Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-05-24 / 42. szám

2 KISKUNHALAS HBLTI ÜHTESITOJB május 24 HADI EMLÉKEK • ••• 1915 Bajtársai mellett való hűséges ki­tartásával' és férfias önuralmával tűnt ki ezen a napon Babcsánszky Fe­renc 300 honvéd gyalogezredbeli hon­véd a keletgalicíai Grabina körül vivott ütközetben. Bár súlyos sebet kapott, fájdalmával -nem törődve, bajtársai mel­lett maradt és noha szakaszparancs­noka ismételten utasította, hogy a segélyhelyre távozzék, tovább is részt vett a küzdelmekben, mindad­dig, mig egy srapnellszilánktól végleg harcképtelenné vált. Hősies magatartá­sa nagyon lelkesitőleg hatott bajtarsa- ira. A derék honvéd a kisezüst vitéz- ségi éremben kapta meg példaadó magatartása jutalmát. 1916 Bátorságával és öntevékenységé­vel tűnt ki e napon a nagysze­beni csatát követő üldözés folyamán Tyll József volt nyíregyházi 14 közös huszárezredbeli főhadnagy. Tyll főhadnagy önként jelentkezett egy lovasszázadból és két géppuskából alakult üldöző különítmény parancsno­kául. A különítmény egész éjjel érint­kezésben maradt a románokkal, hajnalL ban visszavetette az utóvédjüket, meg­megújuló ellenállásait erélyes támadá­saival gyorsan megtörte és délben már Nagysinkról űzte ki véres utcai harcban az ellenséget, — majd az e helység te­metőjénél keményen ellenálló többfele csapattest járőreivel megerősödött el­lenséges utóvédet több oldalról megtá­madta és visszavetette, eközben számos foglyot ejtett. Még aznap este géppuska és puska- tüzzel rajtaütött a románok Kálbortól keletre volt nagy táborán és az ellen­séget fejvesztett menekülésre kénysze- ritette. Mint kiváló felderitőt, a románok el­leni támadó hadműveleteinek folyamán még kétszer bízták meg felderítő osz­tag vezetésével. Feladatait minden al­kalommal fényesen oldotta meg. Kiváló tevékenységéért a 3 osztályú Vaskoronarenddel jutalmazták. 1917 A magyar huszár bátorságát és leleményességét bizonyította be újból Jakab János tizedes és Fórján Já­nos huszár, a volt nyíregyházai 15 közös huszárezred vitéz katonái a bukovi­nai Pimpolungtól északra vivott harcok alatt. , , , , A hadosztályparancsnoksag rendel­kezése folytán, annak megállapítására, hogy milyen fegyvernemben és ezred­ben ellenség van előtte, foglyokat kel­lett ejteni. Jakab és Fórján ónként jelentkezett járőrbe. Jakab lett a járőr parancsnoka és járőrével hajnalban egy előretolt ellenséges álláson akart rajta­ütni. A sötétség leple alatt előnyomulo iárőrt azonban virradatkor egy 25—30 főből álló ellenséges járőr körülfogta. A járőr azonban nem akart üres kéz- zel visszajönni. A legalább kétszeres túlerővel felvette a harcot, majd kézi­gránátokkal utat tört magának vissza­felé és menekülésszerü visszavonulást színlelt. A közeli bozótban azonban Jakab megállította járőrét és a leg­nagyobb csendben úgy álltak fel, hogy most az őket üldöző ellenség került a huszárok gyűrűjébe. Az elbizakodottan üldöző oroszok az őket körülfogó hu­szárok puskatüzében megroppantak, majd két halottat és két foglyot visz- szahagyva elmenekültek. ^ .. A rajtaütés folyamán Fórján különö­sen kitett magáért. A leleményes jár­őrparancsnokot és a bátor huszart a nagyezüst vitézség! éremmel tüntettek ki.-n.Av;tw.y.7iniw.wuvy.V7it7^ Halasi Takarékpénztár Alapítva 1872 évben Folyósít kölcsönöket föld és házingatlanokra, értékpapírokra, árúkra. Felmondás nélküli betéteket legelőnyösebb feltételek» kel gyilmölcsöztet I Megtalálták az ősi magyar alföldi szürke A halasi méhészek is panaszkod- j nak, hogy az elmúlt télen renge­teg méh-család pusztult el. Nembir- l ták el a nagy hideget. Ezért is, nem érdektelen, ha közöljük az alábbia- J kát: «A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasá­gi Kamara érdekes átiratot intézett a vármegyék alispánjához. Azt kö­zölte az átirat, hogy Madaras köz­ségben a kamara egyik szaktisztvi­selője megtalálta a már kiveszettnek Ям————PH———PPM— i mehet hitt, ősi, magyar szürke méhet. Az ősi szürke méhnek nagy előnye az, hogy a többivel szemben sokkal szi- vósabb szervezetű. A betegségek­nek jobban ellentáll. Ezért tartja fontosnak a Kamara, hogy a máda- rasi szürke méheket elzárják a töb­bitől. A Kamara méhészeti intézete Pestvármegye részére már is 100 raj méhet rendelt meg s Madaras község igy lett egyszerre nevezetes a méhész-világban.» Konyhakéssel megölte feleségét — 10 évi fegyházra ítélték A bajai törvényszék most tárgyal­ta Haller István garai földműves ügyét. Haller Istvánt a múlt év no­vember 30-án meglátogatta egy barátja s borozgatni kezdtek, ké­sőbb Haller felesége ennivalót ho­zott nekik. Haller ittas nállapotban nagy hangon politizált, az asszony I rászólt, ne kiabáljon annyira, meg- süketülnek. Ezen férje annyira fel­dühödött, hogy felkapta a konyha­kést s azt az asszony hasába döfte, aki a kórházban meghalt. Haliért szándékos emberölés bűn­tettéért nem jogerősen 10 évi fegy­házra ítélték. Az „emberevö“ cigányok a birúség előtt A kassai törvényszék most kezdte meg a szepsii rablógyilkos cigányok bünberének tárgyalását. Fiike Sándor és bandája 1923-tól 1928-ig Szepsi, Makranc, Debrud, Já­szó és Eperjes környékén a gyilkosságok és rablások j egész sorozatát követte el. Fii­ke Sándor volt a banda vezére. ! Filke Sándor egy gyilkosság kivéte- j lével az összes többi gyilkosság el- j követését tagadta, a többi mindent ta- | gadott. Azt állították, hogy a cseh- S szlovák tárgyalás alkalmával tett be- j ismerő vallomásokat veréssel csikarták * ki belőlük. Kihallgatta a bíróság ezután Móricz József dr nyugalmazott törvényszéki tanácselnököt, a kassai tárgyalás volt elnökét, aki ismertette a bűnügy külön­böző részleteit. Littmann Sándor védő intézett ezután kérdést Móricz dr-hoz az emberevés vádjáról. Móricz dr kijelentette, hogy az em­berevés vádja nem bizonyult rá a vádlottakra. A cigányok állították ugyan, amikor a meggyilkoltak hulláit keresték a hatóságok, hogy az áldozatokat meg­ették, ez az állításuk azonban nem bizonyult valónak. Hogyan takarékoskodjunk a fézgáliccal? Lengyel Béla szőlészeti felügyelő útmutatása a rézgálic felhasználásáról A rézgálic készlet korlátolt meny- nyisége miatt szükséges, hogy a réz- gáliceal a szőlősgazdák a legnagyobb mértékben takarékoskodjanak azáltal, hogy a permetezéshez szükséges olda­tot a megfelelő erősségben készítsék el és a permetezéseket az arra alkal­mas időben végezzék el. A helyes permetezésre vonatkozóan Lengyel Béla m. - kir. szőlészeti és borászati felügyelő útmutatását al­kalmazás végett a következőkben közli a hatóság a szőlőbirtokosokkal: 1. A peronoszpóra a szőlő levelem és fürtjein csak az esetben tud fer­tőzni, ha azok nedvesek és a hőmér­séklet legalább 10—13 celzius fok, ez esetben 15—18 nap múlva fogjuk látni a fertőzést. Tehát hideg időjárás esetén az 1-ső permetezés időpontját kitol­hatjuk. Nem kell permetezni meleg száraz időjárás esetén, mert nedvesség hiányában a spórák nem tudnak csí­rázni. Az időjárás figyelembe vételé­vel 4—5-szöri permetezéssel a szőlő megvédhető. 2. Az 1-ső permetezést fél százalé­kos hl. ként fél kgr. rézgálic, 20—25 dk. égetett mész, vagy 50—60 dk. szálonnás bordói lével elegendő elvé­gezni, nagy gondot fordítva a fürtök permetezésére, mert főleg az első és második permetezés időpontjában, vi­rágzás előtt és után lép fel a fürt peronoszpóra. A 2-ik permetezés 3 negyed százalékos hl. ként 3 nagyad kg. 75 dk. rézgálic és 40 dk. égetett, vagy 80 dk. szálonnás oltott mész. III. permetezés 1 százalékos 1 kg. rézgálic, fél kg. égetett, vagy 1—1.2 kg. szalon- nás mész, a többi permetezés az időjá­rás szerint 1—1.5 százalékos bordói- lével történhet. Jégverés esetén és a betegség fellépése után 1.5 százalékos bordóilével azonnal kell permetezni. Fürt permetezéshez elegendő 1 százalé­kos oldat,. Rovarkártevők ellen a bor- dóilének ölő hatása nincsen. 3;. Igen sok rézgálic pocsékolódik el azáltal, hogy a közömbösitéshez túlsók meszet, 1 kg. rézgálicra 1 kg. égetett meszet szoktak használni, mely meny- nyiség a 2—3 százalékos oldatnál a rézgálic hatóértékét 1—2 százalékra csökkenti. 1 kg. rézgálic közömbösíté­séhez 1—1.2 kg. szálonnás oltott mész szükséges ,mely 40—50 dk,. égetett mésznek felel meg. A mész a pero- I noszpóra ellen nem használ, hanem I a réz perzselő hatásának csökkentésére I és a permetlé tapadó képességének, I ■‘növelésére szolgál. 1 4. Permetezéshez jókarban levő gé­peket használjunk és a szórófej kis- luku legyen, mert nem az a fontos, hogy a leveleken csorogjon a lé, hanem minden levélen legyen permetlé, főleg a levelek fonákéin, hol a légző nyil- lások vannak, melyen keresztül törté­nik a levél fertőzés. 5* Anyagot spórolunk meg, ha a tőkékről a fölösleges hajtásokat el­távolítjuk. A zöldválogatást akkor vé­gezzük, mikor már a fürtök látszanak. ; Eltávolítjuk a nyakhajtásokat, tőkefej ! ' közepén levő hajtásokat, csapok felső hajtásait, ha azokon termés nincsen eltávolítjuk. Kéthajtást egymás tövében ! nem hagyunk, A tőkefej oldalhajtásai­ból csak 2—3 drb. hagyunk meg ugar­hajtásnak. E válogatással nemcsak per­met anyagot spórolunk meg, hanem a termés minőségét is javitjuk, mert több táp anyag jut a megmaradó hajtások­nak és fürtöknek. 6. Kötözés idejében történjen, mig a hajtások a földre nem fekszenek, vi­gyázva arra, hogy tágan legyen kötve, mert igy a hajtások közt a levegő tud járni és igy hamarabb felszárad, ezál­tal a fertőzési lehetőséget csökkentjük. 7. Szőlőnket a gyomtól állandóan 1 tartsuk tisztán, igy elérjük, hogy sző­lőnket jobban járja a levegő, napfény. 8. Sok anyagot spórolhatunk a haj­i tások vissza kurtításával. A fürtök ki­fejlődéséhez elegendő, ha a fürt felett 4—6 levél marad virágzás után. A ; hónaljhajtásokat idejében szedjük le, I ne tőben törjük le, hanem 1—2 levelet : hagyjunk meg, mert ellenkező esetben i a hajtásokon levő mellék-rügyek fog- i nak. kihajtani. 9. Fürtperonoszpóra elleni védeke- I zésnél bordódé helyett használjunk réz- I mész, vagy rézkénport, ha ez nem I volna, úgy használjunk fürtpermetezés j esetén revolverszórót. Újabb adományok a halasi árvízkárosultaknak Vitéz dr Kun Bertalanná és Hegyessy Rezsöné gyűjtöhölgyek gyűjtésének eredménye: özv. Buda Istvánná 1 P, Bábud Imréné 50 f, Szecsődy György- né 1 P, özv. Simon Sándorné 50 4, Lakos Imréné 1 P, Szakáll Lászlóné 50 f, Valkai Erzsébet 50 f, Jung Jó- zsefné 1 P, Paprika Benő 20 f, Modok Balázs 20 f, ref. Árvaház 3 P, Gzibolya Sándorné 30 f, özv. Bacsó Benőné 1 P, Börcsök Imre 2 P, Kiss Kornélia <2 P, Szekeres Ilonka 30 f, özv. Varga Elekné 1 P, özv. Paulovics Istvánná 1 P, Csery Mária 20 f, Halász Balázs d P, özv, Kuti Sz. Imréné 1 P, özv. Raffai Sándorné 1 P, ifj. Sass Sán­dorné 20 f, Tegzes Imréné 40 f, Var­ga Balázs 1.50 P, özv. Fekete N.-né 30 f, Szilády Lászlóné 3 P, Sárközy Je- nőné 5 P, Zseni Balázsné 40 f, Tóth Pál 50 f, László Sándor 20 f, László Benő 20 f, Gaál Lidia 50 f, Modok G. Jenő 20 f, Modok G. Kálmán 20 f, Csery Juliánná 1.50 P, Dobó Józsefné 24 f, özv. Musa Pálné 2, >P, Kocsi Sán­dor 50 f, Horváth Sándor 3 P, Sütő József 3 P, Babos Sándor 10 f, Sántha Éva 50 f, Mészáros Imre 30 f, özv. Csapi Józsefné 20 f, özv. Füle Sándorné 1.50 P, Szecsödi István 1 P, Sztancs Miháiyné 40 f, Gál Gábomé 20 f, Orbánná 1 P, Darányi Imréné 40 f, Dunainé 30 f, vitéz Futó István 1 P, Pospischl Józsefné 10 f, Modok Sán­dorné 14 f, Zrínyi Györgyné 1 P, Ba­csó István 5 P, Lakos Mihály 1 P, özv. Biró Imréné 1.50 P, Kosa Antatné 1 P, Csapó Antal 1 P, Orbán István 50 f, Tóth B. Ferenc 30 f, özv. Vilonya Sándorné 1 P, Erdei Lászlóné 50 f, Mészáros József 1 P, özv. Somogyi Imréné 5 P, Pusztai István 1 P, Jeneí Sándorné 5 P, Csapó Lajos 50 f, Kohl- mann Konrád 50 f, Vonya Balázsné 20 f, Sárközi Ferenc 1 P, Kis Gy. István 1 P, Fuksz Mátyás 20 f, ifj, Fuksz Mátyásné 10 f, Kis Faragó Sánder 20 f, Fehér Sándor 10 f, Egyedizsák Sán­dor 50 f, összesen 79 P 28 fillér és Lakos Mihály 20 kg, búza. ezer pengő igen sok pénz, de könnyen hozzá­juthat, ha idejében gondoskodik arról, hogy beszerezze ál» lamsorsjegyét. Húzás már janlas 5*én A sorsjegy ára egész P 3, fél P 1*50 Kapható minden sorsjegyárusitónál és az összes do» hánytőzsdékben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom