Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-05-17 / 40. szám

2 KISKUNHALAS HBLTl BITESITOJB május 17 Munkába indult és útközben meghalt alkoholmérgezésben Rózsa Gábor félegyházi napszá- | kocsmájánál letették a kocsiról, le­mos hétfőn este 11 társával Bugacra i fektették és másnap délelőtt meg­indult kocsin, hogy az ott folyó тцп- ' halt. ( kólátoknál másnap reggel munkába Az orvosi vélemény szerint való- áiljon. Közben Bugac határában szinüleg alkoholmérgezés okozta rosszul lett, társai Kulman Sándor halálát. „A földárak változatlanok, további szilárdulás nem tapasztalható“ - mondja a kecskeméti Kamara A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara legutóbbi mezőgazdasági hely­zetjelentésében a következőket mondja: Ingatlaneladások kissé megtorpantak. Leginkább zsidóbirtokok kerülnek el­gatlan eladásokat az alábbi helyekről közöltek. Pusztabankháza: 6 kát. hold jóminőségü szántó 7680 P; Szentes: 2 kát. hold 970 n. öl jóminőségü vályog­talaj 4000 P; 2 kát. hold 1100 n. öl Illetékmentesen kérhetnek épitési engedélyt az árvízkárosultak A pénzügyminiszter rendeletet adott ki az árvízkárosultak illeték- és díjkedvezményéről. A rendelet ér­telmében az árvíz által okozott kár miatt segély iránti kérelmet tartal­mazó beadvány, továbbá az árvíz által megrongált vagy elpusztított épület helyreállításához, illetőleg új­jáépítéséhez szükséges hatósági épi­tési és lakhatási engedély iránti be­advány, az ilyen beadványokat pót­ló jegyzőkönyv és azok mellékle­tei, valamint az árvízkárosult részé­re adott hatósági épitési és lakhatási engedély a közigazgatási (beadvá­nyt mellékleti és kiadványi) illeték alól mentes. Illetékmentes az árvíz­károsultnak juttatott segély felvéte­léről kiállított nyugta, valamint az az okirat is, amelyet az illetékmen­tes beadványhoz (jegyzőkönyvhöz), kell csatolni, amig azt más célra nem használják. Az előbbiekben felsorolt ,illetékmentes kiadvány és okirat a kiállítási dij alól is mentes. Kormányintézkedés a mezőgazdasági munkák zavartalanságának biztosítására A kormány az ismeretes magyar katonai intézkedésekkel egyidejűleg gondoskodott arról, hogy a termelés folytonossága zavartalan legyen és a mezőgazdasági munkák elvégzésében zökkenő ne következzék be. Előrelátó gondossággal intéz­kedtek a bevonult emberek pót- , lásáról és a kőtelező munka- segitséget állították a nagy nemzetgazdasági cél szolgála­tába. A kormány tehát - elejét veszi annak, j hogy akárcsak átmeneti nehézségek is mutatkozzanak, l A földmivelésügyi miniszter az erre vonatkozó rendeletet már ki is adta és elrendelte, hogy a kötelező munka- segitséget ott, ahol erre szükség van, az esetleg elmaradt tavaszi mezőgazda- sági munkálatok elvégzésének biztosí­tására igénybe vegyék. A miniszter ezzel kapcsolatban utasította az illeté­kes vidéki hatóságokat a szükséges in­tézkedések megtételére. П Nem emelték tel a borjú és marhahús árat A halasi mészárosok a sertéshúst 24, a birkahúst 30, a bárányhust SO fillérrel emelhetik Ismeretes, hogy a halasi mészáro­sok a húsfélék árának felemelését kérték az árkormánybiztosságtól. Most történt intézkedés ebben a kérdésben, i Az árkormánybiztos halasi meg­bízottja lapunk utján közli: «Budapest székesfőváros kivételé­vel az ország egész területén az 1939. augusztus 26-án egyénileg fennállott viszonteladói és fogyasz­tói árak kg-ként legfeljebb a kö­vetkező összeggel emelhetők : Sertéshús 24, birkahús 20, bárány- hús 20, legalább 95 százalékban ser­téshúsból készült friss kolbász 30 fillérrel. Egyéb kolbász és felvágott ára a benne lévő sertéshús arányának megfelelően kg-ként azonban leg­feljebb 30 fillérrel emelhető fel, amennyiben tehát pld. 60 százalék­ban tartalmaz sertéshúst 1939. au­gusztus 26-án fennállott ára kg-ként legfeljebb 18 fillérrel emelhető fel. Ezt az áremelést a halasi husipa- rosok, az alábbi korlátozások kö­zött minden további engedély vagy felhatalmazás nélkül érvényesíthetik. Az alant felsorolt sertéshús ré­szek és húsipari termékek fogyasz­tói ára Budapest székesfőváros ki­vételével az ország egész területén seholsem lehet magasabb a követ­kezőknél : Sertésköröm 70 fill; sertés fej csontozatlan 1 pengő, csülök, farok 1.40 fill; sertésoldalas 1.70 fill; friss töpörtö 2.20 fill; középminőségü disznósajt 2 P. kg-ként. Ezen ol­csóbb husrészeket fentiek szerinti árnál magasabb áron még akkor sem szabad árusítani, ha ezeket más drágább husrészekkel együtt mint úgynevezett nyomaték hozzák forgalomba. A füstölt húsfélék legfeljebb 20 százalékkal magasbb áron hozhatók forgalomba, ugyanazon nyers hus- rész áránál. A borjú és marhahús árát nem emelték fel. A fentiek be nem tartá­sa a fennálló rendelkezések értelmé­ben szigorú büntetést von maga után.. .i £ itoct. ши-|V-Z.WtfV-7.V-yinlW^7ilV/.V/gy-V Halasi Takarékpénzt ár Alapítva 1872 évben Folyósít kölcsönöket föld és házingatlanokra, értékpapírokra, árúkra. Felmondás nélküli betéteket legelőnyösebb feltételek* kel gyümölcsöztet I adásra, amik közt előfordul, hogy egyes eladásokat nem hagynak jóvá. Föld­árak változatlanok, további szilárdulás nem észlelhető, sőt egyes helyeken az ingatlanárak némileg visszamentek. In­szikes iszántó 1500 P; Kistelek: 5 kát. hold gyenge minőségű szántó 4000 P; Szeged: 1127 n. öl szántó 2000 P; 1137 n. öl szántó 2500 P; Makó: 1 lkat. hold 172 négyszögöl szántó 2600 P. Érdekes sorok az ejtőernyős rohamosztagokról A Hollandia és Belgium ellen indí­tott német akcióban igen jelentős sze­rephez jutott egy eddig kevéssé ismert fegyvernem: az ejtőernyős csapat. A németek több ilyen csapatot szállítottak repülőgépen a holland és belga repülő­terek és más fontos katonai pontok fö­lé. aztán elhagyták a repülőgépet és ejtőernyő segítségével földreszállva, a lehetőséghez képest megszállták a jó- előre kiszemelt területet. Katonai szempontból elsőnek a szov­jetorosz hadsereg kezdett kísérletezni az ejtőernyő tömeges felhasználásával, még pedig közvetlenül a forradalom után. 1926-ban a szovjetorosz hadsereg­nek állítólag már több mint 20.000 ki­képzett ejtőernyős katonája volt. Ez a szám azóta jóval a 100.000 fölé nőtt, anélkül, hogy meggyőződést tudtak volna szerezni az ejtőernyős hadsereg gyakorlati értékéről. Az orosz kísérlettől a német sikerig Az első «háborús kipróbálásukra» a finn-szovjetorosz összecsapás során ke­rült a sor, A szovjetorosz vezérkar már a háború harmadik hetében megpró­bált ejtőernyős csapatokat szállítani a finnek^ hátába. A szovjetorosz kudarc a finnekkel szemben azonban nem kedvetlenítette el a németeket. Ezek hamarosan a szovjetorosz ejtőernyős felállítása után szintén kísérletezni kezd­tek az ejtőernyők tömeges katonai fel- használásával és 1940. év elejéig odáig fejlesztették ezt a legújabb fegyver­nemet, hogy a Hollandia és Belgium ellen indított támadás során már száz­számra alkalmaznak ejtőernyős csa­patokat a holland és belga front mögött. Rendkívül érdekes az ejtőernyős ka­tonák felszerelése és fegyverzete. Az ejtőernyő úgy van a hátukra szerelve, hogy a levegőben a legkevésbbé fá­rasztó testtartással ereszkedhessenek alá. Az ejtőernyőt maguknak kell ki- nyitniok, még pedig egy zsinór meg­rántásával Akkor, amikor már elég közel, körülbelül 200—300 méterre van­nak a földhöz. Előbb azért nem szabad kinyitni az ejtőernyőt, mert nagyobb magasságból a céltól messzire sodor­hatja a szél az ejtőernyős katonát. Fegyvere rendszerint a géppisztoly, amelyhez 1000—1500 töltényt visz ma­gával. Azonkívül van nála egy roham- késhez hasonló szúró és vágóeszköz, 15—20 kézigránát, rádióleadókészülék és egy összehajtható kerékpár és mint­egy 3 napra való élelmiszer. A magával vitt súly igy is alig haladja meg a 15 kilót. De vannak különleges felszerelé­sű ejtőernyős csapatok is, amelyek al­katrészeikre bontva géppuskákat, sőt kisebb kaliberű ágyukat, rádióleadóál­lomásokat és más felszereléseket is visznek magukkal. Mit mond egy orosz ejtőernyős? Ejtőernyős katonának lenni persze nem könnyű dolog. Hogy mennyi ve­széllyel jár az ejtőernyős katona vál­lalkozása, errenézve rendkívül érdekes dolgokat mondott el egy finn fogságba került ejtőernyős katona: — Egy csapatszállító repülőgépen huszadmagammal szálltam fel a le- ningrádi repülőtérről azzal a céllal, hogy a Suomissalminál ellentálló finnek hátába kerülve, zavart idézzünk elő és ha lehet, semmisítsük meg a rádióleadó­állomásukat. .— A finn határig nem történt semmi baj. A határon túl azon­ban lőni kezdtek bennünket a finn légelháritó ütegek. Szinte kézzel elér­hettük volna a körülöttünk robbanó srapneleket, f Amint a város elmaradt mögöttünk, körülbelül 3000 méter magasságból megkezdtük a «kiszállást.» Én negye­diknek, vagy ötödiknek ugrottam ki a gépből. Alattam már két vagy három ejtőernyő kinyílt, de én még mindig ernyő nélkül zuhantam. A fülem mellett fcugott a levegő, a szemeimet elöntötte a köny, de nem vesztettem el a hideg­véremet. Az ugrást különben is meg­szoktam. i — Mikor már elég közel voltam a földhöz, megrántottam az ejtőernyő; nyitó zsinórját. A következő pülanat- ban hatalmas rántást éreztem és meg- könnyebülve sóhajtottam fel: az ejtő­ernyő kinyilt. Zuhanásom sebessége azonnal lecsökkent, a zugás is meg­szűnt a fülem mellett, hogy annál kel­lemetlenebb és baljósabb hang üsse meg a fülemet. Valahol gépfegyver ke­lepéit és a lélegzetem is elakadt, ami­kor észrevettem, hogy én vagyok a cél. Szerencsére gyorsan földet értem és mig megszabadultam az ejtőernyő kötelékeitől, láttam, hogy az előttem kiugrott négy-öt katona közül kettő élettelenül hever a hóban. — A finn géppuskaállás irányában le­adtam néhány lövést, de a felzárkózásra, még kevésbbé a kapott parancs végre­hajtására nem került sor. Mint később megtudtam, húszunk közül egynek nem nyilt ki az ejtőernyője és halálra zúzta magát, hetet a levegőben, ötöt a földöm lőttek agyon a flnnek. Többünket pe­dig elfogtak ,még mielőtt bármihez is kezdhettünk volna... T~ mini száz: ne gondolkozzon soká, mert az idő szalad! Közeledik az Állami sorsjáték hu* zása, melynek fő* nyereménye 40.000 P Ezenkívül még: 2o,ooo P 1 o.ooo P 2x5.ooo P 4x2.5oo P 6x2.ooo P és 22xl.ooo P és még számos kisebb és nagyobb nyeremény, melyeket mind kész­pénzben fizetnek ki. Hozás junius 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom