Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-02-18 / 14. szám
2 KISKUNHALAS HELYI ßRTESITÖ JB február 18 MIT MOND A MEZŐGAZDASÁGI KAMARA HELYZETJELENTÉSE ? Kiskunmajsán a munkások 4 pengő 50 filléres napszámért hajlandók elszegődni A gazdaság cselédek után milyen esetekben adnak temetési segélyt ? A Drniia—TiSzaközi Mezőgazdasági Kamara mezőgazdasági (helyzetjelentésében a következőket mondja: A január hónap eleji rendkívüli hideg időjárást fokozatosam enyhülő' langyos idő vásottá fel, aminek következményeként ia hó!akaró te jesen elolvadt. A hónap második felében többször egett eső, egyes helyeken a 20 mm-t is meghaladta. Esős idő, napos idővel váltakozott. A hőmérséklet 10—12 fokig is emelkedett. Az időjárás igen kedvező vo t, nagy fagy idején a vetéseket a vastag hótakam alatt nem érte semmi baj. Január hóban trágyahordás, ©rdiő- kiitermelés, favágás, gépek és eszközök javítása, tavaszi vetőmagvak előkészítése, gyümölcsfák tisztogatása. Szőlőben iá műtrágya kiszórása, tnád- vágás, jéghordás, kertészetekben a melegágyak előkészítése foglalkoztatta a gazdákat. A kalászosok ®ddi- gelé kivétel nélkül jól MefPtek, üde zöld Színűek, a hótakaró alatt a kései vetésiek is kifejlődtek. Rovarkár alig fordult elő. Terménykészlet minimális, a kisgazdaságokban leginkább csak a szükséglet fedezésére elegendő. A bábuja fejlö- désü vetéseket több helyen jószággal! legeltetik, össze! vetett takarmányfélék jól állták a telet, Szép fejlődést mutatnak. Lucerna, somkóró erőtiel- jes fejlődést mutat, őszi bükköny és borsó buján fejlődik, úgyszintén a Szöszösbükköny is. Szőlőben a taka- r'atlan, Szabadon levő rügyek elfagytak. jelenleg a trágyázás s a dug- ványVesszőkészités folyik, Kisgazdáknál már alig van borkészlet. Gyümölcsösökben az őszibarack és ia miandufe sokát szenvedett a fagytól!, á rügyek egyrésze elfagyott. Hogy milyen mérvű ez a kár, azt egyelőre megállapítani nem lehet. Gyümölcsfák téli tisztogatása folyamiban van. Az enyhe időben a téli permetezéseket több helyen már megkezdték. Erdő közelében levő, nem védett gyümölcsösökben sok kárt okozott a nyúl. Almából úgyszólván alig van készlet. A kiskunmajsai levelezőnk közli, hogy az ottani munkások bujtogatásra Szőlőtelepiekre csak mint szakmányo- sok és hónaposok 4.50—4.70 P átlag- niapSzámért hajlandók elszegődni. Ezt a magas napszámot a szőlő пещ bírja el. Az uradalmak megkezdték az arató részesek szerződtetését. 16—17 holdra állítanak egy pár aratót, az ősziekből 11, a tavasziakból 10 részt kapnak a réSzjesek. Kommencióba páronként 30 kg kenyér, 15 k;g. főző- liSzt, 24 kg. burgonyát, 4 kg. szalonnát és 2 kg. sót kapnak. Repce és borsó után is buzarészt kapnak a részesek. A németországi munkásvitel miatt egyes vidékeken cselédet alig lehet fogadni. Nagy érdeklődéssel várja a gazdaközönség az uj földreformot, hogyan fog az majd a gyakorlatban m®gva- lósulni és milyen földárak reméihetők. Ingatlaneladásokat a következő helyekből közöltek: Kétíslke 6 magyar hold 1200 n. öl fekete föld 9000 P, 900 n. öl Szőlő 4100 P, Hódmezővásárhely 123 kát. hold 41 parcellában 147.000 P, Szeged 2 kát. hold 1200 n. öl jóminőségü barna homok 2500 P, 5 kát. hold 930 m. öl gyengébb homok 2360 P, Szőreg 5 kát. hold) jóminőségü szántó 9000 P-órt cseréltek gazdát. Pénzügyi téren egyes vidékeken némi élénkség észlelhető, a jobb értékesítési lehetőségek mellett javulás mutatkozik. Homokos vidékeken: ez a javulási folyamát nem észlelhető, mjert a rozs ára alacsony és a múlt évben Szőlőből is, gyümölcs- félékből is gyenge termés volt. Ezeken a vidékeken a gazdák fizetőképessége erősen romlik, aminek következménye az adóhátralékok növekedése. Pénzkereslet kevés, kínálat is tartózkodó a gazdlavédei'mi rendeletek miatt. Alacsony jószágárak voltak a vásárban Hosszú zárlat után szerdán tartották meg az első országos állati- vásárt. Az állatfelhajtás igen nagy volt, azonban az árak, különösen a fél évvel ezelőtti árakhoz képest, igen nagy esést mutattak. A vásárban még igy is k®vés jószágot adtak el, 578 átírás történt, a legnagyobb része azonban sertéseladással volt kapcsolatos. A kirakodóvásár igen kicsi volt. A város helypénzből 1600 pengőt vett be. A vásárban a következő árak alakultak ki Az elsőrendű parádés- Jónak 800 pengő volt az áfa, a jobb Sgáslóért 300 pengőt, a haj tani va^ó, gyengébb igáslóért pedig 250'—280 pÖngöt adtak, de a cigánynak való rossz lóért js 80—100 pengőt tehetett elérni. A stertésvásáron azonban már igen jfelentékeny volt az áresés. A választási malac párjáért 15—20 ptengőt Jjtíettek Biz utolsó vásáron megadott 40—45 p%göS ár helyett. A féléves Süldő párja 30—32 ptengő volt. Tavaly 65—70 pengőt fizettek. Az éves- süldő párja a tavalyi 130—140 pengővel Szemben 70—75 pengő, Qz anyasertés darabja á tavalyi 120— 130 pengő helyett 70—80 pengő volt, a spványsertés kilójáért pedig 70— 75 'fillérnél többet nem adtak. A szarvasmarha-vásáron is igen Szembetűnő volt az árromlás. A gyenge borjuk kjloja 70 fillérnél magasabbra nem emelkedett. Az öreg tehenekért 180—220, a jó tejelő fiaS- tehénért borjával együtt 350—380, a két éves bikáért 150—160, a két éves üszőért 110—120 pengőt fizet- tekk. A hízott tinó kilója 40—45 fillér, az öt-hat mázsás vágómarha kilója 38—42 fillér volt, viszont tavaly áprilisban még 90 filléren and sem lehetett vágómarhát kapni. Egy pár, még piedig 15—16 máf- zsányi ökör 600—650—700 pengőért cserélt gazdát s igen jó bivalyodért páronkint 360—380 pengőt fizettek. A birka ára is nagyon leesett. A legutóbbi birkavásáron 55—60, sőt 70 p®ngő is volt egypár öregbirka ára, míg most a legjobb juh párjáért is csak 30—32 pengőt adjtak. Sziámi" 75—80, kecske 15—18 pengős áron kelt e,í. A városházáról a következőket közük: »A gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló 1939:XII. te. 10. §-a, illetve 15. §-a alapján az 1939. évi január 1-ét kővetően meghalt gazdasági munkaváii- lalók után az alábbi esetekben lehet az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézettől a halálfisieti segély folyósítását kérelmezni: 1) Ha ia meghalt Személy az elhalálozás idejében az Intézettől öregségi járadékot élyezett. 2) Ha a. meghalt személy biztosi- tási könyvvel rendelkezett és a tizenöt évi várakozási időt már elltöli- tötte. (A várakozási időbe azok a naptári év®k Számítanak, amelyekben az elhunyt után legalább tizenöt hétre járulékot leróttak). i 3) Ha a meghalt személy biztosítási könyvvel rendelkezett s utána a halálát megelőző öt év alatt legalább két naptári évb®n évenként tizenöt hétre járulékot lerótták. Ezen felüti öt éven belül (1943 december 31-ig): 4) Há a meghalt személy az 1934. január 1-től 1938 d!ec®mber 31-ig terI terjedő időben legalább két naptári J évb®n tizenöt-tizenöt belet töltött el i gazdasági munka-szolgálati viszony- ! ban. 5) Ha :a meghalt személy biztosítási könyvvel rendelkezett is utána legalább egy naptári évben tizenöt heb® járulékot leróttak. A haláleseti segély összege esetenként 30—60 p®ngő. A haláleseti segély folyósítását a halálesetből számított két év alatt aj meghalnak az a hozzátartozója kérheti, laki a termelésről gondoskodott. Ha ia temetésről nem az elhunyt hozzátartozója, han®m más személy gondoskodott, ez a halálesettől számított három hónap alatt, a halál- eseti segély összegének keretéin belül в valóban felmerült költség megtérítését kérheti.« Nagyszabású ifjúsági nap Kiskunhalason Február második felében Magyaror- i Szag nagyobb városaiban több' külföldi vendég, mint a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Világszövetségének megbízottja látogatást tesznek. Látogatásuk első állomása Kiskunhalas lesz február 19-én, vasárnap. A Szónokok egész nap az ifjúsággal foglalkoznak. Szombaton este a gimnázium tanulóifjúságával találkoznak. Ez a látogatás a Kiskunhalason folyó Szép ifjúsági munka megbecsülését és elismerését jelenti. Hosszú esztendők óta folyik a munka az ifjúság körében. Ez a munka már eddig is Szép eredményeket mutatott fel. Amikor arról volt szó, hogy hova menjenek külföldi vendégeink, Kiskuhha- halaS k®rült az elsők között szóba. Halason kívül Sárospatakon, Beregszászon, Tjisizaujfaiun és Rimaszombaton lesznek hasonló ifjúsági ösz- sztejövetelek a külföldi vendégek részvételével. Budapesten több napig és több alkalommal találkoznak az ipá- rostianonc és a diákifjusággal, valamint az ifjúsági vezetőkkel. Mind®zek az összejövetelek azt bizonyítják, hogy ma mindennél fontosabb az ifjúság vallásos és hazafias szellemben való nevelése. Nagyon szép dolog, ha ebben á munkában segítségükre mennek hivatott ifjúsági vezetők, akiknek a nevelésben, az ifjúsággal való foglalkozásban gyakorlatok és széleskörű tapasztalataik vannak. A vendégektől is tanulni kel, mindenekfelett pedig azt meglátni, hogy vannak áldozatos életű emberek, akjik messze földről is éljönnek, hogy a magyar ifjúság nagy ügyének szolgáljanak. L®gy®n ez a látogatás a jóleső elismerés mellett a további komoly munkára való buzdítás. N®ímj lehet megállni az eddigi eredményeknél! Tovább kell menni! Állandóan fejlődni! Óriási lehetőségek vannak láz ifjúság előtt. A teendők végtelen sora bontakozik ki, emint a halasi ifjúság széles rétegein végigtekintünk. Nemcsak a városi, hanem a tanyái ifjúság, sőt a környező falvak ifjúsága iS várja a komoly megmozdulásokat! i A február 19-iki ifjúsági papra a közjeli helyekről, Kiskőrösről, Soh- yadkertről és Prónayfalváról, valamint a tanyákról jelentettek be többen részvételüket. Az ifjúsági nap istentiszte'ettel kezdődik. A ref. templomban a magyar eredetű francia hugenotta lelkész Trocrné, az evangélikus istentiszteleten fe rokon finn nép kiküldöttje: Virkumen lelkész prédikál. A tolmácsolást ifj. gróf Teleki László a Magyar Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetségének ügyvezető elnöke és De- dinszky Gyula kiskőrösi evangélikus lelkész végzik. Az istentiszteletek után feI 11 órakor a gimnázium tornatermében ifjúsági nagygyűlés lesz, amelyen az összes külföldi vendégek: Trocrné, Virkum®n és Patrick skót leltkész, valamint Spini olasz tanár és Ebby H®yus, a Budapesten tanuló hindu egyetemi hallgató felszólalnak. A közös ®béd után 2 órakor ifjúsági parlament, 4 órakor nagyszabású záróünnepély lesz. Ez utóbbi alkalomra minden érdeklődőt szívesen látnak. Különösen erre a befejező 'ünnepélyes alkatomra hívják fel mindenki figyelmét, amikor nemcsak a fiatalsághoz, hanem a felnőttekhez Szólnak a, külföldi vendégek. — Mennyi borit isznak Kecskemétien egy évben? Kimutatás készült Keesketnét 1938. évi alkoholfogyasztásáról, amely a megelőző évhez viszonyítva határozott emelkedést mutat. Az év folyamán a »Hírős város« lakói 33.308 hektoliter bort ittak meg. •1У/Л-/1А7Л-ИГ Halast Taharékpénzf ár Alapítva 1872 évben Folyósít kölcsönöket löld és házingatlanokra, értékpapírokra, árúkra. Felmondás nélküli betéteket legelőnyösebb feltételek kel gyümölcsöztél I SZ3E J
