Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-04-30 / 35. szám

április 30 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 Boross járásbirót Kecskemétre helyezték Az igazságügyminiszter Boross Géza járásbirót saját kérelmére a kecskeméti járásbírósághoz helyez­te át. Boross biró ügykörét a nem­rég Halasra helyezett járásbiró, Bódi Lajos dr fogja ellátni. boross járásbiró 10 évi halasi bírói szolgálata után távozik Halasról, ahol a jogkereső közönség és a város társadalmának nagyrabecsü­lését és szeretetét vívta ki. Boross járásbiró távozását nagy sajnálattal vette tudomásul a város közönsége. Az ügyvédi kar és a város társadalma bankett keretében vesznek tőle búcsút, amelyet má­jus 1-én, este 8 órakor tartanak meg az Úri Kaszinóban. A bankettre eddig mintegy 60 jelentkező van a Kaszinóban kitett ivén még lehet jelentekezni. Boross bírót a város közönségé­nek nagyrabecsülése kiséri uj állo­máshelyére. Móri lirokra Honiéi Bopooi A bugaci repülőtér építkezései so- j rán érdekes leletre bukkantak a dől- , gozó munkások. Ásójuk régi sírokat j tárt fel, csontok, dárdadarabok ke­rültek elő, egyik másik koponyában, lábszárcsontban még benne volt a dárdavég, úgyhogy a harc során kaphatta a halálos döfést a harcos. MEGNYÍLIK BÁRÁNYKERT szombaton, hol Rácz Lajos JAZZ zenekara mellett minden este TÁNC! Az Öntözésügyi Hivatal megállapi- fása szerint tavaly a hortobágyi gaz- , daság öntözetlenül hagyott rétje 25 mázsa anyaszénát és sarjut termett ’ holdanként, a mesterségesen öntő- j zött rét pedig 70 mázsa szénát. Az 1 öntözetlen kukorica 24 mázsa csö­vestermést adott, az öntözött 48 mázsát. I * ! A földművelésügyi miniszter az idei halászati tilalmi időt május 10- töl junius 5-ig állapította meg. * A háborús események súlyosan érintik az asztalosipart. A kivitel majdnem teljesen megszűnt; belföl­dön gyengék az eladási lehetőségek. Az anyagbeszerzés sok nehézséggel ; jár. Az ország évi 70.000 vagon fenyőfürészáru-szükségletéből a bel­földi termelés mindössze 45.000 va­gon. * A külföldi piacokon tovább emel­kedik a búza ára. Liverpoolban a búza jelenlegi ára 18—19 pengő, Buenos-Airesben 16 pengő, a tava­lyi ár kétszerese. A tengerentúli ga­bonaárak rohamos emelkedésének egyik oka az, hogy Romániában ''rendkívül rossz termést várnak. Olaszország az amerikai szénért kereskedelmi hajókkal fizet. — Tö­rökország keleti részén gazdag olaj­forrásokat fedeztek fel. — Jugoszlá- | viában 30—85 százalékkal emelke- j dett az építkezéshez szükséges anya­gok ára. — Dániában megszüntették a petróleum és benzin szabad áru- j sitását; magánháztartások egyálta- Ián nem kapnak petróleumot. — Ro- | mánia a múlt évben 4,177.571 tonna ! nyersolajat szállított külföldre. — | Bulgária 5000 vagon tengerit szálli tott Jugoszláviának. Szabó Kálmán dr. kecskeméti mu- zeumigazgató a jelentés alapján ki­szállt a helyszínre és megállapította, hogy avarkori sirleletre bukkantak a munkások. Harctér lehetett azon a részen, az elesett harcosokat föl­delték el. A barack félig elviragzott, s cseresznye és szilva most virágzik, alma, meggy és körte rövidesen virágba borul Napról-napra szebb és szinpom- pásabb a halasi határ, ahol ezer és ezer gyümölcsfa most borul virágba. A gyümölcsfákra igen kedvező volt az elmúlt hét, a napsütéses meleg és a szél sok hasznot csinált. A barack már teljes virágzásban van, sőt le­het mondani, hogy félig el is virág­zott. Meg lehet már azt is állapítani, hogy a gyümölcsfák közül legtöbbet a barackfa szenvedett. A rózsaba- rackfák sokkal jobb termést Ígérnek, mint a kajszibarackfák. A naposidő és a szél a barackfa megtermékenyülésének sokat hasz­nált. A szél a virágport szétvitte, a megtermékenyülést gyorsította. Most áll virágjában a cseresznye és a szilvafa is. Érdekes, hogy ez a két fa bírta még legjobban a nagy hideget. Ha az időjárás kedvező lesz a gyümölcsfákra, cseresznyében és szilvában jó, közepes termésre le­het számítani. Az alma, meggy és körtefa most van erős bimbózás­ban. A rügyek igen duzzadtak, két- három jó, napos idő kell és ezek is virágozni fognak. A fagykár nagysá­ga itt még nem állapítható meg egész bizonyossággal, a virágzás azonban majd mindent megmond. Ami pedig a mezőgazdaság hely­zetét illeti, vasárnap a határ egyes részein esett eső sokat használt. A jószágállomány tűrhetően vé­szelte át a hosszú telet. Pedagógiai szeminárium Halason Halas város I. és II. körzetének iskolafelügyelői Pestvármegye kir. tanfelügyelőjének elnöklete alatt május hó 4-én, a Városi színházban pedagógiai szemináriumot rendez­nek, amelyre meghívják a kartársa­kat és a tanügy iránt érdeklődőket. Tárgysorozat: Reggel 8 órakor szentmise és 7 órakor ref. istentisz­telet. — A szeminárium kezdete 9 óra. — Megnyitó. Tartja tanügyi fő­tanácsos, kir. tanfelügyelő. — Irá­nyadó szempontok a polg. jogok és kötelességek tanításánál. Előadó : Solti János körzeti iskolafelügyelő. Hozzászólások. — Tanítás. Magyar- ország jelvényei. (Címer, zászló.) Tartja : Ványi Róza Kiskunhalas­felsővárosi áll. el. isk. tanítónő. Hoz- ( zászólások. — Tanítás. Beszéd-ért. j gyak. Kiskunhalas történetéből. Tart- ! ja : Prágerné Dózsa Ilona külterüle­ti áll. el. isk. tanítónő. Hozzászólá­sok. — Békés László külterületi áll. el. isk. tanító bemutatása : Egy naponkint végzendő 15 perces he­lyesírási gyakorlat. (Tollbamondás.) Dr Farkas László a halasi Hegy­község elnöke közli: »A Kiskunhalasi Hegyközség má­jus hó 11. napjának d. e. 10 órájá­ra a Városi Színházban rendkívüli közgyűlést tűzött ki, melyre a Hegy­községnek minden önálló szavazat­tal biró és az érvényes lajstromban feltüntetett tagját, illetőleg annak igazolt meghatalmazottját, valamint a csoportokban osztott hegyközségi tagok megválasztott csoportképvise- lőjeit ezennel meghívom. A közgyűlés tárgysorozata : 1.) Д Hegyközség működési szervezete tárgyában határozathozatal. 2.) Költ­ségvetés előirányzat az 1940. évre. 3.) Hegybíró választása. I Figyelmeztetem a Hegyközség tagjait, hogy a közgyűlés határozat- képességéhez a hegyközségi tagok I legalább egyharmadának jelenléte 1 szükséges. Ha tehát a most meg- ( hirdetett határnapon a közgyűlés J határozatképtelen, úgy az újabb közgyűlést, ezennel május hó 18. napjának d. e. 10 órájára hívom ösz- sze azzal, hogy ez a közgyűlés a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül hoz a fenti tárgyakban jog­érvényes határozatot. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a közgyűlésen jelenlévő tagok birtok arány szerinti általános többsége szükséges. A halasi;Bangája forgalma 1930, évben 922 ezer pengő Tolt A Hangya vasárnapi közgyűlése Április hó 28-án tartotta meg a kis- ^ kunhalasi Hangya évi rendes köz­gyűlését. Farkas Elek elnök megnyitó szavai után Hudi, András ügyvezető számolt be az elmúlt év üzletmeneteiéről. Min­denek előtt megállapitotta, hogy a re­ánk szakadt gazdasági háború az áru­ellátás terén már az elmúlt év őszén is zavarokat okozott. Bizonyos külföld­ről származó áruk utánpótlása nehéz­kessé vált. Különösen a rizsnél és bors­nál volt ez tapasztalható. A mi kevés készlethez jutott a Hangya, azt ará­nyosan és igazságosan osztotta szét tagjai között. Ha kevés is jutott, de mindenkinek jutott. Az árukiosztás fo­kozatos korlátozásával párhuzamosan a nem hangyatagok kiszolgálását is mel­lőzte. így tudta elérni azt, hogy e nehéz időkben állta és állja a sarat. A Hangya már most beszerzi tagjainak a tüzelőanyagot Egyetlen üzletág volt, ahol minden erőlködése a Hangyának hiába való volt. Ez a téli. tüzelőanyag ellátás. Bár kétezer métermázsával több tüzrevaló- vaí látta el magát, mint az előző tét­len, január közepére a tüzelőanyagrak­tár kiürült. Hogy a reánk következő télen meg ne ismétlődjék az elmúlt tél kellemet­lensége felkéri az ügyvezető a Hangya minden olyan tagját, aki nagyobb téte­lekben szokta a tűzifát, szenet, kokszot bevásárolni, hogy igényét május hó végéig jelentse be a Hangyánál. E na­gyobb tételekéi a Hangya a nyár és ősz folyamán le fogja szállítani az igénylőknek. A télen igy csak azon ve­vőit kell a Hangyának kiszolgálnia, akik tüizrevalójukat kicsinyben hétről- hétre, vagy napról-napra szerzik be. 922 ezer pengő üzleti forgalom Az áruhiánynak és árukorlátozásnak ellenére a kiskunhalasi Hangya forgalma 1939-ben elérte a 922 ezer pengőt! E forgalom az egyes üzletek között a következőképen oszlott meg: Főüzlet 338 ezer pengő (ebből a rö- fös osztályra esik 161 ezer P;) Kossuth utcai fiók 106 ezpr P;. Szabadkai-úti fiók 68 ezer P; felsővárosi fiók 54 ezt^r P; tabáni fiók 46 ezer P; \keceli úti fiók 44 ezpr P; Petőfi-utcai fiók 32 ezpr P; cpüleípnyag-telep 58 ezer P; tüzelő-anyag 67 ezer P; raktár 27 ezier P; Kiskunmiajsai fiók 113 ezer P. A főüzlet forgalma megkétszerező­dött, amióta Uj székházába költözött a Hangya. De legörvendetesebb esemény a rőfös-osztály forgalmának emelkedé­se, amely az 1933-ik évi 32 ezer pen­gős forgalmát megötszörőzté, meri 161 ezer pengőt fergalmazo-tt 1939-ben. A Hangya a termelőközön­ségért Kifizetett termelő tagjainak a Han­gya az elmúlt évben: mézért 4000 P; toliért 62 ezpr P; barackért 20 ezer P; hízott sertésért S05 pzer P; borszőlő­ért 7 «z(gr P; mustért 29 ezer P; bor­ért (Majsán) 51 ezer P; borért (Hala­son) 35 ezer P; összesen 510 ezer P. Az 1939 évi összfergalom megközelí­tette a másfél millió pengőt. Ügyvezető felkérte a Hangya min­den tagját, hogy szövetkezetét, a ma­gyar faj egyik terős védőbástyáját, to­vábbra is 'szeretettel és megértéssel támogassa, amint tette két évtizeden keresztül. AZ előterjesztett évi mérleget, szá­madást a közgyűlés egyhangúlag (el­fogadta s hozzájárult ahhoz, hogy az elért tiszta nyereségből ezer pengő a belvízkárosultak javára adassék épület- anyagban. Igazgatósági és felügyelőbizottsági ta­gokul újból a régiek választattak meg. A polgármester felszólalása A közgyűlés berekesztése előft fel­szólalt dr Kathona Mihály polgármes­ter és a következőket mondotta: —Azok a, számok, amelyekben az ügyvezető igazgató ur a szövetkezet múlt évi forgalmát ismertette, a leg- : szebb bizonyítékok arra, hogy a szö­vetkezet a város gazdasági életében irányitó szerephez jutott Nem csak jó minőségű és olcsó árukkal látja el tagjait, hanem mint értékesítő és vásárló is mindenkor ott áll tagjai mellett, hogy a sok küzdelemmel és nehéz munkával előállított mezőgazda- sági terményeiket megfelelő áron megvásárolja s ezzel megakadályozza a múltban sokszor tapasztalt árrom­bolásokat. A szövetkezet alakulása, mint tud­juk a világháború utolsó évében tör­tént, amikor a háborús konjuktura mi­att egyes fontos közszükségleti cikkek megszerzése a város lakosságának na­gyon sok gondot és küzdelmet jelen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom