Kunsági Napló, 1939. november-december (7. évfolyam, 45-49. szám

1939-12-04 / 49. szám

ÁRA 6 FILLÉR Kiskunhalas, 1939. december 4, hétfő VII. évfolyam, 49. szám Vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi minisztert és vitéz Eridre Lászlót is vár­ják a M6VE díszelőadására A MOVE kiskunhalasi csoportja ebben az évben is díszelőadással ün­nepeli meg a Főméltóságú Kor­mányzó Ur neve napját. A díszelő­adást az iskolánkivüli népműveléssel karöltve december 8-án, pénteken este 8 órakor rendezik a Városi Színházban, s azon — mint a tava­lyi előadáson — bizonyosan ott lesz a város keresztény társadalmának színe-java, A MOVE ennek az elő­adásnak megrendezésével nemcsak a Kormányzó Ur névünnepét óhajt­ja méltóképpen megünnepelni, de kultúrmissziót is teljesít, amikor ma­gas színvonalú, művészi élmények­ben gazdag műsort nyújt a közön­ségnek. A műsoron négy országos hírű művész nevét olvassuk s min­den jel azt mutatja, hogy decem­ber 8-án zsúfolt nézőtér előtt fo­lyik le az impozáns díszelőadás. Az előadáson, — ha abban kor­mányzati ügyek nem gátolják — a hírek szerint megjelenik vi­téz gróf Teleki Mihály földművelés- ügyi miniszter, városunk képviselője, továbbá vitéz dr Endre László, a megye alispánja, Résztvesz és ün­nepi beszédet mond Szeder János országgyűlési képviselő, a MOVE országos elnöke s valószínű még többen is a közéleti előkelőségek közül. Híre jár, hogy Kiss Ferenc az Országos Színészkamara elnöke is Halasra érkezik ebből az alka­lomból. Az est műsora a következő: Hiszekegy. Éneklik a dalárdák. — Ünnepi óda. Szavalja: Török Rózsa. — Kodály: Háry János. Szvit. Elő­adják a Zenekedvelők. — Táncol: O. Takáts Margit mozgásmüvészeti tanárnő. — Chopin: Esőcseppek pre­lude. Wilhelmus: Variációk. Zongo­rán előadja: Wilhelmus Henry. — Bartók—Bárdos: Kánonok.Gyermek- kórus. — Szünet. — Ünnepi beszéd. Mondja: Szeder János orszgy. képv. a MOVE orsz. elnöke. — Werdi: Traviáta. Játsza a 20. gy. ezred ze­nekara. — Kodály: Népdalátiratok. Poldini: Farsangi lakodalom. Énekli: Eyssen Irén operaénekesnő. — Saint —Saens: Rondo Capriccióso. P. Ha- ják Sári hegedűművésznő. — Liszt VI. Rapszódiáját táncolják: О. Та káts Margit és Kerék Ica. — Erkel: Himnusz. A rendezőség kéri a közönséget, hogy aki csak teheti, ünnepi és lehetőleg magyaros öltözetben je­lenjen meg. Miután a díszelőadás esetleg tiszta jövedelmét jótékony célra fordítják, a rendezőség kö­szönettel fogad felülfizetéseket is. Jegyeket ajánlatos már most elője­gyeztetni a Kunsági Napló kiadó- hivatalában és a MOVE titkárságá­nál. A színházbérlők jegyeit decem­ber S-ár. délig visszatartja a ren­dezőség. Szörnyű tragédia Fehértón Elsült a puska, megölt egy kisfiút Szombaton délelőtt megdöbbentő tragédia történt Fehértó pusztán, Dobó Kálmán városi műszaki ta­nácsnok tanyáján. Torma Mihály, a főmérnök gazdasági alkalmazottja, a földön dolgozgatott két kisfiával, a hétéves Jánossal és hatéves Ferenc­cel. Meglátta, hogy a vetésen vad- ludak vannak, s el akarta ijeszteni őket. A vadak irtására és riasztására Dobó Kálmán főmérnök egy vadász­puskát tartott kint a tanyán és Tor­ma Mihály ezt a puskát megtöltötte és rásütötte a vadludakra. A puska azonban csütörtököt mondott. Tor­ma Mihály abban a hiszemben, hogy a töltény rossz, úgy sem sül már el, nem vette ki a töltényt, hanem a puskát betöltve betámasztotta a szobába, a vizes pad mellé. Később a két kisfiú bement a ta­nyába, hogy megreggelizzenek és tüzet gyújtsanak édesanyjuknak a főzéshez. Jánoska mosdott, Fe- rencke pedig leült egy kis székre és reggelizett. Mosdás közben a kis János észrevette, hogy a puska el akar dőlni s lábával visszaigazí­totta. A puska azonban ismét meg­mozdult, eldőlt és úgy esett, hogy a kakas a földbe ütődött. Ebben a pillanatban a töltény elsült s a lö­vedék a szerencsétlen kis Ferencet nyakszirten találta. A kisfiú azonnal lefordult a székről és meghalt. A szerencsétlen, kétségbeesett Torma Mihály maga jelentette az esetet a csendőrségnék s a nyomo­zás megindult. Vasárnap este a ka­locsai törvényszék fel is boncolta a kis Ferenc holttestét a városi hulla­házban. Torma Mihály mintaképe a munkásembereknek, szegénységében is végtelenül szerette családját s most egy tragikus véletlen folytán mégis elvesztette kisfiát. Az első százéves bankjubileum Magyarországon A Halasi Takarékpénztár anyaintézetének centennáriuma Ez év december 15-én lesz 100 éve annak, hogy Fáy Andrással az élén a magyar történelem ragyogó nevű nagyjai, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Wes­selényi Miklós báró, Eötvös József, Szemere Pál, Bajza József és sokan az akkori idők kiválóságai közül, megalapították a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületet. Jubileumra, mégpedig ezideig elő nem fordult 100 éves pénzintézeti jubileumra készül az intézet, de ez a jubileum nemcsak a Pesti Hazai Takaréknak, a takarékpénztárak leg­öregebbjének, nemcsak a magyar bankvilágnak és hiteléletnek, hanem az egész magyar gazdasági életnek örömünnepe, amelyik ünnepen az ünneplés középpontjában hazánk leg­nagyobbjainak olyan alkotása áll, amelyik 100 éves fennállásának sok­szor nehéz, küzdelmes és vihar­dúlta éveiben is hű maradt alapítói­nak nemes hogyamányaihoz és cél­kitűzéseihez. A Pesti Hazai Első Takarékpénz­tár Egyesület házimúzeumában gon­dosan őrzött s ma már történelmi értékű alapítólevél szerint a pénz­intézet alapítására az a felismerés vezette a XIX. század legnagyobb magyarjait, hogy meglátták az ak­kori földbirtokos osztály tőkesze­génysége folytán termelésünkben, tehát nemzeti jövedelmünkben be­állott visszaesést és egy olyan pénz­intézet létesítésére határozták el ma­gukat, amelyik a termelés folytonos­ságának biztosítása és fokozása, va­lamint a mezőgazdaságból élők élet- színvonalának emelése végett az er­re rászorulóknak teljes anyagi ere­jével rendelkezésre tudjon állni. Nem volt könnyű feladat az, amit az intézet alapítóitól örökségül ka­pott s e tekintetben elég, ha visz- sznpillantást vetünk az elmúlt, vál­ságokban és nemzeti tragédiáákban gazdag 100 esztendőre, amelyhez hasonlót a magyar gazdasági élet még nem állt ki nemzeti létünk ezredéve alatt. Azt, hogy az alapítók hagyo­mányát a későbbi utódok mennyire és hogyan fejlesztették és ápolták, azt a képviselőház előtt fekvő s a Pesti Hazai Első Takarékpénztárról szóló törvényjavaslat van hívatva méltatni, amelyet a miniszterelnök úr nemrégiben terjesztett be. Kü­lönleges jogokat kíván biztosítani e magyar vérből és élniakarásból fakadt pénzintézetnek ez a törvény- javaslat, olyat, amilyet magyar tör­vény eddig más hasonló pénzinté­zetnek nem biztosított. Hazánknak e legnagyobb és leg­régibb takarékpénztára 100 évvel ez­előtt kezdte el működését a pesti vármegyeház egyik szobájában s ez a magyarázata annak, hogy a jubi­leumi közgyűlést nem az intézet székházában, hanem a vármegyeház nagytermében fogják megtartani, amelyen értesülésünk szerint kép­viseltetni fogja magát a magyar kormány is s részt fog venni rajta a társadalmi és gazdasági élet min­den számottevő tagja. Nemzetünknek büszkesége, gazda­sági és hiteléletünknek dísze e száz­éves intézet, melynek múltja egy. fejezet a magyar történelemből, s jelene és jövője bástya a magyar gazdasági élet részére. Mint értesülünk, a jubiláló Pesti Hazai Takarékpénztár itteni leány­intézete, a Halasi Takarékpénztár, küldöttségileg fogja képviseltetni magát a december 15-i díszközgyű­lésen. Hősiesen állják a harcot a finnek A finn-orosz háború negyedik nap­ján megállapítható, hogy a hősi test­vér nép ellen intézett orosz támadás nem alakult át villámháborúvá. A ' maroknyi finn nemzet olyan példát ! mutatott a fegyelem, a vitézi virtus és önfeláldozás terén, amelyre cso­dálattal tekintenek a világ leghatal­masabb népei is. Az orosz túlerő j egyes helyeken benyomult ugyan Finnországba és a karéliai területen, amelyet csak határőrök védtek, el­foglalt néhány négyzetkilométernyi területet, azonban még a vasárnapi napon is mindenütt a finn erődvonal előtt folynak a harcok, A szovjet se­regei, nagy számbeli és technikai fölényük ellenére képtelenek voltak olyan eredményeket elérni, amelyek számukkal és támadó erejükkel arányban állottak volna. Ezzel szem­ben a kisszámú, de nagyszerűen ki­képzett finn hadsereg páratlan ha­ditettet hajtott végre. A finn oszta­gok, 11 óra hosszat meneteltek a sarki fény ragyogásában, hóborí­totta útakon keresztültörve meglep­ték a Petsamo kikötőjét megszálló oroszokat és 8 órai harc után visz- szafoglalták a kikötőt. A világ közvéleménye mélységes rokonszenvvei figyeli a finnek sza­badságküzdelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom