Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-12-22 / 93. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője december 22 részben agrárreformok dominálják. Az eredményes munkának előfeltétele, hogy a különböző termelési ágak egyensúlyban maradjanak. A mezőgazdaság egységes megszervezését, céltudatos irányának további kiépítését és az összes mezőgazdasági kérdések intézményes biztosítását feltétlenül szükségesnek tartom és a cél megvalósításához szükséges intézkedéseket külön törvény- javaslatban terjesztem a képviselőház elé. Ennek a mezögazdaságfej- lesztő és irányító törvényjavaslatnak a munkáján már dolgozik a minisztérium és meggyőződésem, hogy ez a törvény az agrárérdekeken kívül az iparfejlesztés és a nyersanyagtermelés nagy érdekeit is szolgálni tudja. — A mezőgazdasági szakoktatás útján — mondotta ezután vitéz Teleki Mihály gróf — biztosítani kívánjuk a termelés minőségi és meny- nyiségi eredményességéhez szükséges szakismereteket és állattenyésztésünk jövedelmezőségének további fokozását nemzetgazdasági, külkereskedelmi és szociális érdekből. A mezögazdaságfejlesztő törvényjavaslat fel fogja ölelni a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges kedvezményeket, a termelés folytonosságát biztosító rendelkezéseket, az egyes termékek, cikkek és állatok forga- lombahozatalának ellenőrzését és a szükséges szervezeti rendelkezéseket. — A mezőgazdasági és ipari termelés teljes együttműködését — fejezte be nyilatkozatát a földművelésügyi miniszter — természetesen minden vonatkozásban biztosítani fogjuk. A kormány törekvése mindent egybevetve az, hogya z ország gerincét alkotó gazdatársadalmat megerősítse, általában az alacsonyabb társadalmi rétegeket gazdaságilag és politikailag felemelje, úgy azonban, hogy ez a szociális munka közösségben álljon az általános gazdaságpolitikai célkitűzésekkel. Giksriai néztea Inskivet Hogy állapította meg Kecskeméten az árkormányblzíos a marha és a borjúhús árát? Az árkormánybiztos Kecskeméten a marha- és borjúhús árát a következőképpen állapította meg: Marhahús pecsenyének való 1.40 P, az eddigi 1.60 P helyett, leveshús 1 P 30 f., az eddigi 1.40 P helyett, pörköltnek való 1.10 P, az eddigi 1.20 P helyett, gyengébb minőség (ezt nálunk nem igen árulják) 1 P. — Borjúhús comb 1.90 P, az eddigi 2.40 P helyett, vésés, lapocka és sütnivaló 1.50 P, az eddigi 1.90 P helyett, pörköltnek való 1.30 P, az eddigi 1.60 P helyett és gyengébb minőség 1.10 P, az eddigi 1 P 40 f helyett. Hetenkéaat; két hiiitalannapot és tömegfogyasztásra egységes keiiyértipust terveznek A sorozatos gazdasági miniszteri | értekezleteken foglalkoztak fontos j gazdasági kérdésekkel, elsősorban az ország nyersanyagának biztosításával. Gróf Teleki Pál miniszter- elnök ezekkel a fontos megbeszélésekkel kapcsolatban akkoriban olyan nyilatkozatot tett, hogy az élelmiszerelosztás terén bizonyos korlátozásokkal kell számolni. Ez nem jelenti azt, mintha az élelmiszerellátás terén nehézségek volnának, de a mostani súlyos időkben szükség van arra, hogy az élelmiszerszükséglet ellátása központi irányítás alá kerüljön. A mai helyzetben a kormánynak össze kell egyeztetnie a külpolitikai és valutáris érdekeket ) a lakosság ellátásának kérdésével. A szükséges intézkedések januárra várhatók, továbbá az is, hogy nincs szó jegyrendszer bevezetéséről. A Magyar Élet Pártértesítőjének közlése szerint arra lehet számítani, hogy hetenként kétszer hústalan napokat vezetnek be, egységes, ízletes kenyértípust állapítanak meg a tömegfogyasztás céljaira és megnehezítik a még nem teljesen kifejlett állatok vágását. Az a terv vetődött fel, hogy a 80 kilón aluli sertés levágását megtiltják. A kormányt az a szempont vezeti, hogy csak a legszükségesebb rendelkezéseket léptesse életbe. Megjelent a rendelet az egységes jellegű kenyér készítésére A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. minisztérium a búza és a rozs kiőrlési arányának megállapítása, valamint az egységes jellegű kenyér készítése tárgyában rendeletet adott ki. A kiőrlési százalékot a takarmányhiányra való tekintettel a kormányrendelet búzánál 75, rozsnál pedig 70 százalékra szállította le. A búzát és a rozsot a mai technikai felkészültség mellett a vámmalmok is ki tudják eny- nyire őrölni, A jelenleg forgalomban levő legkülönbözőbb kenyértipusok helyett a rendelet megfelelő szakaszainak hatálybalépése után csak l. az egységes őrlésű búzakenyérliszt- ből készülő kenyér, t. az egységes őrlésű búzalisztnek a fehér rozsliszttel 85:15 arányú keverékéből készült úgynevezett rozsos kenyér és 3. a fehér rozslisztnek a rozskenyér- liszttel való 50 százalékos keverésével készülő rozskenyérfajták készíthetők. A rendelet alapján kiőrlésre kerülő lisztekből készülő kenyér árát az árellenőrzés országos kormánybiztosa rendeletileg fogja szabályozni. Az egységes kiőrlésű búzalisztből készülő kitűnő minőségű kenyér ára a jelenleginél előreláthatólag olcsóbb lesz, A búza és a rozs kiőrlési arányának megállapítása, valamint az egységes kenyér készítése tárgyában kiadott fenti kormányrendelet kiőrlésre vonatkozó rendelkezése 1940 január első napján, a kenyérkészitésre vonatkozó rendelkezése pedig 1940 február első napján lép hatályba. Tanyai kőtemplomokat a halasi pusztákra! Irta: Medveczky Károly m, kir. gazdasági főtanácsos Az őszi kun jubileumi kongresz- szuson Pest vármegye dísztermében a kormány elnöke s a vezérvármegye vezetői előadásaikban sürgették a íanyavilág kultúrájának emelésére a pusztai istentiszteletek fontosságát. »Szép vagy Alföld, legalább nekem szép!« Érezzük Petőfivel a török pusztítástól elsepert faluk templomromjai között. A lerombolt községeknek csak a neve maradt fenn egy-egy puszta képében az Alföldön. Fejleszteni, felemelni kell a nagyon elhanyagolt puszta és tanyavilágot és a belőlük alakult kiterjedt határú tanyavárosokat. Ezek régen csak magtárt és kaszárnyát jelentettek a birodalom bécsi kormányzata szemeiben és semmi mást. A nép vadon nőtt fel, kistemplomok és lelki átcsiszolás nélkül a távoli pusztákon. Mentői kevesebbet kapott a kultúra áldásaiból. Saját erejükből teremtették meg a tanyavárosok a világkereskedelmi gyümölcs- és zöldség kiviteli központokat, útat törve a nagy világpiacok felé. Várják, egyre várják a kor- mányfelsöbbség megértő támogatását a kultúra és a pusztai temp- lomhálólózatnak és egyesületi agrár székházaknak, vásárcsarnokoknak, gyümölcstárolóknak kiépítésére, gyümölcs- és zöldség-, hús konzervgyáraknak és gazdahütőházaknak létesítésére. Régóta szorgalmazzák az öntöző- és hajózható Duna—Tisza összekötő hajózható csatorna megalkotását is a hamburgi vízi forgalom felé, melynek a Duna—Majna—Rajnai vízi vi- lágút folytatásaként nem lehet kimaradnia abból a hatalmas tervből, melyet a németek már meg is indítottak. A magyar újjászületés nagy minisztere Klébelsberg Kunó gróf az Alföld lakosainak képezésére felállította a hiányzó népiskolákat, melyeknek szaporítását a jelenlegi kormány dicséretes módon tovább fokozza. Kecskemét városa maga 120 tanyai iskolát épített fel. Az agrár közművelődés további célkitűzéseként a pusztai és tanyai kistemplo- moknak sorozatos kiépítése kell, hogy bekövetkezzék és kiegészítse a népoktatást. 16—18 ezer pengős szépséges kis modeltípusok szerint a tanyákon s pusztákon a termelő közönség lelki átképzésére helyre kell állítani a törökök által megsemmisített helyiségek istenházait! Hadd konduljanak újra a pusztavilágban 400 év óta elnémult harangok. A nyugati és északi kis minta- államokban minden 900 lélekre esik egy lelkipásztor. A termelők kifinomított és ápolt lelkisége mint csodás vezénymű, megbénult jólét előteremtésére serkentette ott a termelők táborát. Mostanáig Szeged és Kecskemét városok tanyavilágában mintegy húsz romantikusan bensőséges szép kistemplomot emeltek a török időkben elpusztított községek helyein a városok és gazdák lelkes támogatásával. Végre orvosolták errefelé a híres népdalban kesergő földműves panaszait: »Sugár torony kilátszik a pusztába, nem járhatok én az Isten házába!« A pusztai tanyavilág magasabb kultúráját kell biztosítani a többi nagy alföldi központok Debrecen, Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza pusztai kistemp- lomainak mielőbbi kiépítésével is. Ez lenne a 700 éves jászkun honfoglaló beköltözésnek legszebb jubileumi emléke. Az alföldi puszták különleges kistermelési életbemar - koló kérdéseivel meg kell ismerkedni a lelkészkedés, közigazgatás és törvénykezés elhivatott vezetőinek is. Mezőgazdasági átképzéssel egészítsék ki a pusztavilág vezetőinek ismereteit, hogy a lelkészek az államnak erős agrár értelmiséget nevelhessenek, mellyel más termelő agrár államokban is döntő súlyt tudtak adni a kenyértermesztő fő- foglalkozásnak a többi termelési ág felett. Dánia már az ötvenes években felállította a maga gazdasági egyetemét és virágzókká fejlesztette ki mintaszerű kistermelési üzemeit. Ezt a rendszert kell nekünk is követni. Nálunk, sajnos, mindeddig a középfokú intézet rangján felejtették a a Magyaróvári Akadémiát is, amelyet már régen főiskolai színvonalra kellene felemelni és a szakoktatásba a fősulyt a puszták vidékeinek a kistanyai farmoknak és a népies kistermelési ágaknak fejlesztésére kell már egyszer áthelyezni, a nagy gazdasági üzemek rendszere mellett. A régi hiányosságok megszüntetésére, erős gazdatábor nagy közvéleménye sürgeti a lelkészikar segítségét a mezőgazdasági ismereteknek buzdító felkarolására. Amint ez Erdélyben már meg is valósult nemzeti önvédelemből a megszállás két évtizede alatt. Évenként tizenöt szent beszéd tükrözhetné fel Jézusnak az isteni mesternek agrár tanításait a tiszta vetőmagról, a termő- képes gyümölcsfákról; az Ur szőlőskertjéről a terméketlenségnek, a konkolynak és gyomnak kipusztításáról tanítva. Így emelhetnénk a több és jobb termelés országos sikerét a kenyérnek, a gyümölcsnek és szőlőnek templomi ünnepségeivel is, mint ez a déleurópai latin államokban már régóta szokásos. Az illetékes közművelődési vezetők elvben már magukévá is tették az agrár termelőknek ezeket a jogos kívánságait. Mielőbbi keresztülvitelükre erősebb propaganda szükséges azok ellen, akik makacskodással szívósan ellenzik a puszták tanyavilágának magasabb mezőgazdasági kultúráját, amit egyházi segítséggel kiépíteni és előmozdítani kell mindenkinek. Nem lehet a sík vidék tanyaközpontjait még mindig könnyen félreállítható porfészkeknek tekinteni. Ha száz éve elégették is a szűk látókörüek a legnagyobb magyarnak : gróf Széchenyi Istvánnak korszakot javító és újító műveit, melyekben először szállott síkra a puszták világának és az Alföldnek a haladása mellett. Ma már nem lehet ezek ellen a korszakos vezéreszmék ellen hadjáratot indítani. Napjainkban elkészül végre a tanyai közigazgatási és a mezőgazdaságot fejlesztő törvény. Csak az egyházak megszervezett támogatásával és a kistemplom-hálózatnak gyors és teljes kiépítésével lehet mintaszerűleg foglalkozni a kistermelők gazdasági felkarolásával és csak így lehet modernizálni az elmaradott puszta és tanyavilág agrár színvonalát Ezt az ajándékot a szép karácsony hozza el nekünk az új beköszöntő esztendőre. \ S t e f к ó Antal két éves tompái kis- edény. A kisfiú cukornak nézte a lúgfiút igen súlyos állapotban szállították | követ, belemarkolt és evett belőle. Az be a halasi kórházba. A kisgyereket , anya ellen gondatlanság miatt az elanyja magára hagyta a konyhában, j járás megindult, a kisfiú állapota válahol a székre volt téve a lúgköves • ságos.
