Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-12-27 / 94. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője december 27 Száz év rabláncokban Kevés híjján egy hónapja vívja élethalálharcát, védi rendíthetetlen szilárdsággal függetlenségét Finnország. A finneknek nem ez az első szabadságharca. Történelmük sokszáz évre visszamenően folytonos küzdelem volt az oroszokkal. Ezért vannak olyan kevesen is. A mai Finnország területén 3 millió 100 ezer finn él. Az oroszországi finnekkel és az amerikai kivándorlókkal együtt 3 és háromnegyedmillió lehet az egész finn nép lélekszáma. Országuk a lakosság számához viszonyítva nagy, 388.279 négyzetkilométer. Csaknem négyszer akkora tehát, mint Cson- kamagyarország. A megtámadott finnek kiváló harci erényeiken kívül főleg abban bízhatnak, hogy a rengeteg erdőkkel borított, többezer tóval teletűzdelt finn földön, a legnagyobb hadseregnek is nehéz az előnyomulás, a természet пещ< a támadót, hanem a védekezőt segíti. A finnek a Krisztus utáni első századokban költöztek a Finn-öböltől délre elterülő vidékről mai lakóhelyükre. Nagyobb csoportjuk a közbeeső szigeteken meg-megállapodva tengeren jutott el mai hazájába, a másik csoport a karéliai földnyelven, szárazföldön. Századok teltek el, amig Finnország belsejét, ha gyéren is, de benépesítették. A honfoglalás körülbelül a hetedik században fejeződött be. Harcolni alig kellett, mert a terület majdnem lakatlan volt. Az új hazában eleinte vadásztak, halásztak, kezdetleges hajóikon aránylag messze elkalandozva, kereskedtek, de a mai értelemben szervezett állami életet nem éltek. Szabadok voltak, adó nem háborgatta őket, vad, pogány szertartássaikban találták meg, amit a lélek megkíván. A szomszédos Svédország а XII. század közepe táján több keresztes hadjáratot indított ellenük, végül meg is keresztelkedtek. A pogányság azonban még fel-felütötte a fejét, véres csatákat robbantott ki, de a finnek gyászos napjai akkor következtek el, amikor az oroszok és svédek hódítási vágya egyszerre fordult feléjük. Jjß Hatszáz évig svéd uralom alatt 1249-ben, az akkor még nagyhatalomnak számító Svédország elfoglalta Finnországot és ettől kezdve 600 évig Svédek uralkodtak felettük. A svéd uralom nem volt erőszakosan elnyomó és a finnek nem lázadoztak, a hosszú együttélés alatt összebékültek az uralkodó svédekkel. Egy időben divat volt, hogy a finn családneveket svéd nevekre cseréljék fel. Ezért van most is any- nyi svédnevű lelkes finn hazafi. 1700-ban kitört a háború az oroszok és a svédek között és egészen 1809-ig tartott. Finnország volt a harctér. 1809- ben, a végleges orosz győzelem után Svédország lemondott Finnországról. Megkezdődött az orosz rabság és 108 évig, 1917-ig tartott. Száz év rabláncoKban Az új uralom kezdetben mindent elkövetett, hogy a finneket a maga oldalára állítsa. Az akkori orosz cár, I. Sándor, összehívatta a finn ország- gyűlést és a »finn nagyfejedclemség«- nek biztosította kiváltságait. Sőt még támogatta is abban a finneket, hogy elszakítsanak minden kapcsolatot a svédekkel. Ez az idő a finn nemzeti újjáéledés korszaka. Szállóige volt Finnországban: í iJÜÍl 'ÜHÜ — Svédek már nem vagyunk, oroszok nem akarunk lenni, legyünk hát finnek. A finn nép magára talált, szárnyakat kapott irodalma és ekkor vált közkincs- csé a finn népköltészet páratlan gazdagságú, ötven vaskos kötetet meghaladó gyűjteménye, a »Kalevala.« A cárizmus alatt azonban, 1894-ben leplezetlenül jelentkezett a finnellenes áramlat. Feloszlatták a finn nemzeti hadsereget, a hivatalokat megtöltötték oroszokkal, kémek leselkedtek .mindenütt, feloszlatták a társadalmi és tudományos egyesületeket és aki pisszen- ni mert, Szibériába száműzték. Az orosz forradalom meghozta a finn szabadságot, de csak átmenetileg. Mannerheim tábornok vezetése alatt megindult a felszabadító háború. A maroknyi finn sereg fegyver és megfelelő számú hadsereg nélkül súlyos helyzetbe került, amikor Goltz német tábornok partraszállott hadosztálya mentette meg a helyzetet. A végre igazán önálló Finnország köztársasággá alakult és azóta szakadatlan építő munka folyik a finnek földjén. Két évtized alatt valósággal mintaállammá fejlesztették a finnek hazájukat. I « r j ' p, Az orosz Hadsereg, mely Finnország ellen vonul, két hatalmas ellenséggel áll szemben: a bátor finn néppel és azzal a különleges éghajlattal, amely Finnországon uralkodik. Finnország éghajlata ugyanis olyan hideg, hogy a hőmérő télen sokszor 40 fok Celsiusig is leszáll, de az idén egyes helyeken 50 fok hideget mértek. A mocsarak mind befagytak, ami viszont kedvez az ellenség felvonulásának. Maga Finnország nyolc kerületre oszlik és hozzátartoznak az önálló Aland-szigetek. A finn-öböl, mely a Keleti-tengerben 400 kilométer hosszú és helyenkint 130 kilométerig szélesedik, 95—110 méter mély. Miután a víz sótartalma egészen kicsi, ezért az öböl télen nagy területen befagy. Közlekedés szempontjából a finn-öböl, különösen Oroszországra nézve igen fontos és ez a tény bírta rá Oroszországot elsősorban, hogy hadjáratot indítson a finnek ellen. Öngyilkosságot Követett el egy 75 éves halasi asszony Vajda Gergelyné Borbás Teréz 75 ' éves halasi asszony, Honvéd-u. 13. sz. alatti lakásán a napokbán öngyilkosságot követett el. Lakásán, a szobában, felakasztotta magát. Ön- gyilkosságát férje vette észre, de 1 már későn. Az asszonyon nem lehetett segíteni, meghalt. Vajda Gergelyné öreg kora miatt szánta el magát, hogy, öngyilkosságot követ el. , Halasi Gazdasági Bank Rt. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete Hitelek folyósítása a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem számára Betéteket a legjobban gyümöicsöztet és felmondás nélkül bármikor visszafizet Utazási, biztosítási és sorsjegyosztály Érdekkörébe tartozik: a Halasi Villamossági Rt. és a Jégúzem és Hűtöház Kft. Foglalkozik a bank üzlet minden ágával A pírtól feieséggyiibos a törvényszék előtt A kalocsai törvényszék az elmúlt napokban hozott ítéletet a pírtói feleséggyilkos ügyében. Az elmúlt nyáron özv. Szathmáry, Sándorné pírtói szőlöteleppén Ber- kó István szőlőkapás a feleségét meggyilkolta. Berkó feleségével a gyerek miatt veszett össze, majd egy szőlőkaróval az asszonyt agyonverte. A törvényszék Berkét gyilkosságért 6 évi fegyházra ítélte. Az ítélet nem jogerős. T leiten az űrizetlenül lágyait gyemet Kiskunmajsán az elmúlt héten szülei egy 15 hónapos csecsemőt hagytak felügyelet, legalább is kellő felügyelet nélkül. A csecsemőt gyermektársai feltették a tűzhelyre, ahol olyan égési sebeket szenvedett, Hogy, sérüléseibe 3 nap alatt belehalt, sőt formálisan megsült a forró tűzhelyen. a Ahol Rózsa Sándor raboskodott Én ke E A 2=< ór ve 1 A téli szél sikoltozva viháncol a szegedi Stefánia-sétány fái között. A fák alatt bújik meg a híres, nevezetes szegedi Vár. Az idő elsöpri a multat, amelyből legfeljebb egykét téglafal s néhány, romantikus emlék marad meg. Itt van1, például ez a szegedi Vár. A magyar történelemnek s a be- betyárvilág legendekörének egyik" legérdekesebb eseményközpontja Háromszáz esztendővel ezelőtt a janicsár őrség csizmái kopogtak ezeken a folyosókon, a vár fokán és a tornyokbon török ágyúk meredez- tek az Alföld minden tája felé a szabadságharc után, Ráday Gedeon gróf, a betyárírtó kormánybiztos tanyázott ebben a félelmetes várban a bolthajtásos folyosók ívei alatt s most szegedi polgárok iszogatják inagyfröccsüket s énekelnek édes-bús nótákat a régi világról. A szegedi vár mai állapotában már csak parányi maradványa á régi híres szegedi Várnak, amely kiterjedt az egész mai Belvárosra s Újszeged felé néző bástyái be voltak építve a Tisza medrébe. Ami ina itt áll a Stefánián, ez a belső várudvar bejárati területe volt. A többit a fejlődés eltüntette a föld színéről. Sokszor játszott nagy szerepet a magyar történelemben a szegedi Vár, legutóbbi nevezetességére akkor tett szert, amikor Ferenc József kormánybiztosi minőségben Szegedre küldte gróf Ráday, Gedeont, hogy vessen véget az alföldi betyárvilágnak. Ráday, Gedeon a szegedi várban ütötte fel főhadiszál- llását s innen indította meg irtóhadjáratát a szegénylegények ellen. Ebben az időben Szeged széles hatá- tárában, ameddig a szem ellátott, lápok, ingoványok, zsombékok, erdők váltakoztak s ezek telistele voltak a bujdosó szegénylegényekkel. Itt tanyázott embereivel a magyar betyárvüág immár legendás alakja, Rózsa Sándor, a »Nagy. Paraszt« —ahogy a szegedi nép hívta. »Sándor bácsi« — ahogy, becézték bizalmaskodva. Ráday Gedeon küldetésének egyik" főcélja Rózsa Sándornak és bandájának ártalmatlanná tétele volt. Meg is indult ellenük a kíméletlen hajsza, de eredményt csak nagynehe- zen tudtak elérni a pandúrok, mert a szegénylegényeket nem csak a nádasok és a zsombékok, hanem a tanyai nép is segítette. A föld népe teljesen együtt érzett ezekkel az üldözött emberekkel, mert tudta róЯ Juk, hogy a sors kegyetlensége hajtotta őket ebbe az életbe. Akik az- után, az idők későbbi során vissza- ‘e tértek a rendes polgári életbe azokat éppen olyan megbecsüléssel fogadták régi környezetükben, mintha t3 sohasem lettek volna betyárságban. Vi A szegedi Alsótanyák világában két g évvel ezelőtt halt meg egy öreg, hajlotthátú, szikár magyar, Szekeres Jánosról, akiről mindenki tudta s ő maga sem csinált belőle titkot, , hogy tagja volt a »Sándor bácsi« bandájának. Ez a Szekeres János, К az utolsó »hiteles« szegedi betyár ke mondotta egyszer, évekkel ezelőtt: ^ — Nagy, időt megértem, de Olyan vajszívű embert, mint »Sándor bácsi«, volt, én még nem lát- _ tam, De esze is vót ám neki, az ö Isten nyugosztalja. A Ráday is csak úgy tudta elfogni, hogy. »verembe« csalta. ol Sok bosszúságot okozott Ráday Gedeonnak a betyárkapítány, akit hiába üldöztetett száz meg száz pandúrral, nem tudott elfogni. Végül is, amikor már látta, hogy itt erőszak és nyílt küzdelem nem segít, furfanggal tőrbe csalta a rettegett betyárvezért. Azt üzente neki, hogy ha bejön Szegedre, kegyelmet kap. Rózsa Sándor hitt az ígéretnek és bejött. De szabadon nem hagyta el többé a szegedi várat. Ráday bebörtönöztette, megerősített strázsát állított a földalatti tömlőé elé, itt folytatták le a vizsgálatot, gyűjtötték össze Rózsa Sándor bandájának most már vezér hijján szét- züllött és elfogott tagjait. A vizsgálat befejeztével a szamosújvári börtönbe vitték Rózsa Sándort. Néhány év múlva ott fejezte be viharos életét. Az azóta elmúlt 70—80 esztendő bizony teljesen átalakította a várost, teljesen kicserélte a lakosságot s Rózsa Sándor betyárvilágára ma már csak a fennmaradt történetek s Á $ S fi c t É < < 71 a Tisza partján komoran sötétlő körengeteg, a szegedi Vár emlékeztetnek. Nagy Szilveszter-est éjfélkor ropogés malacpecsenye Füstösnél L 2 2 П í
