig vitás esetekre őrizze meg bizonyitékul. ügy a ter­melő, mint a kereskedő vigyázzon gyümölcspiac jó hírnevére és meg­bízhatóságára. Az eladó áruját több cégnek ne adja el, hanem első vevőjé­nek csomagoló helyére azonnal szál­lítsa be. A leszedett gyümölcsöt a termelő már odahaza osztályozza. A szebbik része külföldre való, a másod­osztályú pedig Budapestre, vagy egyéb hazai piacra. Férges, fonnyadt, vagy hibás gyümölcsöt azonban még a másodosztályú közé sem szabad rakni. A piacra hozott minden kosár, vagy puttón tiszta és jelzéssel legyen el­látva, hogy az áru első, vagy másod- osztályu-e? és a termelő neveris fel legyen azon tüntetve. A saszla és bor­szőlő külön csomagolva és a szőlőfaj megjelölésével csomagolandó, mert ha a kereskedő a csemegeszőlőt a bor­szőlővel keveri, a Külkereskedelmi Hi­vatal minden kedvezményből kizárja. Gyümölcsöt más részére iparszerüleg csak az vásárolhat, akinek a meg­bízóitól bevásárlási jegye és ipar­igazolványa van. Export céljaira szánt gyümölcsöt junius 1-től aug. 15-ig reg­gel 3 órától, aug. 15-töl szeptember 1-ig reggel 4 órától, szeptember 1-től szeptember 15-ig reggel fél 5-ig, szep­tember 15-től május 15-ig reggel 5 órától szabad árusítani. Bárkinek tilos a piacon, piaci árut csak minta be­mutatásával adni, vagy venni. Más helyeken, akár a város belterületén, i akár a vámon kivül a jármüveket és j az eladókat vásárlás céljából megállítani í tilos. Fontos tudnivalók a hústalan napokról Melyik napon milyen húst lehet árusítani? A közönség egy része még min­dig nem tudja, hogy az egyes hús­talan, vagy korlátozottan hústalan napokon milyen húsárukat lehet vá­sárolni. Éppen ezért összefoglalva alább közöljük a hústalan napokra vonatkozó tudnivalókat: HÉTFŐ: Hústalan nap. Juh és bárányhus árusítható csak, továbbá belsőség (nyelv, tüdő, szív, vese, velő, mirigy, máj, vér), hurka, disz­nósajt, háj, zsir, tepertő, szalonna, sertésfej és láb, császárszalonna, csont, marhapacal és fekete hurka. Minden más egyéb készítmény (kol­bász, szalámi, kocsonya stb.) árusí­tása tilos.----- ==H KEDD : Részbeni korlátozás. Ti­los a borjú- és sertéshús árusítása, minden más hús és az összes hús­készítmények (disznóhus készítmé­nyek is) árusíthatók. SZERDA : Nincsen korlátozás. CSÜTÖRTÖK : Tilos a borjúhús árusítás, minden más árusithaíó. PÉNTEK : Hústalan nap, ugyan­azon feltételekkel, mint hétfőn. SZOMBAT : Nincs korlátozás. Nemzeti ünnepen, vagy Gergely, naptár szerinti ünnepnapokon hús­talan nap, vagy korlátozás nincs. Ha hústalan napra esik az országos vásár — mint sok i városban is — a hústalan napot a következő napon kell megtartani. Nem vonatkoznak a korlátozások a honvédségre, kórházakra, gyógy­intézetekre és a gyermeknevelő in­tézetekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom